Zelenszkij állítja, hogy nem ukrán rakéta csapódott be Lengyelországban, az amerikaiak erről mást gondolnak

A következő egy évben Csehország 4000 ukrán katonának biztosítana katonai kiképzést, jelentette be szerdán Jana Cernochova védelmi miniszter. A kiképzésre öt négyhetes ciklusban kerülne sor, egyenként legfeljebb 800 katona részvételével. A program, ami az EU kiképzési programjának keretében valósulna meg, 975 millió koronába, azaz 41,60 millió dollárba kerülne. Az első csoport kiképzése már akár idén elindulhat.

Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői luxembourgi ülésükön megállapodtak abban, hogy missziót hoznak létre közel 15 ezer ukrán katona kiképzésére, valamint további 500 millió euró értékben biztosítanak támogatást az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokhoz. A csah védelmi miniszter szerint Ukrajna főleg gépesített zászlóaljakak, valamint egészségügyi, műszaki és vegyészcsapatok kiképzését kérte.

Egyébként októberben a magyar kormány egyedüliként nem szavazta meg, hogy az EU kiképzőmisszióval segítse Ukrajnát. Szijjártó Péter akkor azt mondta, a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt, tehát nem gátolta, de nem is támogatta azt. „Nem veszünk részt ebben a kiképzőmisszióban, nyilvánvalóan nem is küldünk kiképzőket, és nem is járulunk hozzá a működés költségeihez pénzügyi forrásokkal” - mondta a magyar külügyminiszter. (Reuters)

Ugyanakkor elképzelhetőnek tart egy olyan politikai megoldást, ami alapján az oroszok kivonulnak.

A cikk folytatódik

Az ukrán hatóságok szerint nem volt más lehetőségük, mint felrobbantani Herszonban a rendőri főigazgatóság épületét, amit az orosz megszállók még a kivonulás előtt gondosan aláaknáztak. Igor Klimenko a rendőrség vezetője közzé is tett egy videót az épület romjairól. „Az orosz megszállók álcázták a robbanóanyagokat a helyiségekben. Lehetetlen volt elkerülni a robbanást. A tűzszerészeink ügyességének és ügyességének köszönhetően senki sem sérült meg. Ez a legfontosabb. Mi pedig újjáépítjük a falakat” - írta Klimenko. AZ ukrán hatóságok már 4000 robbanóanyagot találtak Herszon környékén. Kljmenko szerint még túl korai lenne, hogy a polgárok hazatérjenek a felszabadított településekre. (Unian)

Megérkezett a nemzetközi vöröskereszt (ICRC) segélyszállítmánya az orosz megszállás alól felszabadított Herszonba. A konvojjal többek között 500 sebesült ellátásához szükséges orvosi eszközök mellett 2000 ember három hónapra elég ápolásához szükséges felszerelés érkezett. Valamint egy elmegyógyintézetet és az ukrán vöröskeresztet ellátták élelmiszerrel és alapvető tisztálkodási cikkekkel. Az ICRC ezen felül biztosított egy ivóvizes tartálykocsit, valamint szakértőket, akik fel fogják mérni a nem felrobbant lövedékek jelentette kockázatokat. A nemzetközi vöröskereszt szerint a legnagyobb feladatot a távfűtés és az áramszolgáltatás helyreállítása fogja jelenteni, ami elengedhetetlen az ivóvízellátás és a csatornarendszer működéséhez. (dpa/MTI)

A szankciók hatására az orosz GDP 4 százalékkal csökkent július és szeptember között az előző év azonos negyedévéhez képest, közölte a Rosstat. A közgazdászok ennél nagyobb visszaesésre, legalább 4,7 százalékra számítottak. A téli negyedévben az orosz gazdaság még 3,5 százalékkal nőtt, de tavasszal a GDP már szintén 4,0 százalékkal zsugorodott. (Spiegel)

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter azt mondta, még gyűjtik az adatokat, de egyelőre semmi sem cáfolja Lengyelország és a NATO eddigi álláspontját, miszerint egy ukrán légvédelmi rakéta zuhant lengyel területre kedden. „Ez a tragikus és aggasztó incidens egy újabb emlékeztető az Oroszország által választott háború felelőtlenségére”- mondta. Ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök továbbra is kitart amelett, hogy nem az ő rakétájuk volt. (BBC)

Jens Stoltenberg szerint ez a háború valószínűleg a tárgyalóasztalnál fog véget érni.

A cikk folytatódik

Az ukrán nyomozók szerint a megszállás ideje alatt Herszonban az orosz katonák a fiatalkorúak börtönében rendeztek be egy kínzókamrát, ahol állítólag több tucat embert tartottak foga, elektrosokkoltak vertek, néhányukat meg is ölték. A rendőrség szerint az oroszok március közepén vehették át az intézményt, és azokat vitték oda, akik nem voltak hajlandóak együttműködni a megszállókkal vagy partizán tevékenységgel vádolták őket. A Guardian riportjában szomszédok és helyi boltosok számoltak be arról, hogy miután az oroszok berendezkedtek, rendszeresen lehetett üvöltéseket hallani az épületből. De látták azt is, hogy embereket zsákkal a fejükön hurcolnak be, máskor pedig holttesteket távolítottak el.

Litvánia fokozott készültségbe helyezte fegyveres erőinek egy részét a kelet-lengyelországi rakétabecsapódás után. A hadsereg szóvivője szerint most a legvédelem készültségét fokozták, hogy gyorsabban tudjanak reagálni az esetleges fenyegetettségre. Egyébként a litván parlament szerdán szavazta meg az ország 2023-as költségvetésénak módosítását, ami lehetővé teszi, hogy a GDP 3 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat. (Handelsblatt)

Az ukrán elnök továbbra is meg van győződve arról, hogy nem ukrán rakéták találták el azt a kelet-lengyelországi falut, ahol kedd este meghalt két ember. Az orosz Interfax hírügynökség szerint Volodimir Zelenszkij azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy azok nem a mi rakétáink voltak.” Elmondása szerint jelentéseket kapott az ukrán fegyveres erők és a légierő parancsnokságától, és „csak bízni tud bennük”. Szerinte az ukrán nyomozókat is oda kellene engednia helyszíni vizsgálatokhoz. Zelenszkij szerdán telefonon is egyeztetett a történtekről Andrzej Duda lengyel elnökkel, aki korábban azt mondta: nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az oroszok lőtték volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó. (Guardian)

A lengyel miniszterelnöke a lengyel parlament előtt kijelentette, hogy lehetséges, hogy az incidens, amiben egy rakéta repült be az országba, orosz fél provokációja volt. „Nem zárhatjuk ki, hogy a határ közelében az ukrán infrastruktúra ágyúzása szándékos provokáció volt, annak reményében, hogy ilyen helyzet állhat elő” – fogalmazott Mateusz Morawiecki.

Korábban a lengyel elnök azt mondta, nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az oroszok lőtték volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó. Andrzej Duda szerint semmilyen jel nem utal arra, hogy Lengyelországgal szemben szándékos támadás történt volna. Feltehetőleg egy SZ-300-as, az 1970-es években a Szovjetunióban gyártott rakéta csapódhatott be mondta, véletlen balesetnek minősítve a történteket. (via Guardian)

Mintha Vadim Bojko négy pisztollyal ötször lőtte volna mellkason magát.

A cikk folytatódik

Szergej Lavrov szóvivője, Maria Zakharova a Telegramon közölte, hogy bekérették a lengyel nagykövetet az orosz külügyminisztériumba. Zakharova nem sokkal korábban arról írt, hogy bocsánatkérést várnak el a lengyelektől, amiért közvetlenül a becsapódás után, kedden éjfélkor bekérették az orosz nagykövetet, majd később már a lengyel elnök is azt mondta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a rakétát az oroszok lőtték volna ki, ezzel szemben nagy a valószínűsége, hogy az ukrán légvédelem által használt rakétáról van szó.

Az általános mozgósításra lehetőséget adó hadiállapotot 2022. február 24-én, vagyis az Oroszország Ukrajna elleni támadásának napján vezették be először.

A cikk folytatódik

Az ukránok szerdán jelezték, hogy azonnal csatlakozni akarnak a lengyelországi rakétabecsapódás helyszínén zajló vizsgálatokhoz. Erre Andrzej Duda lengyel elnök azzal reagált, hogy a nyomozást Lengyelország és az Egyesült Államok végzi, ezért ha be akarnak szállni, mindkét féltől engedélyt kell kérniük. (BBC)