Ez már a síelés végének a kezdete?

sport
2023 január 04., 18:52
comments 14

Azokat a keveseket leszámítva, akik hideg, havas hegyek között nőttek fel, a síelés leginkább a gazdagok sportja. A Föld 8 milliárd lakosának 1,5 százaléka, kb. 135 millió ember síel rendszeresen. Nagyjából 2000 alpesi sícélpont van a világon, a túlnyomó részük Észak-Amerikában, Ázsiában és mindenekelőtt Európában. (A Vanat 2020-as adatai szerint 5 éves átlaggal számolva Európában kb. 195, Észak-Amerikában 70, Japánban 30, Kínában 17, Dél-Amerikában 5, Ausztráliában 2 millióan voltak síelni.)

Az utazást, szállást, síbérletet és felszerelést is beleszámolva egy rövid sítúra költsége is könnyen elérheti a több ezer dollárt személyenként. (Magyarországon egyébként a síelők aránya nincs benne az európai top 15-ben.) A gazdasági növekedés ellenére a síelők száma lassan nő: világszerte az évi síelős napok száma 400 millió körülire emelkedett. Az Alpok adják a világ összes síelő napjának 43 százalékát, Európa messze a legnagyobb sípiac, évente 210 millió síelőnappal, az USA-ban az elmúlt 20 évben a síelős napok száma 50 és 59 millió között mozgott évente.

A salzburgerlandi Rauris síüdülőjében idén a magasabb hőmérséklet miatt kevesebb a hó, ami meg is látszik a pályákon.
photo_camera A salzburgerlandi Rauris síüdülőjében idén a magasabb hőmérséklet miatt kevesebb a hó, ami meg is látszik a pályákon Fotó: Jeffrey Groeneweg/ANP via AFP

Egy olyan világban, ahol a népesség és a jövedelmek általában emelkednek, a statikus szám arra utal, hogy egyre kevesebben síelnek, ez főleg Európában nagyon szembetűnő. A síelés egyre inkább exkluzívvá válik.

Adam Tooze szerint a síelésre egyre inkább úgy tekintenek, mint ami „egykor sikkes volt”, és ez nemcsak divatfelfogás kérdése, hanem a síipar történetéből is következik. A svájci síipar az 1960-as és az 1990-es évek között megnégyszerezte a kapacitását, ám azóta megállt a növekedés, a régi rendszereket fejlesztik és karbantartják, de új felvonók nem épülnek. A síelés 30-50 évvel ezelőtti fellendülése két generációt is fellelkesített, ők feltehetően a gyerekeiknek is továbbadják a szenvedélyüket, de nem lendítik tovább a dinamikus növekedést a 21. században.

Nem számoltak az időjárással

A Conversation arról ír, hogy a síelés az Alpokban relatíve későn, az 1880-as években kezdődött, az első síliftet a svájci Davosnál fejlesztették ki 1934 telére. Az ipari forradalom addigra 200 éves volt, de az éghajlat még jórészt preindusztriális volt. Nem volt mitől aggódni, a turizmus kilőtt. Nagy-Britannia legrégibb utazási irodája, a – 2019-ben becsődölt – Thomas Cook a briteknek már a 20. század első évtizedében lehetőséget biztosított a síelésre, ami az 1936-os téli olimpiával vált még népszerűbbé.

Síelők egy tiroli pályán 1914 elején
photo_camera Síelők egy tiroli pályán 1914 elején Fotó: Maurice-Louis Branger/Roger-Viollet via AFP

A síipar a rendszeres és kiszámítható téli szezontól függött, ami a pályákat friss hóval töltötte fel. A síüdülők sima felületekkel, biztonságos felfelé szállítással és a hó áthelyezéséhez szükséges gépekkel csábították a látogatókat.

De felforr a bolygó

Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!

Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!

Már tagja vagy a Körnek? Itt tudsz belépni.

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.