Hétfőn egész nap üléseztek az EU külügyminiszterei Brüsszelben. Az egyik legfontosabb témájuk az Oroszország elleni 6. szankciós csomag volt, benne az olajembargóval.

Az EU a háború előtt Oroszországtól vette az olaja negyedét, és az Európai Bizottság javaslata alapján ezt kellene nullára levinni. A terv szerint az orosz nyersolajat fél év alatt, a feldolgozott üzemanyagot kilenc hónap alatt kellene kitiltani Európából. Ez minden eddigi szankciónál nagyobb kárt okozna az orosz költségvetésnek.

Április 4-én nyújtotta be az új szankciókról a javaslatot az Európai Bizottság, de továbbra sincs megegyezés róla. Több ország is hosszabb átmenetet akart, Szlovákia, Csehország és Magyarország jelentős kedvezményeket ki is harcoltak már maguknak - Magyarország például egészen 2025 elejéig vehetne orosz olajat, szemben a tagállamok nagy többségével, amelyek már jövőre sem vásárolhatnának belőle. Ez hatalmas üzleti lehetőség lenne a MOL-nak is.

A hétfői külügyminiszteri ülésre nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország az egyetlen tagállam, amelyik még mindig elégedetlen a kedvezményeivel, ezért nem engedi a szankció kivetését - erről több, az ülésen részt vevő politikus is beszélt.

Ez új dimenziót jelent a magyar külpolitikában. Az Orbán-kormány eddig ugyanis egyetlen szankciót sem vétózott egyedül. Az európai politikusok többsége talán ezért is gondolja úgy, hogy Budapest most is inkább csak az időt húzza, pénzt akar kicsikarni, de végső soron beleegyezik majd az olajembargóba.