Jó reggelt! Kegyetlenül meleg lesz ma, de holnapra javul a helyzet.
Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.
Először beszélt kormányzati szereplő arról, hogy szükség lesz harmadik oltásra is. Kásler Miklós egy rádióinterjúban azt mondta, elsősorban 60 év felett, 6 hónap után célszerű beadni a harmadik oltást. Kásler szerint a szerdai kormányülés után már „konkrétumokról lehet beszélni ebben a kérdésben”, és „nagyon pontos döntés lesz, vakcinatípusokra lebontva”.
Hogy harmadik vakcinára szükség lesz, hónapok óta nyilvánvaló, mint ahogy az is, hogy sokaknak, elsősorban a Sinopharmmal oltott időseknek, annak ellenére sem alakult ki védettségük a koronavírussal szemben, hogy mindkét dózist megkapták. A fővárosi önkormányzat által végzett antitest-kutatás eredményei is pont erre az eredményre jutottak.
Így már csak az a kérdés, hogy miért várt eddig a kormány a harmadik oltás emlegetésével. Az egyik tipp az, hogy miután van olyan ország, ahol már a nyugati vakcinákra is ráoltják a harmadikat, a magyar kormánynak most már nem kell Pekinggel szemben kínos helyzetbe kerülnie azzal, hogy csak a Sinopharmmal oltottaknak javasolják a harmadik adagot. Ha a mai kormányülés után nem emelik ki, hogy melyik oltóanyag után van leginkább szükség harmadik dózisra, akkor minden bizonnyal erről van szó.
Akármi is a késlekedés oka, most igazán fontos lenne felpörgetni az oltásokat, és nem csak az ismétlő dózisokat. A 16 milliárd forintos kommunikációs kampánynak nem látszik az eredménye, a kormány megint inkább Sorosra és Brüsszelre fordult rá, miközben elakadt az oltási program. A negyedik hullám pusztítását lehetne mérsékelni, ha a következő hetekben sikerülne feljebb tornázni az oltottak számát.
Máshol:
Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, akkor ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák a megfelelő jelöltet, vagyis a Fideszét.
A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. A fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, míg az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés. A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat:
„Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”.
Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás, a Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos.
Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé adóbevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából.
A fideszes vezetésű megyei önkormányzat úgy osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.
A járvány mindenkit szembesített azzal, hogy Magyarországon a gyerekek, a tanárok és a szülők digitális kompetenciái is alacsony szintűek. Úgy kellett áttérni az online oktatásra, hogy a rendszer egyik szereplője sem birtokolta megfelelően az ehhez szükséges kompetenciákat. Sem a diákok, sem a tanárok, sem a szülők.
Ennek eredményeként a távtanítási kényszer alatt a magyar iskolákban általában a helyettesítésig jutottak el. A feladatokat nem a munkafüzetben, hanem egy Word-dokumentumban kellett megírni, a prezentációt pedig PPT-ben kérték – jobb esetben. De számos esetről tudunk, amikor a befotózott és emailben a szülőknek elküldött tankönyvoldalak jelentették az online tanítást.
A nemzetközi tapasztalatok szerint már az általános iskola felső tagozatától megvalósítható egyéni, önirányított tanulás szorgalmazása is elmaradt, a pedagógusok szinte kivétel nélkül ragaszkodtak az online jelenléthez, a hierarchikus oktatáshoz, miközben a kontroll kikerült a kezükből, hiszen a mindennapokban a szülők feladata lett a motiválás, a fegyelmezés és a számonkérés is. Mindeközben a diákok gyorsan felfedezték, hogy a tanárok nem mozognak olyan otthonosan a virtuális térben, és például rendszeresen kihajították őket az online órákról.
Ahogy az várható volt, az UEFA fegyelmi eljárást indított az angol szövetség ellen a foci-Eb-döntő miatt. Külön eljárásban vizsgálják, ami az angol-olasz mérkőzés előtt a Wembley Stadionon kívül, illetve azt, ami a döntő alatt a lelátókon történt.
A meccs után is csúnya dolgok történtek, de ez már nem az UEFA dolga. Helyettük Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya üzent azoknak, akik rasszista gyalázkodásokat küldtek a tizenegyest hibázó csapattársainak, Marcus Rashfordnak, Jadon Sanchónak and Bukayo Sakának:
„Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”
Ha esetleg nem világos, mi folyik Haitin, ahol meggyilkolták Jovenel Moïse elnököt:
Magáról a gyilkosságról tudjuk, hogy:
Haitin így jelenleg nincs elnök, ráadásul a parlament mellett a legfelsőbb bíróság is működésképtelen, mert Jovenel Moïse korábban több bírót is felfüggesztett, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig nemrég belehalt a koronavírus-fertőzésbe..Az ország vezetői két csoportra oszlottak, egyik felük a megbízott miniszterelnököt, Claude Josephet támogatja, aki gyakorlatilag át is vette az irányítást.
Máshol: