Történelmi győzelemként ünneplik az Egyesült Államokban, hogy a demokrata többségnek sikerült keresztülvinnie a Szenátuson az ország első átfogó klímavédelmi törvényét, ami 369 milliárd dollárt szán arra, hogy 2030-ig jelentősen csökkenjen a károsanyag-kibocsátás az országban. Három független kutatóintézet (Rhodium Group, Energy Innovation és a Princeton Egyetem) is arra jutott, hogy

a 2005-ös szinthez képest 2030-ig közel 40 százalékkal csökkenthető az ország károsanyag-kibocsátása.

Nem siették el

James Hansen klímakutató 33 évvel ezelőtt már arról beszélt a szenátusi meghallgatásán, hogy az üvegházhatás kimutathatóan hozzájárul a globális felmelegedéshez. Ezt pedig 99 százalékos bizonyossággal azok a gázok okozzák, amiket a légkörbe juttatunk. Ez a beszéd nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény tudomást vegyen a klímaváltozásról, de az első komolyabb lépésre egészen mostanáig kellett várni.

Közben még az is megtörtént, hogy Donald Trump egyszerűen kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, amiben a világ vezetői azt vállalták, hogy jóval 2 fok alatt tartják a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. Végül Biden már az elnöksége legelején visszaléptette az országot.