• Hiába állította nem sokkal korábban még az ellenkezőjét, január elején a kormány mégis nekiállt a három nagy vidéki tudományegyetem alapítványi kiszervezésének.
• A Pécsi, a Szegedi és a Debreceni Tudományegyetem vezetőit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter biztosította arról, önkéntes a csatlakozás a modellváltó egyetemekhez.
• Az egyetemek rektorai igyekeznek lehetőségként beállítani a „magánegyetemmé” alakulást az intézményeik szenátusának, melyeknek a napokban kell arról dönteniük, beleállnak-e a modellváltásba.
• Feltételeket vinnének a kormány tárgyalóasztalához: beleszólást kérnek az alapítványi kuratórium tagságának kialakításába, és ígéretet, hogy az egyetemekhez tartozó klinikai központok az egyetemeknél is maradnak.
• A gond csak az, hogy a kormány épp olyan kuratóriumok kezébe készül adni az egyetemek irányítását, amiket aztán ezek az ígéretek egyáltalán nem kötnek.

„Kaptunk egy ajánlatot, de egyelőre csak arról kell döntenünk, odasétálunk-e a vonat lépcsőjéhez. Felszállni csak akkor fogunk rá, ha a megfelelő peremfeltételek teljesülnek”

- ezekkel a szavakkal mutatta be a Pécsi Tudományegyetem vezetése előtt álló döntési helyzetet kedd este, az egyetem hallgatói és dolgozói számára szervezett online fórumon Miseta Attila, a PTE rektora.

Az ajánlat, amiről Miseta beszélt, az eddig állami fenntartásban működő intézmény „magánegyetemmé” alakítása. Olyan modellváltás - a kormány szóhasználata szerint -, aminek értelmében az egyetem fenntartója a jövőben egy, az államtól független, közhasznú vagyonkezelő alapítvány lenne. Ilyen alapítványok fenntartásába került az elmúlt két évben már tíz másik állami egyetem, legutóbb a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a gödöllői Szent István Egyetem és a Pannon Egyetem. (A magánegyetem szót pedig azért érdemes idézőjelbe tenni, mert az eddig privatizált egyetemek, a Corvinus Egyetem kivételével, egytől egyig állami finanszírozásból működnek tovább.)

Az ajánlattal a kormány kereste meg a Pécsi Tudományegyetemen kívül a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Egyetem vezetőit január első napjaiban, mintegy másfél hónappal azután, hogy az érintett rektorok ugyaninnen még azt a tájékoztatást kapták, hogy a vidéki nagy egyetemek esetében nem aktuális az alapítványi kiszervezés, amit a kormány kampányszerűen hajtott végre az elmúlt években a hazai felsőoktatásban.

„Számunkra is meglepetés volt ez a….mondjuk úgy, lehetőség, hogy csatlakozzunk a modellváltó egyetemek sorához”

- mondta Miseta Attila az említett keddi egyetemi fórumon összegyűlteknek, visszautasítva a kritikákat, miszerint az egyetemvezetés nem tájékoztatta időben és megfelelően az egyetem belső nyilvánosságát a kormány megkereséséről és a modellváltás szándékáról. „Kérem, annyi információt osztottunk meg, amennyit magunk is tudtunk, és ezt azonnal megtettük” - szabadkozott, később kitérve arra is, rektorként mennyire nyugtalanítja, hogy a kormány milyen rövid határidővel vár döntést az egyetem számára ennyire fajsúlyos kérdésben.

Hogy milyen határidőről beszélt a rektor, az pontosan tudható abból az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készült prezentációból, amivel az ITM a modellváltásra kiszemelt egyetemek vezetését tájékoztatta a folyamat lényegéről.

Eszerint ebben a modellváltási körben a kormány még január végéig döntést vár az érintett egyetemek választott döntéshozó testületétől, a szenátustól, hogy hajlandóak-e a fenntartóváltásra. Az erről szóló törvényjavaslatot pedig február 3-án a kormány, február 9-én pedig már az Országgyűlés elé terjesztené a minisztérium. A modellváltásba beleegyező egyetemeket 15+15 százalékos, kétlépcsős dolgozói béremelést lehetővé tevő forrásbővítéssel, extra fejlesztési pénzekkel és stabil, hosszú távú állami finanszírozási szerződésekkel kecsegtetik, de olyan vagyonátadásról, mint amilyen a Corvinus Egyetem esetében történt értékes MOL és Richter részvénypakettek formájában, egyelőre itt sincsen szó.

Miseta Attila a keddi fórumon azt állította, közvetlenül Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondta neki, hogy a modellváltó egyetemekhez való csatlakozás

önkéntes, az egyetemen múlik.

A fórum hallgatósága előtt ezután megígérte, „a képviseleti demokrácia szabályait figyelemben tartva” rektorként „azt a döntést fogja támogatni, amit az egyetem vezetői, a karok választott vezetői jóváhagynak” a kérdésben. Szerinte az egyetemvezetésnek „peremfeltételeket” kellene megfogalmaznia, amiknek a teljesülésétől függővé teszi a modellváltás elfogadását.

• Az egyetem szenátusa kapjon beleszólást a kuratórium szerkezetébe. „Összeállítunk egy shortlistet a dékánok segítségével, kiket gondolunk alkalmasnak kötődésük, érdeklődési területük, és lobbierejük miatt a kuratóriumi tagságra” - mondta.
• „Világosan tisztázni akarjuk, hogy ez nem feltétlenül örök életre szóló megbízás a tisztelt kurátoroknak, valamiféle visszahívási lehetőséget artikulálni kívánunk.”
• „Az egyetem szakmaiságát az akadémiai vezetés garantálja, és azokat a főbb jogosítványokat, ami az akadémiai jogok gyakorlását illeti, meg kívánjuk tartani” - magyarázta, hozzátéve, fontos lenne, ha az alapító okirat tartalmazná ezt a garanciát.
• Legvégül: az egyetemvezetés garanciát szeretne arra, hogy az egyetem egységesen, a hozzá tartozó klinikai központtal megy át az átalakuláson, „ha úgy döntünk”.

- sorolta Miseta, hozzátéve, ezek egyelőre az ő javaslatai, amiket majd a szenátusnak kell jóváhagynia, mint tárgyalási pozíciót, amivel az egyetemvezetés a kormány tárgyalóasztalához járulhat.

Szegedi titkolózás

Hasonló döntéshozatal készülődik a Szegedi Tudományegyetemen is, azzal a különbséggel, hogy az egyetem vezetése, élén a Fidesz 2019-es szegedi önkormányzati választási kampányát megtoló Rovó László rektorral, itt nem kommunikál ennyit az egyetemi polgársággal.

Dolgozók és hallgatók körében nagy felháborodást keltett, hogy az SZTE vezetése a nyilvánosság kizárásával tárgyalta volna a modellváltást az egyetem szenátusával. Majd a felháborodás látva sem engedtek be 40 dolgozónál és 20 hallgatónál többet erre a január 18-án, online tartott szenátusi ülésre. A PTE-hez hasonló fórumról, ahol az egyetemi polgárság magától a rektortól tájékozódhatott volna a helyzetről, pedig nem számoltak be az egyetemen dolgozó forrásaink.

Az említett szenátusi ülésről nyilvánosságra került beszámolók szerint a szenátusból mindössze 5-6 tag próbált amellett érvelni, hogy nem kellene rohamléptekkel belevágni egy olyan modellváltásba, aminek részleteit nem ismerik, vagy kérte a rektort, hogy próbáljon időt kérni az ITM miniszterétől.

Köztük volt Szajbély Mihály irodalomtörténész, a bölcsészkar választott szenátusi képviselője, aki felszólalásában többek között arra figyelmeztetett, szerinte az átalakulás legfőbb kockázata abban rejlik, hogy „az alapítványi forma (...) valójában nem az egyetem autonómiáját, hanem a fenntartó szerepét átvevő kuratórium (...) autonómiáját biztosítja, mind a felülről érkező mindenkori kormányzati, mind az alulról, azaz az egyetem karairól és egyéb szervezeti egységeitől érkező kezdeményezésekkel szemben.”

„A kuratórium – hacsak nem sikerül az alapítvány alapító okiratában kellő garanciákat beépíteni – önhatalmúlag működtetheti a minden autonómiájától megfosztott egyetemet”

- hangsúlyozta.

Ilyen, tudomásunk szerint a Pécsi Tudományegyetemen megfogalmazottakhoz nagyon hasonló garanciákat az SZTE vezetése is szeretne. Ezek listáját egy az egyetem korábbi rektora, Szabó Gábor irányította munkacsoport dolgozná ki, és a szenátus (szintén január végi) jóváhagyása után vinné a kormánnyal tervezett egyeztetésekre - derült ki a szenátusi ülésről készült beszámolókból, és egy intézetigazgatói levélből is, amit az egyetem egyik dolgozója osztott meg a 444-gyel.

Eszerint garanciákat „elsősorban az egyetemi autonómiát és működést
érintő kérdésekben” várna az egyetemvezetés a kormánytól, és ilyen igényekre utal Rovó László rektor szerdán kiadott nyilatkozata is, amiben optimistán úgy fogalmaz,

"az eddigi információk alapján azt mondom, ha ezeket a garanciákat kérjük, akkor meg fogják adni.”

Gyenge lábakon álló garanciák

Csakhogy Palkovics László miniszter és a kormány szaván kívül semmilyen garancia nincsen arra, hogy az egyetemek kérései/feltételei teljesülnek a fenntartóváltás megtörténte után. Szajbély Mihány szenátusi tagnak ugyanis igaza volt abban, hogy az alapítványi fenntartásba került egyetemek élére kinevezett kuratórium teljes függetlenséget kap abban, hogyan alakítja viszonyát az egyetemmel.

A legutóbb 2020. május 19-én módosított felsőoktatási törvény a magánegyetemek fenntartóját, illetve az azt irányító kuratóriumot hatalmazza fel az intézmény költségvetésének, éves beszámolójának, szervezeti és működési szabályzatának (szmsz), intézményfejlesztési és vagyongazdálkodási tervének elfogadására.

De akár a rektor kinevezésébe is komolyabban beleszólhatnak: míg az állami egyetemeken a miniszter kizárólag a szenátus által megválasztott rektorjelöltet terjesztheti fel a köztársasági elnökhöz kinevezésre, addig a magánegyetemeken a törvény arra is lehetőséget ad, hogy az alapító okiratban eltérjenek ettől,

és a szenátusnak csak véleményezési jogot adjanak ebben a kérdésben.

Nem túl sok autonómiát hagyott a szenátusnál például a Soproni Egyetemet fenntartó, Csányi Sándor elnökölte alapítvány. A magánegyetem új alapító okirata és szmsz-e ugyanis lehetővé teszi, hogy a kuratórium pályázat nélkül nevezze ki az új rektort. Nem sokkal a fenntartóváltás után, tavaly augusztusban, meg is bízták Fábián Attilát a mandátumát kitöltő Náhlik András helyett.

A másik általános tapasztalat, hogy a már magánegyetemmé alakult intézményeket irányító kuratóriumokba nagyrészt politikai kinevezetteket ültetett a kormány. Nevek a mostani modellváltási körben eddig csak pletykák szintjén merültek fel, de a szegedi egyetem kuratóriumi székeibe szóba jött már két név: Novák Katalin szegedi születésű családügyi miniszter, és Nemes Pál helyi vállalkozó, a Fidesz polgármesterjelöltje a legutóbbi önkormányzati választásokon Botka László ellen.

Ezekre a buktatókra figyelmeztették a PTE keddi fórumán a hallgatóságot és Miseta rektort a már korábban modellváltáson átesett egyetemek képviselői is. Toronyai Gábor, Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) alelnöke, a Corvinus Egyetemen dolgozók szakszervezeti vezetője a kuratórium teljhatalmának taglalása után egyenesen azt tanácsolta az egyetemvezetésnek, „ilyen rövid idő alatt nem szabadna belemenni az átalakításba”.

Igaz, fogalmazott, „a kormánynak van joga és lehetősége”, hogy ezt az egyetem beleegyezése nélkül is megtegye.Élő példának ott volt a keddi fórumon a Miskolci Egyetem egyik tanára, az ME Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetét vezető Darab Ágnes, aki elmesélte, hogyan állította őket kész helyzet elé a kormány, és nekik asszisztálva az egyetemvezetés a modellváltás bámulatos gyorsaságú lezongorázásával. „Optikai csalódás, hogy a Miskolcon könnyen átment a fenntartóváltás. Valójában időnk és lehetőségünk sem volt tiltakozást szervezni ellene” - magyarázta.

Az idő azokat a hallgatókat és dolgozókat is sürgeti, akik most a pécsi, a szegedi vagy a debreceni egyetemen a modellváltás ellen tiltakoznak. A PTE-n és az SZTE-n vannak komolyabb jelei a szervezkedésnek.

A keddi PTE-s fórumot azok a hallgatók és oktatók szervezték, akik a korábbi évek felsőoktatási témájú tiltakozás-hullámainak is aktív résztvevői voltak. A fórum közel kétszáz résztvevője pedig a rektor és a többi meghívott felszólalásai után éjszakába nyúlóan vitatkozva végül megszavazta, hogy elutasítja a modellváltás tervét. Horváth Csaba, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete helyi alapszervezetének vezetője pedig arról számolt be, hogy az egyetem polgársága körében terjesztett kérdőív mintegy ezer kitöltőjének többsége, 70 százaléka jelezte, ellenzi az egyetem alapítványi kiszervezését.

A szegedi egyetemen is van ellentábora a modellváltásnak: a Veritas, Virtus, Libertas nevű önszerveződő csoport az SZTE tavaly októberben belengetett átnevezése után ezúttal ebben az ügyben aktivizálta magát az egyetemvezetéssel szemben. Legutóbbi húzásuk, hogy nyílt levélben kérik Szabó Gábor prorektort, a kormánnyal tervezett tárgyalásokat előkészítő munkacsoport vezetőjét, „álljon ki az egyetemi polgárok mellett”, és „emeljen szót az egyetem átalakítása ellen”, hogy a Szegedi Tudományegyetemen ne történhessen meg mindaz, ami a Színház - és Filmművészeti Egyetemen történt, ahol „az erőltetett átalakítás katasztrófához vezetett”.

A pécsi bölcsészkaron oktató egyik forrásunk azonban nehezen tudja elképzelni, hogy sor kerülne az SZFE-s közösségéhez hasonló erejű kiállásra, mert a PTE és az SZTE nagy, több kart magukba foglaló, bonyolult struktúrájú intézmények, „amelyek nemcsak egymással vannak versenyben, de belülről is számtalan érdekkülönbség feszíti szét őket”, ami gátja lehet a szélesebb körű összefogásnak.

Frissítés: A modellváltás előtt álló egyetemekhez tartozó klinikai központok sorsáról kérdeztük Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető minisztert a csütöröki kormányinfón. Gulyás szerint a kérdésben a jelenlegi szabályozás értelmében „a klinikák részei maradtak az egyetemeknek, de mégis, az egységes kórházi ellátásban vállalnak szerepet”. A kormány álláspontja szerint „ezt kell fenntartani akkor is, ha egyébként alapítványi struktúrában kívánnak tovább működni” a modellváltás útjára lépő egyetemek - mondta a miniszter.