„Ukrajna békét akar. Európa békét akar. A világ azt mondja, nem akar semmilyen háborút, Oroszország pedig állítja, hogy nem akar beavatkozni. Itt valaki hazudik.”

Ezzel kezdte előadását Volodomir Zelenszkij ukrán elnök szombaton a müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, akit a világ legnagyobb hatalmú embereiből álló közönség felállva tapsolt meg.

Pedig a beszéde egyáltalán nem volt hízelgő a világ számos vezetője számára. Felidézte, hogy 15 éve ugyanezen a rendezvényen Oroszország kijelentette, hogy meg akarja változtatni a világrendet. „Mi volt erre a világ válasza? A megalkuvás.” Szerinte Európa biztonságpolitikája szinte teljesen összeomlott, nem megszerelni kell, hanem újat építeni. Mint mondta, egy olyan európai ország elnökeként, amelyet 150 ezer idegen katona kerített be, ez elég nyilvánvaló.

link Forrás

Ahogy Oroszország távolmaradása, úgy Zelenszkij puszta jelenléte is eseményszámba ment a legrangosabb biztonságpolitikai találkozón. A Fehér Ház ugyanis korábban figyelmeztetett, hogy az ukrán elnök útja veszélyt jelenthet, mármint ha pont akkor indul orosz beavatkozás, amikor nem tartózkodik Kijevben. Azzal, hogy eljött Münchenbe, valószínűleg épp azt akarta jelezni, hogy ura a helyzetnek. Ukrajna „jó kezekben van” és megvédi magát, lakossága pedig „nem pánikol” - mondta.

Szinte menthetetlenül törékennyé vált a nemzetközi biztonsági rendszer, ezért Ukrajnának új garanciákra van szüksége a világ vezető hatalmaitól biztonsága megőrzéséhez

- mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök az ország keleti részét sújtó katonai feszültségről elmondta, hogy nagy a háború kockázata, de még nagyobb lenne, ha reagálnának a térségben tevékenykedő erők provokációira. Nem tudja, mi Vlagyimir Putyin orosz elnök célja, éppen ezért szeretne találkozni vele. Az biztos, hogy Ukrajna katonai konfliktus helyett diplomáciai megoldást kíván, és biztonsági garanciákat. Erről az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint az Európai Unió, Németország és Törökország részvételével kell csúcstalálkozót tartani minél hamarabb.

Kiemelte, hogy az ukrán NATO-tagság kérdésének kezelését sem tartja megfelelőnek. Mint mondta, az ukránok „őszinte válaszokat” várnak nyugati partnereiktől arra, hogy hazájuk elnyerheti-e a tagságot a szövetségben.

„Ha nem mindenki akar ott látni minket, akkor mondják meg. Arra viszont ne számítson senki, hogy Ukrajna beletörődik abba, hogy tartósan ütközőzóna lesz a Nyugat és Oroszország között.”

Az előadás utáni beszélgetésen úgy fogalmazott: „Nem fogunk befeküdni egy koporsóba, és ott várni az oroszokat.”

Gyorssegély és óvintézkedések

Ugyanakkor több támogatást kért országa nyugati partnereitől, kiemelve, hogy a fegyverszállítmányok nem „adományok” Ukrajnának, hanem hozzájárulás az európai és a nemzetközi biztonsághoz.

Az Európai Bizottság szombaton arról is döntött, hogy egyes tagországai - eddig Szlovénia, Románia, Franciaország, Írország és Ausztria jelentkezett - tárgyi segítséget küldenek Ukrajnába: orvosi eszközöket, alapvető fogyasztási cikkeket, sátrakat, hálózsákokat, higiéniai eszközöket, gyógyszereket.

Szintén friss hír, hogy Franciaország azt ajánlja minden Ukrajnában tartózkodó állampolgárának, hogy hagyja el az országot, azokat pedig, akik a háború által leginkább fenyegetett övezetekben vannak, felszólítja, hogy haladéktalanul távozzanak a térségből. Párizs mostanáig az ukrajnai utazásoknak csak az elhalasztását javasolta. Az Air France szóvivője jelezte, hogy minden ukrajnai járatát elindítja, az osztrák és a német légitársaság ugyanakkor hétfőtől február végéig felfüggesztette rendszeres járatait Kijevbe és Odesszába. (Guardian, Axios, MTI)