• Azon kívül, hogy kommunikál a 4. hullám érkezéséről, a kormány nem tesz lépéseket ellene
• A Magyar Tudományos Akadémia ugyanakkor már javaslatokat tett az asztalra a járvány újabb erősödése ellen
• Dániában 80 százalék feletti átoltottságnál kezdenek hátra dőlni, ettől nagyon messze vagyunk
• Járvány-összefoglaló az elmúlt napok híreiből

Továbbra is abban a szakaszban van a járvány Magyarországon, amikor hétről hétről romlanak az adatok, de nem nagyon durván.

Ugyanakkor lehet tudni, hogy csak idő kérdése, amikor a delta variáns a magyar hivatalos járványgörbén is erőteljes nyomot hagy majd.

Július közepe óta nő hétről hétre az új fertőzöttek száma. 8 hete pénteken 37 új fertőzöttet jelentettek, most 189-et.

Az MTA jelzett a kormánynak

A kormány tudja és kommunikálja is, hogy jön a negyedik hullám, de nem tesz konkrét lépéseket ellene. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke ugyanakkor előállt egy javaslatcsomaggal. Ebben többek között azt javasolják, hogy az állam biztosítsa a veszélyeztetetteknél és az időseknél az antitestmérést. (Freund Tamás nem említette külön a Sinopharm vakcináját, de mostanra több vizsgálat alapján biztosan állítható, hogy az idős emberek egy részénél nem termel elegendő antitestet.)

Az MTA elnök további javaslatai:

• el kellene törölni a kötelező oltási regisztrációt, mert erősen csökkenti az oltási hajlandóságot
• el kell juttatni az oltásokat az elzárt, gyakran szegénységgel küzdő településekre
• vizsgálatokra lenne szükség, hogy jobb érthető legyen, miért utasítják vissza sokan a vakcinát, hogy ez alapján lehessen lépni
• a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget vagy fokozottan érzékeny populációt fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához, amint a járványhelyzet alakulása indokolttá teszi (ez már több európai országban újra gyakorlat, ideértve az éttermek látogatását is).

Nézzünk be a laborba

A ma jelentett 189 új fertőzött önmagában még mindig nem nagy szám, de érdemes átnézni Ausztriába, amire egykor laborként tekintett Orbán Viktor. Az biztos, hogy ők továbbra is jól csinálnak valamit. A Magyarországot letaroló harmadik hullámot is sokkal jobban vészelték át, de összességében is eredményesebben védték meg eddig az emberek életét. Egymillió főre vetítve nálunk eddig összesen 3 111 áldozata van a járványnak, Ausztriában ugyanez az adat: 1 195.

Oltásokban jobban állnak már, mint mi. Ha nem is nagyságrendekkel, de nem is hajszállal. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint Ausztriában a 18 év feletti lakosság 71,9 százaléka kapott legalább egy oltást (nálunk 67,5), két vakcinával vagy Janssennel a felnőtt osztrákok 68,1 százaléka van beoltva (a magyar adat 64,9).

Ehhez képest a napi fertőzöttszám eléggé megugrott az elmúlt hetekben Ausztriában. Július 25-én még 315 új esetről számoltak be, ma 1 602-ről. Ott ugyanakkor hagyományosan sokkal többet tesztelnek, naponta 70 ezer körül van a PCR-tesztek száma. Itthon a csütörtöki 18 ezer kiugrónak számított, pénteken 10 ezer vizsgálatról számoltak be.

A tanévkezdés réme

Az is látszik az osztrákoknál, amiről nálunk ugye egyáltalán nincs adat a koronavírus honlapon, hogy most leginkább a fiatalok körében terjed odaát a járvány:

Ami az iskolakezdés miatt fontos szempont. Ausztriában úgy döntöttek, hogy a tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Az iskolákban már tavaly bevezették az antigén gyorsteszteket, most azonban a kötelező heti három szűrővizsgálatból az egyiket PCR-teszttel fogják elvégezni.

Nálunk ilyen tesztelésről szó sincs, korábban sem volt. Maszkot sem kell majd hordani az iskolában és az óvodákban, a testhőmérséklet-mérést is abbahagyják, annak sok értelme ebben a formában amúgy sem volt. (Egy másik példa: a cseheknél a tantermekben védőmaszk nélkül tanulhatnak szeptembertől a cseh általános és középiskolák tanulói, míg a közösségi terekben, tornateremben és az ebédlőkben mindenkinek, a diákoknak, tanítóiknak és az iskolai személyzetnek egyaránt kötelező lesz a védőmaszk viselése. Azoknak, akik nincsenek beoltva, vagy az utóbbi hat hónapban nem estek át a covidon, az iskolaév elején kötelezően tesztelniük kell. Aki ezt elutasítja, annak az iskolában állandóan maszkot kell viselnie, és nem vehet részt aktívan a torna- és az énekórákon. Romániában is kell maszk az iskolákban, sőt, a textilimaszkok helyett megkövetelik az új tanévben az orvosit, mert az jobban véd.)

Itthon annyi történt, hogy az iskolákban a tanévkezdésre szerveztek központi oltást, erre 48 ezer diákot regisztráltak a szülők. A 12-17 éves közül eddig összesen 171 ezren kaptak oltást, ehhez jöhet még a jövő héten 48 ezer első oltott. Miután összesen kb. 590 ezren vannak a 12-17 éves korosztályban, 37 százalékuk lesz beoltva jó esetben.

Egyelőre stagnáló kórházi adatok

A kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon hol nő egy kicsit, hol csökken, 73-93 közötti sávban mozog hetek óta. Ausztriában az elmúlt hónapban jelentősen emelkedett a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma is. Július 24-én 107-en voltak kórházban (27-en intenzíven), most 420-an, ebből 88-an intenzíven. Az oltások miatt szinte biztosan nem dönt majd rekordot a kórházban kezelt covidosok száma, de nálunk is lehet számítani a fertőzöttek és a kórházban kezeltek számának jelentős növekedésére. (Több országban 90 százalék körül van a nem oltottak aránya a kórházban lévő koronavírus-fertőzöttek között. Amerikai adatok szerint az oltatlanok kórházba kerülési kockázata 29-szeres a beoltottakhoz képest.)

A dánok 80 százaléknál dőltek hátra

A magyar kormány mondja, hogy jön a 4. hullám, de ezen - és Orbán Viktor levelén kívül - nem nagyon tesz semmit, ami felkészítené az országot erre. Bíznak abban, hogy elég lesz az oltottság, a maszkhasználatot, távolságtartást elengedték. Sőt, olyan eseményeknél sem előírás már, mint amilyen augusztus 20-a volt, vagy amilyen az eucharisztikus világtalálkozó lesz.

Dániában is bíznak az oltottságban, az egészségügyi miniszterük hivatalosan már nem tekintik a „társadalmat fenyegető járványnak” a koronavírus terjedését. De azért, mert a 12 évesektől a legidősebbekig 80 százalékos a beoltottak aránya. (Nálunk ez az arány 66 százalék.) Így aztán szeptember 10-től lazítanak, fokozatosan és részlegesen kivezetik a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos követelményeket olyan nagyszabású rendezvények és nyilvános helyszínek esetén, mint a koncertek és az éjszakai szórakozóhelyek.

A horvátoknál is lazítanak, annyit legalábbis, hogy szeptember 1-jétől bizonyos feltételek mellett megnyithatnak a kávézók belső terei Horvátországban. Ott a felnőtt lakosságnak csak a fele van beoltva. A táncos szórakozóhelyek és az éjszakai bárok továbbra is zárva maradnak.

Az első kettő nem megy már, de itt a harmadik

Abban egyetértés van, hogy tovább kellene növelni az oltattak arányát. Ebben nem látszik érdemi lépés a kormány részéről.

A harmadik oltás bevezetése ugyanakkor segíthet a 4. hullám enyhítésében. Speciális helyzetben vagyunk, mert vannak arra utaló erős jelek, hogy a Sinopharmmal oltott idősek esetében nem alakul ki elegendő antitest-védelem. Hasonlóan speciális helyzetben lévő országok vizsgálatokat végeznek erről, aminek az adatai publikusak is. Nálunk ha vannak is ilyen vizsgálatok semmit sem tudni róla. Bahreinben - ahol használnak a Pfizer mellett Sinopharmot és Szputnyikot is - a vakcinák hatékonyságát elemző vizsgálat arra jutott, hogy látványosan jobban működik a Pfizer, mint a Sinopharm.

Az itthon kínaival oltott idősek esetében - több mint félmillióan vannak - mindenképpen indokolt a harmadik oltás. Eddig 266 ezren vették fel a harmadik oltást, azt nem tudni, hogy milyen életkorúak és mivel oltották őket.

De nemcsak a Sinopharmmal oltottak esetében lehet fontos. Izraeli adatokból látszik, hogy a Pfizer által nyújtott védelem idővel gyengül, pláne a delta ellen, de a harmadik adag jelentősen visszaállítja a védelmet.

A harmadik oltás ugyanakkor egyelőre kevés ország luxusa, Olaszországban sincs rá egyelőre elég oltóanyag.

Afrikában pedig egyelőre az elsőre sincs. A kontinensen megháromszorozták ugyan a múlt héten az első oltások számát, de amennyire előre látni lehet, szeptember végéig az Afrikában élőknek továbbra is csak tíz százaléka lesz védett. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója nemrégiben "lelkiismeretlenségnek" nevezte, hogy egyes országokban már az emlékeztető oltást adják be, amikor még annyi ember védtelen a betegséggel szemben. Az ezzel kapcsolatos aggályait Budapesten is elmondta, Szijjártó Péter mellett állva.