Hétfőn levelet írt Orbán Viktor miniszterelnök Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének. A levél kedden eljutott a 444 szerkesztőségéhez is.

Orbán arra szólítja fel Michelt, hogy a jövő heti brüsszeli csúcson ne vegye napirendre az oroszokkal szemben tervezett olajembargót.

Orbán szerint a csúcs előtt már nem állhat elő olyan helyzet, hogy ő támogatni tudja a szankció kivetését, és az EU egységének nem tenne jót, ha a megegyezés esélye nélkül vita nyílna róla.

Az olajszankciót az Európai Bizottság közel egy hónapja javasolta, és ugyan kezdetben több ország is aggályokat fogalmazott meg vele szemben, hetek óta már csak Magyarország áll ellen. Annak ellenére is, hogy a magyarok jelentős kedvezményt kaptak volna, és szemben a legtöbb tagállammal, idén ősz helyett csak 2025 elejétől kellett volna lemondanunk az orosz olajról. Orbánt személyesen győzködte Budapesten Ursula von der Leyen bizottsági elnök és telefonon Emmanuel Macron francia elnök is, sikertelenül.

Orbán szerint Magyarországnak túl drága lenne máshonnan venni olajat, fel kellene emelni a benzin árát, és ez túl nagy áldozat lenne. A szankció mellett érvelő országok szerint az EU túl sok pénzt fizet Oroszországnak az energiáért, amit az ukrajnai háborúra költhet, ezért lépni kell.

Orbán Viktor a mostani levelében arra utal, hogy Magyarország akkor lenne kész egyáltalán tárgyalni a szankcióról, ha hozzáférhetne az RRF-hez, azaz az EU újjáépítési alapjához. Ez sok ezer milliárd forint, amit tavaly nyár óta hívhatnak le a tagállamok kormányai.

Magyarország azonban nem juthatott még a pénzből egyetlen eurócenthez sem, mert az Európai Bizottság visszadobta a magyar pénzköltési tervet, elsősorban a közbeszerzési rendszer romlottsága és a korrupciós kockázatok miatt. A Bizottság szerint a magyar tervben szerepelnie kellene, hogyan teljesítené a kormány az országspecifikus ajánlásokat, amelyeknek legújabb kiadása éppen hétfőn jelent meg.

A magyar kormány dolgozik egy új terven, de annak beadása, pláne jóváhagyása nem reális a jövő heti EU-csúcsig.

Eddig is sokan gondolták azt Brüsszelben és Budapesten is, hogy a magyar kormány nemcsak azért vétózza az olajszankciót, mert képtelen lenne az ország (illetve a MOL) 2025-ig lemondani az orosz olajról, hanem így zsarolja az Európai Bizottságot, hogy az RRF-hez hozzáférhessen. 2500 milliárd forint támogatás és 3400 milliárd forint kedvezményes hitel a tét.

Orbán a mostani levelében először kötötte össze nyíltan a két ügyet, és ehhez kapóra jött számára a Bizottság múlt héten kiadott, úgynevezett REPowerEU nevű terve, ami arról szól, hogyan szakadhatnának el a tagállamok az orosz energiától. Ebben többek között az áll, hogy az RRF-ben lévő kedvezményes hitelt el lehetne költeni a leválásra is - csakhogy ehhez a hitelhez Magyarország jelenleg nem férhet hozzá.

Orbán leveléig a brüsszeli diplomaták azt terjesztették, hogy a május 30-31-i csúcson tudnak majd a tagállamok esetleg dűlőre jutni az olajembargó ügyében, mert eddig sem nagyköveti, sem külügyminiszteri szinten nem jött össze az alku.

A magyar kormány - akkor még a lengyellel közösen - egyszer már sikeresen megzsarolta az EU-t egy RRF-et is érintő vitában. 2020 decemberében azzal fenyegetett Orbán, hogy megvétózza az RRF-et is tartalmazó EU-s költségvetést, ha a jogállamisági mechanizmust (azóta feltételességi mechanizmus a neve) még a 2022-es választás előtt elindítják Magyarországgal szemben. Akkor sikerrel járt, a mechanizmus elindítását a magyar választások utáni napon jelentette csak be a Bizottság elnöke.

E hét elején több német politikus is arról beszélt, hogy ha a magyarok nem állnak kötélnek, akkor a többi tagállam kormányközi együttműködés keretében vesse ki a szankciót. Ez azonban azt is jelentené, hogy az EU-s egységnek vége lenne szankciós ügyekben, amely jelentősen gyengítené az Unió diplomáciai pozícióját.