Gyakorlatoznak az orosz nukleáris erők

Sokan kritizálták a volt kancellárt, amiért mostanáig csak egyszer szólalt meg a háború kezdete óta.

A cikk folytatódik

Minél előbb választ kell adni erre a kérdésre, különben hosszú távon baj lehet belőle.

A cikk folytatódik

Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter jelentette be szerdán. A 700 milliós csomag a miniszter szerint segít Ukrajnának területi integritásának és szuverenitásának védelmében és erősíti az ukrán pozíciós a béketárgyalásokon. Blinken azt is mondta, hogy az Egyesült Államok kormánya addig támogatja Ukrajnát, "amíg csak kell". (CNN)

Erről Jelena Siskina, a „népköztársaság” belügyi bizottságának elnöke beszélt a Gazeta.ru híre szerint. A tisztviselő szerint Marokkó és Nagy-Britannia foglyul ejtett állampolgárai, akik a donecki régióban harcoltak Ukrajna „színeiben”, nem katonáknak, hanem terroristáknak minősülnek, ezért szó sem lehet arról, hogy a fogolycserék hatálya alá essenek. Ugyanez a helyzet Siskina szerint az Azov ezred magukat Mariupolban megadó harcosaival. A tisztviselő úgy tudja, az ukrán oldalon francia, legyel és litván állampolgárok is harcolnak, és „kérdés, hogy ők valóban önkéntesen vesznek-e részt a háborúban, vagy titkosszolgálatok, esetleg kormányok megbízásából vállalták a feladatot”.

Ezt Olaf Scholz kancellár jelentette be, miután Kijev és a német ellenzéki pártok arra szólítottak fel, hogy több nehézfegyvert szállítsanak az országnak.

A német kancellár azt mondta, Németország „a háború kezdete óta folyamatosan szállít”, és hogy több mint 15 millió lőszert, 100 000 gránátot és több mint 5000 páncéltörő aknát küldött Ukrajnának azóta, hogy Putyin seregei február 24-én lerohanták az országot.

„Legutóbb a kormány úgy döntött, hogy a legmodernebb légvédelmi rendszert szállítjuk, amivel Németország rendelkezik, ez az IRIS-T” - közölte Scholz a Reuters hírügynökség jelentése szerint.

Parlamenti beszédében Scholz a kritikákra reagálva azt mondta, hogy kormánya az orosz támadásra „masszív politikaváltással” válaszolt, amikor úgy döntött, hogy nehézfegyvereket küld egy háborús övezetbe.

Ukrajna az elmúlt hetekben egyre többször kérte, hogy küldjenek nekik nehézfegyvereket. Scholz elmondta, hogy Németország tárgyalásokat folytat partnereivel arról, hogyan lehetne Ukrajnát még jobban felfegyverezni.

Erről Andrij Sevcsenko, az ukrán labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya – még korábban: az AC Milan aranylabdás játékosa – beszélt a BBC-nek. Ukrajna még kijuthat az idei katari világbajnokságra, amennyiben a tavaszról elhalasztott találkozókon szerda este legyőzi Skócia válogatottját, majd a hétvégén Walest. „A kijutás a vb-re rendkívül fontos az ukránok számára a Kreml által indított háború miatt” – mondta Sevcsenko, aki úgy látja, az esti meccs reményt adhat egész Ukrajnának. „A csapatnak a hazájáért kell játszania, mindenkiért, aki otthon van, aki harcol a frontvonalban, és aki kénytelen volt elhagyni az országot” – magyarázta.

Szinte minden erejüket a város bevételére koncentrálták, de így se sikerült körülzárniuk az ukrán védőket, akik most szervezetten vonulnak vissza. A taktikai győzelem után kifulladhat az orosz offenzíva, az ukránoknak pedig esélyük nyílhat stratégiailag fontosabb területek, például Herszon és Zaporizzsja megyékben a Dnyeper jobb partján megszállt területek visszaszerzésére.

A cikk folytatódik

Moszkva szerint az, hogy az Egyesült Államok fejlett rakétarendszereket és lőszereket szállít Ukrajnának, rossz döntés, és növeli a közvetlen konfrontáció kockázatát.

A Reuters hírügynökség jelentése szerint Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi állami hírügynökségnek azt mondta, hogy Moszkva „rendkívül negatívan” értékeli az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.

Rjabkov beszélt az Egyesült Államok azon tervéről is, mely szerint Kijevnek nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszert (Himars) - egy többszörös rakétaindító rendszert - szállít, ami a legutóbbi katonai segélycsomag része.

„Az, hogy az Egyesült Államok egy államcsoport élén céltudatosan fegyvereket pumpál a kijevi rezsimbe, nyilvánvaló” - mondta Rjabkov.

A svájci kormány megvétózta Dánia kérését, hogy svájci gyártmányú páncélozott harckocsikat küldjön Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy semlegességi politikája szerint nem szállít fegyvereket konfliktusövezetekbe - jelentette a svájci SRF.

A semleges Svájc törvényei megkövetelik, hogy a svájci fegyvereket vásárló külföldi országok engedélyt kérjenek a fegyverek újraexportjára. A Reuters megjegyzi, hogy áprilisban Svájc megvétózta a Németország által Ukrajnának küldött légvédelmi harckocsikban használt svájci gyártmányú lőszerek újraexportálását, és elutasította Lengyelország kérelmét is, ami Ukrajna megsegítésére irányult volna.

(Guardian)

A Reuters jelentése szerint az orosz nukleáris erők gyakorlatoznak a Moszkvától északkeletre fekvő Ivanovo tartományban. A jelentés az Interfax hírügynökségtől származik, az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. Körülbelül 1000 katona gyakorlatozik több mint 100 járművel, köztük Yars interkontinentális ballisztikus rakétakilövőkkel.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Szeverodoneck központjában folynak a harcok, az orosz erők közelebb nyomultak a teljes városközpont elfoglalásához. A Guardian cikke szerint a város több mint felét valószínűleg most orosz erők, köztük csecsen harcosok szállták meg. Oroszország pedig továbbra is nagy hatótávolságú rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna-szerte az infrastruktúra ellen.

Joe Biden amerikai elnök korszerűbb rakétarendszereket és lőszereket ígért Ukrajnának, amelyek "lehetővé tennék számukra, hogy pontosabban csapjanak le a kulcsfontosságú célpontokra a harcmezőn" - írta az elnök a The New York Times véleménycikkében, amit a privatbankar.hu szemlézett. Biden véleménycikkét követően magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők a CNN-nek megerősítették, hogy amerikai gyártmányú, HIMARS néven ismert nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszereket fognak küldeni Ukrajnának. Az Ukrajnának szállított változat 80 kilométeres távolságból történő rakétaindítást tesz lehetővé - ez ugyan nem éri el a HIMARS maximális hatótávolságát, de jóval több, mint bármilyen korábban Ukrajnának átadott harci eszköz hatótávolsága.

Zaporizzsjában elbontják a beton útakadályok és a tankcsapdák egy részét, ez azonban nem azt jelenti, hogy fel akarják adni a várost, jelentette be a Korrespondent.net híre szerint Anatolij Kurtyev. A városi tanács titkára a közösségi média platformjain terjedő híresztelésekre reagált, melyek szerint az orosz csapatok számára tennék könnyebbé a bevonulást az intézkedésekkel. Kurtyev szerint a helyzet ennek a fordítottja: miután Zaporizzsja védelmi vonalait alaposan megerősítették, és a város gyakorlatilag erőddé vált, lehetőség nyílik a gazdaság újraindítására az elkövetkezendő időszakban.

Május végére meghaladta a kilencezret a civil áldozatok száma Ukrajnában az ENSZ emberi jogi hivatala (OHCHR) jelentése szerint. Az orosz invázió február 24-i kezdete óta az OHCHR 9029 civil áldozatról tud, ebből 4113 a halottak száma és 4916 a sebesült. Az ENSZ úgy véli, hogy országszerte a civilek többségét széles hatásterületű robbanófegyverek ölték meg (például rakéta- és légicsapások), de a jelentés nem részletezte, ki a felelős az áldozatokért.