• Elvben szeptemberben tartanának csak választásokat Csehországban, de egyes kommentárok szerint a mostani botrányba már korábban is belebukhat Andrej Babis kormánya.
• Óriási a botrány, miután egy lap kedden arról írt, hogy a belügyminiszter szerette volna Putyin orosz elnökkel elcserélni egy 2014-es merénylet titkát egymillió Szputnyik vakcinára.
• A belügyminiszter tagad, az ellenzék hazaárulózik, és az ügyről szóló parlamenti vitát is titkosították.

A történet minden részlete egészen bizarr.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, április 17-én Andrej Babis miniszterelnök és Jan Hamacek belügyminiszter bejelentették, hogy 2014-ben az orosz katonai elhárítás titkos ügynökei robbantottak fel egy fegyverraktárat az országban. Az addig balesetnek hitt merényletben két cseh állampolgár életét vesztette. A politikusok azt is elmondták, hogy a robbantással két olyan orosz ügynököt vádolnak, akik 2018-ban a brit kormány szerint megmérgezték Szergej Szkripált és a lányát idegméreggel Salisburyben.

Pár nappal a cseh kormány által bejelentettek után a Bellingcat nevű, titkos kormányzati műveletek után nyomozó oldal még négy orosz fedett ügynököt azonosított, akik részt vehettek a merényletben, és jelezték, hogy közülük ketten Budapesten keresztül, magukat diplomatának álcázva vehettek részt a műveletben. A Bellingcat szerint a csehországi merénylet elkövetői 2015-ben kétszer is megmérgeztek egy bolgár fegyverkereskedőt, aki a levegőbe repített raktárban tartotta készletei egy részét, amelyeket valószínűleg az ukrán hadseregnek akart eladni - bár utóbbit a bolgár cég azóta tagadta.

A történetnek súlyos következményei voltak: Csehország kiutasított 18 orosz diplomatát, kizárták a Roszatomot a helyi atomerőmű-építési tenderből, majd számos európai ország (például Lengyelország, Szlovákia és Románia) is kitiltott orosz diplomatákat, szolidaritást vállalva a cseh kormánnyal. Az EU és a NATO is elítélte az orosz merényletet. Az egyre feszülő hangulatot csak az enyhítette, hogy néhány nappal a botrány kitörése után az orosz kormány visszavonta az Ukrajna határárára március végén telepített több tízezer katonáját.

A hallgatás ára

A történetben kedden újabb fordulat történt: aznap közölte a Sneznam Zprávy című lap, hogy Jan Hamacek belügyminiszter április 15-én este titkos megbeszélésre hívott össze néhány embert, többek között Csehország moszkvai nagykövetét, a cseh titkosszolgálat kémügyekben illetékes főnökét, a katonai elhárítás vezetőjét, az országos rendőrfőnököt és a legfőbb ügyészt.

A lap beszámolója szerint Hamacek előadta, hogy üzletet akar kötni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A terve az volt, hogy 1 millió Szputnyik vakcináért cserébe lefújja a 2014-es robbantás hátteréről szóló sajtótájékoztatót. Várható volt a nemzetközi botrány, és az is, hogy a cseh közvélemény felháborodása nyomán meggyengülnének az oroszbarát politikusok - akik közé egyébként maga Hamacek is tartozott. A merénylet elhallgatásáért a belügyminiszter kért volna még valamit: hogy Putyin beszélje rá Joe Biden amerikai elnököt, hogy tervezett csúcstalálkozójukat Prágában tartsák majd meg.

A Sneznam Zprávy értesülései szerint a tanácskozáson a belügyminisztert lebeszélték erről. Az biztos, hogy Hamacek tervezett moszkvai útját lefújták. Azok, akik a lap szerint jelen voltak a találkozón, mind megerősítették, hogy volt egy megbeszélés az adott időben a belügyminiszterrel, és azon ők tényleg részt vettek, de az elhangzottak bizalmas volta miatt nem árulhatják el, hogy ott miről volt szó. Igaz, azt sem cáfolták, hogy Hamacek előhozta az ötletét a titokért vakcinát konstrukcióról.

Egyetlen résztvevő állítja határozottan, hogy ilyen csereajánlatról egyáltalán nem volt szó, és az egészet csak az újságírók találták ki: Jan Hamacek. Hamacek szerdán közölte, hogy beperli a lapot és a cikket jegyző újságírókat, és 10 millió korona (kb. 140 millió forint) kártérítést követel tőlük.

Válaszul a lap főszerkesztője közleményben állt ki a cikk állításai mellett. Közölte, hogy száz százalékig meggyőződött arról, hogy a kollégái igazat írtak, és jelezte, hogy bizonyítékaik vannak arról, hogy Hamacek tényleg el akarta adni a kormánya hallgatását Putyinnak. Ugyan forrásaik védelmében ezeket a bizonyítékokat most nem hozzák nyilvánosságra, de a bíróságnak készek lesznek megmutatni.

Andrej Babis miniszterelnök - aki nem vett részt a 15-i megbeszélésen - azt mondta, hogy kizárt, hogy ilyet tervezett volna Hamacek, ő egyébként nem tudott semmi ilyesmiről, és nem is hagyott volna jóvá ilyen tervet.

Hamacek aznap külügyminiszter is volt

A történet része, hogy Jan Hamacek két nappal a 15-i megbeszélés előtt leváltotta a cseh külügyminisztert, és néhány napra ideiglenesen önmagát nevezte ki ügyvivő külügyminiszternek, vagyis éppen azokban a napokban a diplomácia irányítása is hozzátartozott.

Miniszterelnök-helyettesként (és belügyminiszterként) azért tudta ezt megcsinálni, mert Hamacek a kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokraták elnöke, és így a párt által delegált miniszterek sorsáról is ő dönthet. Hamacek azért rúgta ki 13-án az addigi külügyminisztert, Tomas Petriceket, mert elindult ellene a szociáldemokrata párt elnöki posztjáért, de az április 9-én tartott kongresszuson vesztett. Petricek a kampányában azt javasolta, hogy a szociáldemokraták legyenek zöldebbek, liberálisabbak, nyissanak a fiatalok felé. Azt képviselte, hogy a szeptemberi választás után semmiképpen se kössenek új koalíciós megállapodást Andrej Babis miniszterelnök pártjával.

Külügyminiszterként pedig kifejezetten orosz-ellenesnek számított: ellenezte, hogy Csehország Szputnyik-vakcinát vegyen, és már régóta javasolta, hogy a Roszatomot ne hívják meg az atomerőmű-építési tenderre. Ezekben az oroszügyi kérdésekben is régóta vitában állt Hamacekkel, aki oroszbarát politikusnak számít Csehországban. E vitában Hamacek szövetségese volt Milos Zeman államfő, akit Európa egyik leginkább Kreml-barát vezetőjének tartanak, és aki már márciusban követelte a szociáldemokratáktól, hogy vegyék el a külügyminiszteri posztot Petricektől.

Az egész történet egy érdekes csavara, hogy Petriceket kirúgták ugyan, de az április 17-i bejelentés után mindkét törekvése teljesült: a Szputnyikot és a Roszatomot is kizárták Csehországból.

Babis is veszélybe került

A mostani balhé valószínűleg nem segíti a szociáldemokratákat a túlélésben: a közvélemény-kutatások az utóbbi hónapokban a parlamenti küszöböt éppen csak elérő eredményt jeleztek előre számukra, Petricek többek között erre hivatkozva akart Hamacek helyére lépni a párt élén. Közvetlenül a mostani botrány kitörése előtt már a küszöb alá, 3,7 százalékra mérték a pártot. Eljelentéktelenedésük évek óta tart, 2019-ben kiestek az EP-ből, 2018-ban a prágai önkormányzatból is.

Ha a szociáldemokraták kiesnének a következő parlamentből - amire elég komoly esély van most - akkor az igencsak megnehezítheti Babis dolgát is, mert nem sok egyéb koalíciós partner jöhet szóba számára. A Babis-féle ANO és a szociáldemokraták már most is kisebbségben kormányoznak, és így a szavazásokkor a kommunisták külső támogatására szorulnak. Az ANO jelenleg a második legnépszerűbb párt (22% körüli támogatottsággal), de még ha nyernének is idén, partnerek nélkül könnyen ellenzékbe kerülhetnek. Ezért a Hamacek körüli botrány különösen kellemetlen Babisék számára is.

A történtek megítélését tovább árnyalja, hogy Babis a rendszerváltás előtt külkereskedő volt, és mint ilyen a csehszlovák titkosszolgálat is beszervezhette, erről egy szlovákiai levéltár dokumentumokat is őriz. Szlovák történészek szerint annak idején Babis a KGB-vel is kapcsolatban állhatott. Babis azt állítja, ez az egész hazugság, pert is indított a szlovákiai levéltár ellen. Több forduló után a szlovák alkotmánybíróságig jutott a vita, ahol 2017-ben végül Babis elvesztette a pert. A mostani helyzetben az ellenzék megint előveheti az ügynökös vádat, utalva Putyin KGB-s múltjára.

Prágai izgalmak

Szerdán a 15-i találkozó egyik résztvevője, a rendőrfőnök ellen nyomozás indult államtitok megsértése miatt, de azt hivatalosan nem erősítette meg senki, hogy őt vádolná a kormány azzal, hogy elmondta az újságíróknak Hamacek ajánlatát. A rendőrfőnök egyelőre csak az eljárás tényét erősítette meg, míg a kormány szóvivője szerint egy másik találkozó miatt kerülhetett bajba. Hamacek újságírói kérdésre azt mondta, hogy tud az eljárásról, de nem ő tett feljelentést, és többet nem árult el az ügyről.

Szintén szerdán rendkívüli zárt ülést tartott az ügyben a cseh parlament, ahová meghívták a 15-i találkozó résztvevőit is. Az ülésen résztvevő képviselőkkel közölték, hogy büntetőeljárás indul ellenük, ha az ott elhangzottakból bármit kiszivárogtatnák, a teremben lekapcsolták a wifit, és megtiltották, hogy telefont, tabletet vagy bármilyen elektronikus eszközt bevigyenek a politikusok.

A meghívottak közül a főügyész és a rendőrfőnök nem ment el a parlamenti ülésre, de a titkosszolgálati vezetők megjelentek. Ott azonban nem árultak el semmit, azon kívül, hogy köti őket a titoktartási kötelezettség, így nem mondhatnak semmit sem a 15-i találkozóról.

A botrányt kirobbantó cikk egyik szerzője az eredménytelen parlamenti ülés után közölte, hogy a lap bizonyítékait biztonságos helyre rejtették.