Lehet, hogy csak az mehet majd meccsre, utazni vagy fesztiválra, aki igazoltan beoltatta magát

január 12., kedd 16:42
Albán egészségügyi dolgozó oltást kap a tiranai nemzeti focistadionban berendezett alkalmi oltóközpontban január 12-én. Fotó: GENT SHKULLAKU/AFP

A Politico értesülése szerint Kirjakosz Micotakisz görög miniszterelnök kedden levelében fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, amiben azt sürgeti, hogy az Unió szabja meg, hogy milyen legyen az összes tagország által elfogadható oltási igazolás, ami biztosíthatná az érintettek szabad mozgását a kontinensen. Micotakisz levelében azt hangsúlyozta, hogy a mozgás szabadságának mielőbbi visszaállítása az egyik legfontosabb prioritás, a mindenki által elismert oltási igazolás pedig ebben is segíthet.

A görög miniszterelnök gyorsan hozzátette, hogy Görögország nem tervezi kötelezővé tenni az oltást vagy az utazás feltételévé tenni azt, de a már beoltottaknak ezzel együtt szabaddá kellene tenni az utazást. Majd megemlítette az oltásigazolvány-pártiak egyik fontos érvét, miszerint annak bevezetése az európai polgárokat az oltás beadatására ösztönözné.

Az igazolvány ötlete nem Micotakiszé, ő csak az első volt, aki a témát ilyen nyíltsággal vetette fel a legmagasabb uniós szinten.

Van, ahol tervezik, van, ahol csinálják

Az Európai Tanács december 10-11-i ülésének záró jegyzőkönyvében például már az szerepel, hogy „az oltási bizonyítványokkal kapcsolatban ki kell alakítani a koordinált megközelítést az EU-ban”. Nagy-Britanniában is felmerült már, hogy a legkülönbözőbb tömegrendezvények, múzeumok és sportesemények látogatását az oltottság igazolásához kössék. De több más európai és EU-n kívüli országban szóba került már az ötlet valamilyen formája.

A témában a legelőrébb a beoltottságban világszinten is listavezető, nem EU-tag Izrael jár. Náluk már be is mutatták az a “zöld útlevélnek” is nevezett appot, amelynek segítségével az igazoltan beoltottak már az adott szektorok általános megnyitása - vagyis praktikusan az országos nyájimmunitás elérése - előtt szabadon látogathatják majd a kulturális- és sporteseményeket, illetve karanténmentesen utazhatnak.

Izlandra szabadon, tesztelés- és karanténmentesen beutazhat az, aki december 10. óta átesett a koronavírus-fertőzésen és igazolni tudja, hogy a szervezete antitesteket termelt. De már Magyarországon is működik az a rendszer, hogy a papírral igazolt gyógyultak (vagyis antitest-tulajdonosok) a kötelező karantént mellőzve jöhetnek be az országba. Belgium pedig az uniós fórumokon jelezte, hogy támogatják az oltási igazolás bevezetését, akár világszinten is. Spanyoloroszág pedig egyfajta fordított vírusútlevelet tervez bevezetni, amennyiben ők azokat akarják regisztrálni, akik visszautasították az oltást.

Akadnak cégek is, amelyek hasonlón törik a fejüket. Az ausztrál Quantas légitársaság például bejelentette, hogy a terveik szerint csak oltási igazolás birtokában engednék fel az utasokat a gépeikre.

Vita minden szinten

De egyelőre közel sem az összes tagország támogatja az igazolás ötletét. Franciaországban például magas az oltásszkeptikusok aránya, a kormányuk ezért kifejezetten ellenzi az oltásútlevél ötletét.

De a vélemények nem csak országok szerint oszlanak meg a témáról. A jogvédő szervezetek és szakértők egy része például nemzetiségtől függetlenül kifejezetten ellenzi a gondolatot. Olyan alapon, hogy az igazolvány bevezetése szerintük az egészségügyi státuszuk alapján különböztetné meg az embereket és fontos közsszolgáltatásokat vonna meg a be nem oltottaktól, illetve utat nyitna az emberek egészségi állapotának további ellenőrzése felé is.

Anna Beduschi, az Exeter University kutatója például azt magyarázta a Politicónak, hogy az oltásútlevél bevezetése “alapvető adatvédelmi és emberi jogi kérdéseket vet fel”, mivel ezek az igazolványok “újfajta megkülönböztetést hoznának létre az egyének egészségi állapota alapján, ami alapján később megszabnák, hogy milyen szabadságjogokkal élhetnek egyáltalán.”

Sokan viszont úgy látják, hogy a kétségtelen veszélyek ellenére az igazolványok előnyei bőven meghaladják a kockázatokat. Miközben elterjedt vélemény, hogy az oltásútlevél - és általában a beoltottak “jutalmazása” praktikus eszköz lenne a szkeptikusok meggyőzéséhez, mások azzal érvelnek, hogy az érintettek nem azt éreznék, hogy aki kéri az oltást, az jutalmat kap, hanem azt, hogy aki nem kér, azt pluszban megbüntetik, ami szerintük csak bevadítaná az oltáselleneseket.

Hasonló korlátozások ugyanakkor ma is léteznek úgy, hogy nem szülnek semmiféle ellenérzést: azt például senki sem vitatja, hogy bizonyos országok csak egyes oltások igazolt beadatása után engedik a beutazást.

A téma tehát igen összetett és kényes, miközben alapvetően meghatározhatja az európaiak és a magyarok idei évének életminőségét.

Érdekes, hogy a téma fontossága ellenére a magyar politikusok eddig nem igazán foglalkoztak az oltásútlevél kérdésével, így Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő szinte unikumnak számított azzal, hogy a múlt szombati online sajtótájékoztatóján egyszerre sürgette a magyar kormányt és a Bizottságot, hogy mondjanak valamit igazolványügyben.

A Politico blogja szerint a téma megtárgyalása a január 21-én esedékes online EU-csúcson kerülhet elő legközelebb.