Koronavírus-számok Magyarországon 11.25.
Elhunytak + 106 Σ 4 114
Kórházban + 120 Σ 7 718
Fertőzöttek + 3 806 Σ 185 687
Tesztek + 20 016 Σ 1 548 318

Javuló halálozási adatokat borított fel a mai rekord

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

  • Két hete nagyjából minden nap száz koronavírus-fertőzött halt meg Magyarországon.
  • Különös volt, hogy miért torpant meg az addigi erőteljes növekedés.
  • Lehet, hogy azért, mert a kormány több héttel az Orvosi Kamara kérése után felfüggesztette a halasztható műtéteket. További kórházak bevonásával együtt ez javíthatta az ellátás minőségét.
  • Ha így van, akkor időszakos a stagnálás: amint kritikus szintre jut a kórházban levők száma, ismét többen fognak meghalni. 
  • Közben arra is utalnak jelek, hogy a kórházak nehezen bírják az adminisztrációt, időnként késve jelentik le a haláleseteket. 
  • Szombaton pedig már jelentősen megugrott az áldozatok száma.

Mielőtt ma ismét rekordot döntött a koronavírus-járvány napi áldozatainak száma, a héten minden nap száz alatti halálesetet jelentettek, és múlt héten is csak kétszer érte el a 107-es csúcsot a halálozás. A stagnálás már a grafikonon is látszik, különösen a hétnapos mozgóátlagon. (Ahol a napi adatok a megelőző hét nap átlagát mutatják, kiszűrve a kilengéseket.) 

Nehéz erre biztos magyarázatot találni. Az egyik általunk megkérdezett, covid-osztályon dolgozó orvos is talánynak nevezte a halottak számának stagnálását. Nem akar összeesküvéseket keresni az egyébként kedvező adatra, de náluk például nem csökkent a nyomás, ugyanannyi beteg jön. Több nem lehet, mert most is szinte 100 százalékon dolgoznak. Az intenzíves ágyakon lévők esetében a halálozási arány sem változott. 

A stagnáló halálozási adatok valószínűleg nem a szigorításoknak köszönhetők, hiszen a kormány szerint is legalább 8-10 napba telik, mire érezhetővé válik a hatásuk. Az esti kijárási tilalom, a középiskolák, éttermek bezárása és a többi intézkedés csak november 11-én lépett életbe, ráadásul döntően nem a legveszélyeztetettebbnek számító időseket érintő lépések voltak. 

Az idő rövidsége miatt is legfeljebb a következő napokban kezdhetjük vizsgálni, eredményesek voltak-e a szigorítások, és ha igen, valószínűleg akkor sem a halálozási görbét fogják azonnal ellaposítani.

Bizonyos intézkedések viszont akár néhány napon belül javíthatták a kórházi ellátás minőségét és a túlélési esélyeket.

November 10-e óta szinte az összes kórházban fogadnak fertőzötteket, így már nem a régiós központokra hárul az összes teher. Október végétől egyre látványosabb jelei voltak az összeomlásnak: Nyíregyházán az idős háziorvosokat is bevonták az ellátásba, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) borsodi vezetője repedező jégről beszélt, egy győri orvos pedig kétségbeesetten posztolt arról, hogy már nem tudják hova tenni a betegeket. Az ellátás kiterjesztése mellett november 10-én felfüggesztették a halasztható műtéteket is, amit a MOK már szeptember végén kért a kormánytól. 

Egy covidos betegeket ellátó orvos szerint érezhetően enyhült a nyomás. „Az egészségügyi rendszer jobban bírja most a hétezer beteget, mint korábban a négyezret.” Budapesti és vidéki kórházakban dolgozó orvosok is elképzelhetőnek tartják, hogy ez van a háttérben.

„Véleményem szerint a korábbi kapacitások nem bírták a rohamot, nem tudtak mindenkit gépre rakni, akit kellett volna, vagy legalábbis szelektálni kellett a betegek között, ilyen történeteket hallottam kollégáktól” - mondta egyikük. A szombathelyi kórházban november elején csak 17-et tudtak működtetni a 32 lélegeztetőgépből, mert nem volt elég szakember. 

A covidos betegek túlélése jelentős részben pont azon múlik, van-e elég orvos és ápoló, aki figyeljen rájuk. A Kamara november 13-án arról számolt be, hogy átlagosan egy szakképzett ápolóra 6-10 intenzív osztályos, akár lélegeztetőgépen lévő beteg esik. Szakértők korábban figyelmeztettek, hogy már az is nagy kompromisszum, ha egy ápolóra három súlyos állapotú beteg jut, kétszer annyi pedig már a megfelelő ellátás határán van. Tudomásunk van olyan részlegről, ahol 24 intenzíves betegre 3 ápoló jutott, mert a kevés nővérből is többen kiestek vagy azért, mert maguk is megbetegedtek, vagy azért, mert karanténba kellett vonulniuk, miután szoros kontaktnak minősültek. 

Ha a kórházak bevonásával és a halasztható műtétek felfüggesztésével sikerült javítani az arányon, az magyarázhatja a halálozás stagnálását. Ha viszont a kórházban levő fertőzöttek száma ismét kritikus szintre jut, újból emelkedésnek indulhat a halálozás is. Reménykedhetünk benne, hogy addigra a - szakértők javaslataihoz és más országokhoz képest jókora késéssel bevezetett - szigorítások valamelyest visszafogják a fertőzés terjedését, így kevesebben betegednek majd meg.

Most több mint 7300 koronás beteget ápolnak kórházban. Az elmúlt néhány napban valamelyest visszaesett a növekedés, de ebből még korai messzemenő következtetéseket levonni. Orbán Viktor november elején azt mondta, december közepére 30-32 ezer beteg lehet a kórházakban, ami szeptemberben még a legrosszabbnál is rosszabb forgatókönyvnek tűnt. A szigorítások javíthatták az előrejelzést, de nem árulják el, mennyivel. 

Ugyanez a helyzet az intenzív osztályon levők számával: a miniszterelnök 4500-at jósolt decemberre, de az aktuális adatokat sem ismerjük. Kérdésünkre csak a lélegeztetőgépen levők számát árulták el (most 599), ami amúgy is nyilvános, és a két szám nem esik egybe. 

Lehetséges magyarázatként felmerülhet, hogy a halálozások egy része késve jelenik meg a statisztikákban, akár azért, mert a kórházak nem bírják az adminisztrációt. Vannak erre utaló jelek, és nem is lenne meglepő. Lénárd Rita, a MOK alelnöke a hvg-nek nyilatkozva azt mondta, hogy „a kórházi osztályok annyira leterheltek, hogy a halálesetek adminisztrációját sokszor csak késve tudják elküldeni. Sajnos a kezelt betegeket sem mindig könnyű megtalálni, mert annyira telítettek a kórházak, hogy sokszor a mentő kórházról kórházra megy a beteggel, aztán ha valahol találnak üres helyet és átveszik, akkor a kórházon belül is »vándorolhatnak« épületről épületre, kórteremről kórteremre. És bizony szakszerűen adminisztrálni ezt nem mindig van idő ebben a túlterheltségben.”

És túlterheltek a holttestek boncolását végző szakemberek is. Szintén a MOK alelnöke erősítette meg ezt a hozzájuk eljutott információk alapján: „Sajnos, azt is jelezték már kollégák, hogy néhány helyen beteltek a proszektúrák hűtőkamrái, gondot jelent az elhunytak elhelyezése”. 

Csehországban, de Ausztriában is rendszeres, és nem is titok, hogy utólag módosítják a járvány napi áldozatainak a számát, mert 1-2 vagy akár többnapos késéssel kapják meg az adatokat. Az osztrákoknál kisebb ez az utólagos pótlás, a cseheknél jóval nagyobb. A csehek például az első adatok alapján 85 hétfőn elhunyt áldozatról számoltak be, a hivatalos statisztikában 16-ára most már 150 áldozat van beírva. Ennyi az átfutási ideje az ottani adminisztrációnak. De ezt kommunikálják is. 

Nálunk is tudunk olyan esetről, amikor a járvány áldozata nem jelent meg a hivatalos statisztikában. A 39 éves tanárról van szó, akit életkora és az egyéb alapbetegsége alapján be lehetett volna azonosítani a koronavirus.gov.hu-n megjelenő listán. Miután az operatív törzset kérdeztük napokig, végül megjelent az áldozatok között a pedagógus. Azzal indokolták a jelentős csúszást, hogy az elhunyt tanár beazonosítása még folyamatban van, „ugyanis nagyon törekszünk arra, hogy csakis valid, megfelelő adatokat közöljünk Önökkel”. Ez nem volt különösebben érthető, mert a pedagógus koronavírustesztje pozitív volt, és a covid-osztályon feküdt. Végül a zárójelentés és a halottvizsgálati bizonyítványt alapján az operatív törzs ellenőrzése is igazolva látta, hogy a tanár valóban a járvány áldozata

Van pár hasonló eset, amikor hozzátartozók nem találják igazoltan covidban elhunyt rokonukat a listán, de egyelőre nem találtuk nyomát, hogy ez tömegesen elfordulna. 

Müller Cecília egyébként éppen az elhunyt pedagógus esetével is foglalkozó sajtótájékoztatón mondta el korábban, hogy több európai országban is hirtelen kapacitáshiány lépett fel, ezért pontosabb és valós idejű adatszolgáltatásra kérte fel az egészségügyi szolgáltatókat, elsősorban a kórházakat. „Hiszen nagyon fontos, hogy naprakész, azt kell mondjam, órára kész információval kell, hogy rendelkezzék az egészségügyi hatóság annak érdekében, hogy a szükséges lépéseket megtegyék” - indokolta a friss adatok szükségességét. 

Az biztos, hogy tisztábban látnánk a folyamatokat, ha kórházakra, vagy legalább térségekre lebontva közölnék az ápoltak, lélegeztetettek és halottak számát, ahogy arra több európai országban is van példa. Hadházy Ákos független képviselő az operatív törzstől és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) is próbált ilyesmit megtudni, de azt állítják, nincsenek meg az adatok. Ami egészen különös lenne, hiszen a kórházaknak külön-külön kell jelentést tenniük. Az általunk megkérdezett orvosok szerint ezt ők szigorúan tartják is.

Három kórházból is úgy értesültünk, hogy a covidos halottakat azonnal jelenteni kell a központnak, akár azelőtt, hogy elkészülne a zárójelentés és a halottvizsgálati lap. Sőt, ehhez elég, ha például a mentőben lett pozitív a beteg gyorstesztje. Szigorúan is veszik, előfordult, hogy azért kérték számon a személyzetet, mert egy este 11-kor elhunyt beteget csak másnap jelentettek. 

Az orvosok viszont nem látnak rá arra, hogyan zajlik az adatfeldolgozás felsőbb szinteken. Egyikük elképzelhetőnek tartja, hogy az újonnan bevont kórházakban időbe telik, mire beletanulnak az adminisztrációba, ugyanakkor tíz nappal a bővítés után sem indult emelkedésnek a halálozási mutató. 

Kérdéseket küldtünk a Nemzeti Népegészségügyi Központnak és a Koronavírus Sajtóközpontnak is, hogy átlagosan mennyi idő telik el az áldozatok halála és a hivatalos statisztikában megjelenésük között. De nem kaptunk választ. 

Kérdeztük Gulyás Gergely minisztert is a most már online, így visszakérdezésre lehetőséget nem adó kormányinfón. Gulyás azt mondta, átlagosan 24-48 óra alatt érkeznek be a kórházi jelentések, de „a jelenlegi helyzetben elképzelhető” egy-két napos csúszás. „A statisztika ebből a szempontból objektív, hiszen 3-4 napon belül minden elhunyt szerepel a statisztikában.” 

Korábban az operatív törzs nemzetközi kitekintéseiben is azt írták, hogy Magyarországon 24-48 óra alatt feldolgozzák a kórházból érkező adatokat, igaz, amikor ezen a héten is elkészítették a nemzetközi összefoglalójuk, akkor abból már ez a rész egyszerűen kimaradt. Az benne maradt, hogy „Magyarország az egyik legátláthatóbb és legnyíltabb adatközlést folytatja, hiszen minden olyan elhunytat közöl, aki igazolt koronavírus-fertőzött volt, még akkor is, ha a közvetlen halálok nem a vírusfertőzés, hanem valamilyen meglévő alapbetegség”.