Első hallásra nagyon fura volt, hogy vasárnap a magyar kormány az EU-ban megszavazott egy 500 millió eurós fegyverszállítmányt Ukrajnának, majd hétfőn arról beszélt Szijjártó Péter külügyminiszter, hogy Magyarország nemhogy nem ad fegyvert, de még csak át sem engedi a területén a szállítmányokat.

Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója a párt hivatalos álláspontját így foglalta össze: "Aki arról beszél, hogy fegyvereket, katonákat kellene Ukrajnába küldeni, az valójában a háború folytatását segíti. A magyar érdek ennek ellenkezője. A Fidesz és a KDNP épp azért dolgozik, hogy minél hamarabb vége legyen a háborúnak, és helyreálljon a béke." Azaz a Fidesz szerint a fegyverszállítás ellentétes a magyar érdekkel. Közben egy félmilliárdos fegyverszállítmányt szavazott meg a magyar kormány alig néhány perccel korábban, hogy Hollik a nyilatkozatát közzétette. Nem beszéltek róla ugyan - végső soron Hollik a beszédet ostorozta -, de a szavazatával aktívan segítette a magyar külügyminisztérium a fegyverszállítást.

Bemutatjuk, hogy technikailag hogyan volt képes a kormány levezényelni ezt a kettősséget.

Ez az első alkalom az EU történetében, hogy fegyverre ad pénzt

Az EU költségvetésében nincs pénz félrerakva fegyverekre, és nincs is olyan intézménye, amelyik fegyverkereskedelemmel foglalkozna. Ezért egy sajátos módszert találtak ki az Európai Tanácsban annak kezelésére, hogy a tagállamok egységesen úgy döntöttek, teljesítik az ukrán kormány kérését, és adnak a hadseregének fegyvert.

Ez akkor is nagyon fontos lépés, ha nincs olyan sok pénzről szó, ami érdemben befolyásolhatná a háború menetét. Félmilliárd euró ugyan nem kevés (szerdai áron majdnem 191 milliárd forint), de a fegyverek ára is igen magas. A vállról indítható Javelin tankelhárító rakéta darabja például 40 millió forintba kerül (legalábbis az USA hadserege ennyit fizetett 2020-ban a gyártónak), és akkor még kell hozzá venni a kilövésre használható egységet is, ennél sokkal több pénzért.

Technikailag ez nem az EU

A fegyvereket hivatalosan nem az EU veszi, hanem egy EPF (European Peace Facility) nevű, tavaly ősszel felállított szervezeten keresztül intézik a beszerzéseket. Az EPF-ben az EU-s tagállamok vannak benne, kormányközi együttműködés alapján. Az Európai Bizottságra bízták az adminisztráció intézését, de jogilag még ennek ellenére sem EU-s intézményről van szó. Éppen emiatt az Európai Parlament semmilyen módon sem szólhat bele az EPF működésébe.

A pénzt a tagállamok egy kvóta alapján dobják össze, amit a tagállami GNI alapján számolnak ki. A pénz befizetését jogilag nem lehet kikényszeríteni, a részvétel elvben önkéntes. A vasárnap elfogadott ukrán programba nem hivatalos információink szerint kb. 1,6 milliárd forintot kellene beleadnia Magyarországnak, napokon belül. Nem hivatalos információink szerint a pénzt a magyar kormány odaadja.

Az EPF eredetileg arra jött létre, hogy mindenféle fegyveres erőket támogasson pénzzel vagy élet kioltására nem alkalmas katonai és rendőri felszereléssel - orvosi eszközök, járművek, hídépítés, kiképzési programok tartoztak ide például. Bosznia-Hercegovinától Mozambikig, Malitól Ukrajnáig tartott eddig a kedvezményezettek sora. Idén a párhuzamosan futó 7 támogatási programra költöttek volna összesen annyit a tagállamok, mint amennyit vasárnap Ukrajnának megszavaztak. Az eddig futó ukrán program 31 millió eurós volt, amiből katonai kórházra, aknamentesítésre, járművekre és kibervédelemre költhetett volna az ukrán hadsereg.

A pénz tizede nem fegyvernek minősülő katonai felszerelésre megy

A vasárnapi döntés alapján az 500-ból 450 millió eurót élet kioltására alkalmas fegyverekre költenek. A maradék 50-ből pedig egyéb katonai eszközöket vesznek. Egy lapunkhoz eljutott brüsszeli dokumentum szerint néhány tagállam kikötötte, hogy a saját befizetését csak utóbbiakra költsék. Hogy melyek ezek, és hány országról van szó, azt nem hozták nyilvánosságra eddig, és a dokumentumból sem derül ki.

Megkérdeztük a brüsszeli magyar képviseletet és az Európai Tanács sajtóosztályát is, hogy köztük van-e Magyarország, de egyelőre egyik helyről sem érkezett válasz. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy a magyar kormány élt e kikötés lehetőségével, azzal együtt is, hogy megszavazta a fegyvervásárlási keret létrehozását is.

Lengyelország főszerepben

A fegyvervásárlási keret egy részét lehívhatják a tagállamok azoknak az eszközöknek a finanszírozására is, amelyeket kétoldalú megállapodások alapján már odaígértek Ukrajnának. Ilyen felajánlást elég sok európai állam tett már. Ugyanakkor a Tanács sajtósai hangsúlyozták, hogy a pénz nagyobbik része nem erre megy majd, hanem új beszerzésekre.

Lengyelország felajánlotta, hogy logisztikai támogatást ad a programhoz, azaz vállalja, hogy a területén gyűjtsék a fegyvereket, és azt is, hogy eljuttatja azokat az ukrán határhoz, és megszervezi, hogy az ukrán hadsereg át is vegye az árut.

Az előírás szerint a programban biztosított fegyvereket csak a hivatalos ukrán hadsereg használhatja, azaz nem lehet területvédelmi milíciáknak vagy civil felkelőknek adni belőlük. Elsősorban kézifegyvereket, lőszert készül az EU szállítani. Vasárnap azt mondták, hogy "azonnal" elkezdik a szállítmányok összeállítását.

Kedden is kétütemű volt a magyar álláspont

Miközben a magyar kormány szavazatával támogatta, de a gyakorlatban feltehetően nem segíti az EU-s fegyverszállításokat, hasonlóan kettős mozgása van a Fidesznek a szankciók ügyében is.

Kedden a fideszes EP-képviselők megszavaztak egy olyan új szankciós csomagot, amiben több olyan pont is szerepel, amelyeket a magyar kormány egyébként ellenez: ilyen például a paksi bővítést intéző Roszatom és a budapesti központú Nemzetközi Beruházási Bank kiűzése az EU-ból; vagy éppen a letelepedési kötvényekkel tartózkodási engedélyt szerző orosz állampolgárok státuszának felülvizsgálata.

A Fidesz itt arra játszhat, hogy miközben nem ment szembe a szavazáskor egész Európával - a csomagot lényegében az összes EP-képviselő támogatta -, addig a javaslatot még fel lehet vizezni a tagállamokat tömörítő Tanácsban, ahol az erről szóló munka nagy része a nagykövetek zárt ajtók mögötti megbeszélésein zajlik.