Az öt arany mellett eddig 7 ezüstérmet és három bronzot szereztek a magyar sportolók a tokiói olimpián. Az arany az arany, az ezüst viszont mostanában egyre inkább tűnik fehéraranynak, ahogy azt a versenyzők is emlegetik. A közvélemény és maguk a sportolók is elkezdték értékelni, ha valaki második valamiben a világon.
Jöjjenek az eddigi örömkönnyek, ezüstéremmel a nyakban.
Csipes Tamara zokogva kezdett el nyilatkozni az M4-nek, rögtön a kajak egyéni 500-as futama után, ahol az ezen az olimpián legyőzhetetlennek tűnő új-zélandi Lisa Carrington mögött második lett, megelőzve a szám kétszeres olimpiai bajnokát, az előző olimpián legyőzhetetlennek tűnő, most 4. helyezett Kozák Danutát.
„Úristen, annyi munkám van ebben, hogy el sem hiszitek. Úristen, annyira boldog vagyok, annyira megkönnyebbült. Annyira tudtam, hogy ez bennem van, csak nekem mindig fejben a legnehezebb, hogy elhiggyem, hogy tényleg megy. A Danával nőttem fel, kicsi korom óta versenyzek vele. Óriási a nyomás, hogy 18 éves korom óta folyamatosan mögötte érek célba másodikként.”
Csipes Tamara szerint ő mindig csak tavasszal, a válogatóversenyeken kapott lehetőséget, 5-10 fokban kellett bizonyítania. Nagyon örült, hogy azzal, hogy az olimpián számonként egy nemzetből már ketten is indulhattak, és a válogatón Kozák mögött második lett, nyáron is megmutathatta, mit tud. (Kevesen emlékezhetnek már rá, de Csipes Tamarának annyira elege lett 2012-ben a magyar kajak közegből, hogy bejelentette: ausztrál színekben versenyez tovább, de ehhez nem kapta meg sem a magyar, sem a nemzetközi szövetség engedélyét. Végül maradt. Az sem törte meg a karrierjét, hogy 2015-májusában egy edzőtáborban elvégzett teszten kokaint mutattak ki a mintájában. Rövid időre tiltották el, 2016-ban már a kajaknégyes tagjaként szerzett olimpiai aranyérmet.)
„Úgy voltam vele, hogy ha ezt elszalasztom, életem legnagyobb lehetőségét, akkor én vagyok a legnagyobb barom a földön”
- mondta most arról, hogy két magyar is ott lehetett 500 méter egyéniben.
Amikor megemlítették neki, hogy igencsak élt a lehetősséggel, mert olimpiai ezüstérmes lett, azt mondta:
„Úristen, ne is mondd. Már annak is nagyon örültem volna, ha harmadik vagyok, a Dana mögött, de ez. Olyan tökéletes pályát mentem mint még soha életemben”.
Érezte, hogy mennyire közel van a későbbi győztes Lisa Carringtonhoz, csak nem mert a közepén gyorsabban menni, mert tartott attól, hogy „a végén meghalok”. „Úgy voltam vele, hogy Lisa ide vagy oda, én csak előre megyek, kitűztem a célvonalat, nem érdekel ki merre van, és be fogok érni egy tökéletes pályával” - idézte fel a versenyt.
Már éremmel a nyakában nyilatkozott újra:
„Tényleg úgy örülök, mintha nyertem volna. A Lisa szenzációs formában van. Egyáltalán nincs bennem semmi veszteségérzés. Ennek az éremnek úgy örülök, mint még soha semminek, csak a kislányom születésének örültem jobban ennél”.
Könnyes szemmel jegyezte meg, hogy hiányzik a lánya, már nagyon várja, hogy újra megölelgethesse, „de fel kell áldozni sok mindent az éremért”. A 31 éves sportoló lánya novemberben lesz 4 éves.
Csipes Tamarának az apja, az olimpiai bajnok Csipes Ferenc az edzője. Tamara azt mondta, hogy látta rajta, hogy csalódott volt a páros futam után, ahol Medveczky Erikával éppen csak lemaradtak a dobogóról. Ez plusz motivációt adott neki. Készül még a Kozák Danuta, Csipes Tamara, Kárász Anna, Bodonyi Dóra összetételű négyesre, aranyat akarnak nyerni.
Óriási volt a kontraszt, ahogy Milák Kristóf a két döntőjét befejezte. Az elsőt 200 méteren megnyerte, de annyira látványosan közönyösen fogadta, hogy azonnal mémek készültek az arcáról. A 100 méter pillangó után - bár nem nyert - felszabadultan, szélesen mosolygott.
Mint kiderült, a 200 méteres győzelmének örömét elrontotta, hogy zaklatott volt a döntő előtti utolsó fél órája. Elkésett a bemelegítésről, aztán elhagyta az akkreditációs kártyáját, majd amikor szaladt vissza érte, elszakadt az úszógatyája, 10 perccel a kezdés előtt. Ilyen előzmények után is fölényes győzelmet aratott, megdöntötte Michael Phelps olimpiai rekordját, de ideges és szomorú volt, mert így nem tudta kiúszni magából azt az időt, ami benne volt. Alighanem arra számított, hogy tovább javítja saját világrekordját. Ez látszódott az arcán. (Utólag azt nyilatkozta a MOB videóján, hogy úgy kell elképzelni a malőrt, mintha menne az ember az autójával 70-nel, és telibe veri egy vonat oldalról. Megvan a verseny előtt már 2-3 órával megkezdődő felkészülési rutinja, erről térítette le a gatyaszakadás fejben.)
100 pillangón viszont nem volt rajta teher, ennek a számnak nem ő, hanem az amerikai Caeleb Dressel volt a toronymagas esélyese. Dressel győzött is, de óriási csatában, világcsúccsal tudta csak megverni Milákot.
„Majdnem megvolt” - kezdte az M4-nek adott interjút széles mosollyal a 100 pillangó döntője után Milák Kristóf. „Hihetetlenül boldog és elégedett vagyok ezzel a teljesítménnyel. Ez volt életem egyik, ha nem a legkomolyabb csatája. Nagyon élveztem, nagyon tetszett, nagyon jó időt repesztettünk. Lehet, hogy ha jobban kijön a fal, akkor esetleg legyőzöm, de ez így sikerült, és nagyon büszke vagyok rá. Európa-rekordot úsztam”. Aztán szélesre tárt karokkal, mosolyogva mondta az ellenfeléről, hogy „Ez van, most ő a legjobb, jót versenyeztünk, egyre közelebb vagyok hozzá, egyre jobban félhet, egyre jobban szorongatom őt. És reméljük majd egyszer sikerül őt is megelőznöm”.
Az eredményhirdetés után Milák azt mondta, hogy az ezüst ugyanolyan sokat jelent neki, mint az aranyérem. „Büszkén jöttem ki, és büszkén megyek haza” - értékelte az olimpiai szereplését.
10 kilométeres nyíltvízi úszásban eddig egy aranyérme volt Magyarországnak, Risztov Éva nyert Londonban, 2012-ben. Ehhez tett hozzá egy ezüstöt most óriási úszással, végig az élbolyban haladva Rasovszky Kristóf. (A nőknél Olasz Anna negyedik lett, aminek szintén nagyon tudott örülni.)
Rasovszky rögtön a verseny utána azt mondta, hogy a német Florian Wellbrock verhetetlen volt, de egyáltalán nem bánja, örül, hogy megvan az ezüstérem.
„Ez egy jó 20 év munkája, amiben benne van mindenki. A családom, a barátaim és az összes edző, aki dolgozott velem”
- mondta elérzékenyülve Rasovszky, már éremmel a nyakában. A világ minden sarkába el szokta kísérni a Raso Team, egyenpólóban szurkolva rokonok, barátok, ők most nem lehetettek ott a Covid-helyzet miatt Tokióban. Rasovszky könnyezve jegyezte meg, hogy az őt kísérő csapat tagjai legalább annyit tesznek bele az eredményeibe, mint ő.
Kitért arra is, hogy 2019-ig egyedül edzett, és nagyon sokat számít, hogy csatlakozott hozzá azóta két tehetséges fiatal, akik „pofátlanul jól mennek”, és kihozzák belőle a maximumot, fejlődésre kényszerítik. Reméli a következő olimpián már ők is érmet nyernek, vele együtt. (Rasovszky még mindig csak 24 éves.) A meleg vízre készülve 5 hetet Hévízen edzett, mint megjegyezte, nem túl boldogan, de ez a termálvizes kínzás is kellett az ezüsthöz.
Varga Ádám van a legkülönlegesebb helyzetben a magyar ezüstérmesek közül, mert őt egy másik magyar, Kopasz Bálint előzte meg a kajakosok 1000 méteres versenyében.
Kopasz óriási fölénnyel, minden idők legjobb eredményével nyert, Varga hatalmas hajrával jött be a második helyre. Annyira szoros volt a befutó, hogy még az interjú előtt is azt nézte az eredményközlőn, és megnyugodva látta, hogy tényleg második.
A 21 éves Varga azt mondta, hogy aláírta volna előre már akár a harmadik helyet is. „Nagyon furcsa kimondani, hogy olimpiai érmes vagyok, pláne, hogy olimpiai ezüstérmes. Az első két helyen magyar végzett egy olyan számban, amiben az előző olimpián nem volt A döntősünk sem. Nagyon régóta nincsen kajak ezer méteren világklasszis versenyzője Magyarországnak, most meg úgy tűnik, hogy van kettő is, akik elsők és másodikok lettek az olimpián. Nagyon boldog vagyok”.
A magyar vitorlássport legfényesebb érmét szerezte finndingiben Berecz Zsombor. „Jól hangzik, ahogy kimondod” - jegyezte meg, amikor ezt megemlítette neki az M4 riportere.
Berecz Zsombor nagyon kiegyensúlyozottan versenyezett az egész olimpiai verseny egy hete alatt, az éremfutamot meg is nyerte, pár pillanatig ezzel aranyérmesnek érezhette magát. De az egész olimpiát figyelembe véve nála is jobban ment a brit címvédő Giles Scott, aki megőrzött annyit a korábban felhalmozott előnyéből, hogy az utolsó futamon elért negyedik helyével megnyerte az aranyat.
„Talán a legszebb pillanat az életemben” - mondta csöppet sem csalódottan a futam után a világ- és Európa-bajnok magyar vitorlázó.
„Szerintem én jobban örülök ennek az ezüstnek, mint ő az arányának. Mindenkinek nagyon szép befejezés volt.”
Berecz nagyon sok embernek köszönte meg az érmet, az őt felkészítőknek, a barátoknak és a családnak, igazi csapatmunkának nevezve a második helyet. A felhalmozott tapasztalatát és tudását az utánpótlásnak szeretné továbbadni, hogy még fényesebb érmeket nyerjenek. Az ő példája szerinte azt bizonyítja, hogy nincs lehetetlen az életben.
Az első ezüstöt a párbajtőröző Siklósi Gergely nyerte Tokióban. Fantasztikusan vívott egész nap, a döntőben az előzetesen esélytelenebbnek tartott, de ihletett vívó francia Romain Cannone győzte le.
A döntő után az interjú úgy kezdődött, hogy a riporter elkezdte mondani, hogy biztos fáj nagyon Siklósinak a vereség. De ez egyáltalán nem látszódott rajta.
„Nem azt mondom, hogy vesztettem, hanem azt mondom, hogy nyertem. Nyertem egy fehéraranyat, ennek örülni kell. Nem tudom azt mondani, hogy szomorú vagyok”
- mondta a második helyezett párbajtőröző.
Azt mondta, persze, rossz érzés volt a döntőben kikapni, de nem egy tuson múlt, a francia 15-10-re nyert, ami magabiztos győzelem. „Ez van, építkezünk tovább” - tette hozzá.
Ezek után aztán újra megkérdezte a tőle a riporter, hogy tud-e már pozitívan gondolni arra, ahogy a döntőig elmenetelt, amire az előzőek után nem meglepő módon Siklósi azt mondta, hogy abszolút. „Nagyon meg akartam nyerni, nagyon jó lett volna, de nem érzem magam vesztesnek. Első bálozóként az olimpián szerettem volna rácáfolni minden sztereotípiára, nem az összesre sikerült, csak arra az egyre nem, hogy jövök, és újoncként megnyerem. De hát a második hely is jó”.
Aztán megjegyezte, hogy jobban teljesített az első olimpiáján, mint az azóta háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron az övén, és ez tök jó dolog". (Szilágyi 2008-ban 15. lett egyéniben.)
Siklósi 2019-ben csapatban Európa-bajnoki bronzot, majd egyéniben világbajnoki aranyat nyert, aztán második lett az olimpián.
„Ez az ezüstérem hiányzott. Ha azt mondják nekem, hogy 23 éves koromra ez a három érmem így meglesz, akkor aláírom és szépen megköszönöm, hogy ez nagyon jó lenne” - mondta már később. „Teljes az éremkollekcióm, már csak többszörözni kell" - hangsúlyozta.
„Örülök, hogy át tudom adni minden magyarnak azt, hogy ez egy győzelem, és semmiképpen sem lehet vesztett versenyként megélni” - mondta Siklósi.
A legcsalódottabb ezüstérmes a 87 kilóban birkózó Lőrinc Viktor volt. A testvére, Tamás magasra tette a lécet, egy nappal korábban a 77 kilósok között nyert aranyat. Lőrincz Viktoron látszott, hogy megviselte a pár perccel korábbi vereség, küzdősportban elveszített döntő után aligha meglepő módon, de egy világklasszis ukrántól kapott ki, nem is vitatható módon.
„Tényleg életem eddigi legjobb eredménye, de igazából nagyon szerettem volna nyerni. Nagyon sajnálom egyelőre” - mondta még fújtatva a döntő után. Rióban 5. lett, de tudta, hogy több van benne, ezért dolgozott, és meg is lett az eredménye. Jól ment neki a birkózás, nagy élmény volt, hogy a testvére megnyerte az olimpiát, „csak a vége nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna”. Különleges pillanat lett volna, ha mindketten aranyérmesek.
„El kell telni egy pár napnak, hogy ezt meg tudjam emészteni, de örülök neki összességében, hogy meglett ez az érem, és hazavihetem a kislányomnak. Jó lesz végre otthon lenni” - mondta a könnyeit visszafojtva, a döntő alatti feszültséget még nem ledobva Lőrincz Viktor.
Az éremátadás után újra kamera elé állt, kicsit már pozitívabban. „Értékelnem kell azt, hogy mit értem el” - győzködte magát. Messze nem volt zavartalan a felkészülése, átesett a Covidon, volt egy térdműtétje is. Ő is azt mondta, hogy tényleg nagyon kemény volt az utolsó egy éve, „de azért mégiscsak itt van egy ezüstérem a nyakamban. Nagyon örülök neki, mert éremért jöttem. Mindent beleadtam, hogy nyerjek, de ez most ebben a döntőben kevés volt. Egy pár nap múlva ez fel fog értékelődni, és nagyon fogok neki örülni, de egyelőre nagyon friss ez a dolog, adjatok egy kis időt, hogy feldolgozzam”.
És nem csak boldog ezüstérmeseink vannak. Hihetetlenül örült a bronzéremnek a cselgáncsozó Tóth Krisztián is. De felhőtlenül boldog volt a fantasztikus 4. helyen végzett biciklis Vas Kata Blanka is. Hősies volt Márton Anna 4. helye sérült térddel. Cseh Lászlónál pedig egy kicsit utólag is ünnepelhettük az előző négy olimpián szerzett érmeit, és az utolsó olimpiáján a 7. helyét. Hosszú Katinkával is ugyanez a helyzet, bár ő és a közvélemény is nehezebb emészti meg az 5. és a 7. helyett a riói három arany után.