Jó reggelt! Ma már szinte nyár lesz, az utóbbi 34 év leghűvösebb tavasza után.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Csütörtökön két aggodalomra okot adó, vagy legalábbis furcsa szám került nyilvánosságra a magyarországi járványról. Egyrészt nagyon megugrott a pozitív tesztek aránya. A következő napokban kiderül, hogy csak adatszolgáltatási hibáról van szó, vagy tényleg változott a trend. Másrészt pedig, ha igazak a Gulyás Gergely által bejelentett számok, nálunk irreálisan sokan haltak meg koronavírusban oltás után. Abban lehet bízni, hogy a miniszter nem mondott igazat.
Az sem jó hír, hogy lehet, olyanok is kaptak itthon oltási igazolványt akik se oltást nem kaptak, se betegek nem voltak. Mindez annak köszönhetően, hogy van olyan tesztelőállomás, ahol nem ellenőrzik a fényképes igazolványokat. AstraZenecát viszont már nem is nagyon fog kapni senki, ugyanis ezt a vakcinát csendben kivezették a választható oltóanyagok közül.
Továbbra is kérdéses, hogy mi lesz azokkal az elsősorban Sinopharmmal oltott emberekkel, akiknek a szervezete nem kezdett el antitesteket termelni. A kínai vakcinát használó Bahreinben mindenesetre inkább adnak egy adag Pfizert is a legveszélyeztetettebb csoportokba tartozóknak.
A Biden-kormány megalakulása óta hangoztatta, hogy Amerika komolyan fogja venni a korrupció elleni küzdelmet a szövetséges országokban. Most Bulgáriában meg is mutatták, hogy Washington az EU- és NATO-tag szövetségeseit sem kíméli.
Az amerikai szankciók kicsit hasonlítanak azokra, amelyeket 2014 őszén vetettek ki Fidesz-közeli befolyásos emberekre, ám annál sokkal szigorúbbak.
Bulgáriában július 11-én lesznek legközelebb választások, és a mostani szankciók nagyban befolyásolhatják annak kimenetelét. Az amerikai bejelentés nyomán szerda este Szófiában tüntetést tartottak, ahol a tömeg a legfőbb ügyész lemondását követelte. Az ügyészt évek óta azzal támadták korrupció-ellenes csoportok, hogy akadályozza a nyomozásokat a korrupt elit, például a most szankció alá vont személyekkel szemben.
A kínai külügy szerint „megvetésre sem méltó” az ellenzék utcaátnevező akciója, amelynek keretében a Fudan-beruházás környékén többek közt Dalai Láma út és Ujgur mártírok útja is lett. Vang Venping, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint a magyar ellenzék fölösleges hírverést csap a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”.
Szerinte egyébként a két ország közötti kapcsolatok „erőteljes fejlődésnek örvendenek”, és már eddig is „gyümölcsöző eredményeket hoztak”.
Amikor a magyar közvélemény néhány hónapja elkezdett a kínai egyetemmel foglalkozni, még úgy tűnt, a Fidesz a szokásos módon, erőből áttolja a beruházást, aztán elcsendesednek körülötte a hullámok. Most viszont már látszik, hogy az ellenzék sikeresen a felszínen tartotta a Fudan ügyét. Minden újabb ezzel kapcsolatos megnyilvánulás az ő ügyüket segíti, ha pedig egyenesen a kínai diktatúra tiltakozik, az pláne.
Éles kontrasztban áll ez a Sargentini-jelentéssel – ha arra emlékszik egyáltalán valaki. Az Európai Parlament 2018. szeptemberében fogadta el a Sargentini-jelentést és indította el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot.
A magyar kormány bíróságon támadta meg az EP döntését, az Európai Bíróság azonban most kimondta, hogy jogszerű volt a döntés. És akkor mi van? – teheti fel a magyar kormány és ellenzék egyaránt.
A Fudan körüli új utcák névadói közül egyértelműen Hszie Si-kuang a legkevésbé ismert. Mégis ő az, aki most a legtöbb fejtörést okozza a kormánynak.
A 2005-ben elhunyt katolikus püspök összesen 28 évet töltött a kommunista Kína börtöneiben, de így sem tett eleget az utasításának, hogy csatlakozzon a Peking által hivatalosan elismert egyházhoz.
A Fidesz 2010 előtt rendszeresen kiállt a kínai diktatúra emberijog-sértései ellen, az utóbbi években pedig kedvenc témája lett a keresztényüldözés. De arról, hogy Kínában évtizedek óta üldözik a római katolikusokat, a kereszténydemokráciát hirdető kormány továbbra is hallgat. Ez van, amikor a keleti nyitásba sikerül belekeverni Orbán ideológiai háborúját.
Ha esetleg bevásárlás közben nem tűnt volna fel: utoljára tíz éve emelkedtek akkorát az élelmiszerárak a világon, mint most májusban. A két legfontosabb indok, ami globálisan is felhajtja az árakat:
Közgazdászok szerint az éttermek újranyitása is további emelkedést hoz majd, hiszen a munkaerő és a szállítás költségei várhatóan szintén feljebb tornásszák az árakat.
A világpiaci árak emelkedése tovább növeli az élelmiszerár-inflációt a szegényebb országokban, amelyek alapvető élelmiszerekből is importra szorulnak, mint például Etiópia vagy Nigéria. Van, ahol igyekeznek erre valamilyen választ adni. Ghána a világ második legnagyobb kakaótermelője bejelentette, hogy többé nem fog eladni nyers kakaóbabot Svájcnak, hogy aztán ott készítsenek belőle csokoládét, hanem inkább saját maguk akarják felhasználni a nyersanyagot.
Elon Musk és Jeff Bezos már nemcsak azért versenyez, hogy melyikük a leggazdagabb ember a Földön, hanem azért is, hogy melyikük lesz a leggazdagabb ember a galaxisban.
Minden azzal kezdődött, hogy Musk cége, a SpaceX nyerte az amerikai kormány közbeszerzését, hogy megépítsék a következő generációs űrhajót, amivel az amerikaiak valamikor a 2020-as évtized közepén, visszatérnének a Holdra. Mindezért a cég 2,9 milliárd dollárt kap a NASA-tól.
Az egyik vesztes pályázóként Bezos viszont addig lobbizott Washingtonban, míg nem akartak neki is adni 10 milliárd dollárt az űrhajós fejlesztésére. Cserébe Bernie Sanders, a Demokrata Párt balszárnyának vezetője már arról beszél, hogy nem kellene a világ leggazdagabb embereinek űrhobbiját támogatni az adófizetők pénzéből.
Egyórás műsort vetített Fehéroroszországban az állami ellenőrzésű ONT tévécsatorna szerda este Raman Prataszeviccsel. Ő az a fehérorosz újságíró, akit Lukasenka emberei egy Ryanair-járat eltérítése után vettek őrizetbe Minszkben. Prataszevics a börtönből nyilatkozva egyebek közt azt mondta, hogy értelmetlen most a tiltakozás a szigorú fellépések miatt Lukasenka államfő autoriter rendszere ellen, megfelelőbb pillanatra kell várnia az ellenzéknek.
Prataszevics egyik közeli támogatója az adás után azt mondta, hogy az újságíró egyértelműen kényszer hatására beszélt.
Máshol:
Milyen lehetőségek előtt áll a főváros? Mire van pénze? Miért áll olyan sok ház üresen Magyarországon? Mi hajtja fel az árakat? Miért nem jók a zöldmezős beruházások? A Qubit most induló, városi témákkal foglalkozó podcastsorozatának első epizódjában Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével Édes Balázs urbanista beszélget.