Harmadik oltás

július 14., szerda 5:00

Jó reggelt! Kegyetlenül meleg lesz ma, de holnapra javul a helyzet.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

HARMADIK SZURI

Fotó: Horváth Bence

Először beszélt kormányzati szereplő arról, hogy szükség lesz harmadik oltásra is. Kásler Miklós egy rádióinterjúban azt mondta, elsősorban 60 év felett, 6 hónap után célszerű beadni a harmadik oltást. Kásler szerint a szerdai kormányülés után már „konkrétumokról lehet beszélni ebben a kérdésben”, és „nagyon pontos döntés lesz, vakcinatípusokra lebontva”.

Hogy harmadik vakcinára szükség lesz, hónapok óta nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy sokaknak, elsősorban a Sinopharmmal oltott időseknek, annak ellenére sem alakult ki védettségük a koronavírussal szemben, hogy mindkét dózist megkapták. A fővárosi önkormányzat által végzett antitest-kutatás eredményei is pont erre az eredményre jutottak.

Így már csak az a kérdés, hogy miért várt eddig a kormány a harmadik oltás emlegetésével. Az egyik tipp az, hogy miután van olyan ország, ahol már a nyugati vakcinákra is ráoltják a harmadikat, a magyar kormánynak most már nem kell Pekinggel szemben kínos helyzetbe kerülnie azzal, hogy csak a Sinopharmmal oltottaknak javasolják a harmadik adagot. Ha a mai kormányülés után nem emelik ki, hogy melyik oltóanyag után van leginkább szükség harmadik dózisra, akkor minden bizonnyal erről van szó.

Akármi is a késlekedés oka, most igazán fontos lenne felpörgetni az oltásokat, és nem csak az ismétlő dózisokat. A 16 milliárd forintos kommunikációs kampánynak nem látszik az eredménye, a kormány megint inkább Sorosra és Brüsszelre fordult rá, miközben elakadt az oltási program. A negyedik hullám pusztítását lehetne mérsékelni, ha a következő hetekben sikerülne feljebb tornázni az oltottak számát.

Máshol:

DUNAÚJ

Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, akkor ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák a megfelelő jelöltet, vagyis a Fideszét.

A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. A fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, míg az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés. A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat:

„Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”.

Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás, a Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos.

Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé adóbevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából.

A fideszes vezetésű megyei önkormányzat úgy osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.

DIGITÁLIS LÓGÁS

Fotó: Annette Riedl/dpa Picture-Alliance via AFP

A járvány mindenkit szembesített azzal, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Úgy kellett áttérni az online oktatásra, hogy a rendszer egyik szereplője sem birtokolta megfelelően az ehhez szükséges kompetenciákat. Sem a diákok, sem a tanárok, sem a szülők.

  • Olyan alapvető, készségszintű ismeretek hiányoztak, mint hogy miként lehet többen együtt dolgozni egy online dokumentumban, de nehézségekbe ütközik a menedzsmentfelületek használata,
  • Az online regisztráció különböző felületekre, sőt a levelezés is problémát okoz, méghozzá tömegeknek.
  • Több felmérés is azt mutatja, hogy bár a diákok túlnyomó többsége használ valamilyen digitális eszközt, csak minden hatodik ír rendszeresen emailt.

Ennek eredményeként a távtanítási kényszer alatt a magyar iskolákban általában a helyettesítésig jutottak el. A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem egy Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudunk, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást.

A nemzetközi tapasztalatok szerint már az általános iskola felső tagozatától megvalósítható egyéni, önirányított tanulás szorgalmazása is elmaradt, a pedagógusok szinte kivétel nélkül ragaszkodtak az online jelenléthez, a hierarchikus oktatáshoz, miközben a kontroll kikerült a kezükből, hiszen a mindennapokban a szülők feladata lett a motiválás, a fegyelmezés és a számonkérés is. Mindeközben a diákok gyorsan felfedezték, hogy a tanárok nem mozognak olyan otthonosan a virtuális térben, és például rendszeresen kihajították őket az online órákról.

ANGOL FOCI

Fotó: LAURENCE GRIFFITHS/AFP

Ahogy az várható volt, az UEFA fegyelmi eljárást indított az angol szövetség ellen a foci-Eb-döntő miatt. Külön eljárásban vizsgálják, ami az angol-olasz mérkőzés előtt a Wembley Stadionon kívül, illetve azt, ami a döntő alatt a lelátókon történt.

  • A kezdés előtt a jeggyel nem rendelkező angol szurkolók egymással és a rendfenntartókkal is összecsaptak a stadionon kívül, majd áttörték a biztonsági kordonokat, és legalább százan benyomultak a lelátóra. A rendőrök közül 19-en megsérültek, és 49 embert vettek őrizetbe.
  • A meccs előtt a hazai drukkerek füttyszóval és bekiabálásokkal zavarták meg az olasz himnuszt, majd tárgyakat dobáltak a pályára, meggyújtottak egy pirotechnikai eszközt, egy ember pedig a pályára futott a meccsen.

A meccs után is csúnya dolgok történtek, de ez már nem az UEFA dolga. Helyettük Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya üzent azoknak, akik rasszista gyalázkodásokat küldtek a tizenegyest hibázó csapattársainak, Marcus Rashfordnak, Jadon Sanchónak and Bukayo Sakának:

„Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”

MEGÉRTENI HAITIT

Fotó: STR/AFP

Ha esetleg nem világos, mi folyik Haitin, ahol meggyilkolták Jovenel Moïse elnököt:

  • Moïse ugyan megnyerte a választásokat a 2016-ban, viszont a demokratikus legitimációja elképesztően gyenge volt. A választóknak ugyanis mindössze 18 százaléka adta le a voksát, így a 11 milliós ország elnökét alig több mint 600 ezer elnyert szavazattal választották meg.
  • 2019-ben aztán egy kormányzati vizsgálat során kiderült, hogy több millió dollárnyi nemzetközi segély tűnt el Moïse kormányzása alatt, legalább részben Moïse cégeiben.
  • Moïse nagyon furcsa helyzetben volt, amikor a múlt héten meggyilkolták, ugyanis idén februárban lejárt a mandátuma, viszont nem volt hajlandó távozni az állam éléről, így hónapok óta valójában meghatalmazás nélkül elnökölte a világ egyik legszegényebb országát.

Magáról a gyilkosságról tudjuk, hogy:

  • Jovenel Moïse 12 lövést kapott az otthonában, egyes beszámolók szerint arra utaló jelek is látszottak a testén, hogy a támadók megkínozták.
  • A 20 elfogott elkövető közül 18 kolumbiai, kettő pedig amerikai állampolgár, mindketten haiti származásúak.
  • Haitin elfogták Christian Emmanuel Sanont, egy 63 éves, szintén Floridában élő, de a szigetországból származó orvost, aki állítólag magát akarta az ország elnökévé tenni.

Haitin így jelenleg nincs elnök, ráadásul a parlament mellett a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Jovenel Moïse korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírus-fertőzésbe..Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást.

Máshol: