Szabó M. István energetikai szakújságíró cikke.

Hogy Európa átvészeli-e a téli energiahiányt, az rövid távon részben attól függ, hogy Franciaország elöregedő atomreaktorait fel lehet-e gyorsan támasztani. Hosszú távon pedig úgy tűnik – írta a december közepén az Economist –, hogy az atomerőművi beruházások a Vlagyimir Putyinnal vívott energiaháború eredményét és a klímaváltozásra adandó válasz sikerét is meghatározhatják. A gazdasági lap a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legutóbbi jelentéséből kiindulva azt állítja, meg kell duplázni a nukleáris termelést az egész világon, hogy 2050-re elérhessük a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátási értéket. Ahhoz, hogy az iparág így megerősödhessen, a jövőjüket az atomenergiára feltevő országok számára kulcskérdés, hogy tudnak-e eleget tanulni a francia leckéből. Ott ugyanis 2022-ben le kellett állítani egy csomó atomerőművet egy rejtélyes rozsdásodás, a korábban elmaradt karbantartási munkák, az aszály és a sztrájkok miatt.

Az EdF saját adatai szerint a francia atomerőmű-flotta termelését továbbra sem sikerült stabilizálni. 2021 novemberéhez képest (30,3 TWh) 28,9 százalékkal kevesebb (21,6 TWh) áramot sikerült termelni. A két év első 11 hónapjának összevetésében a beszakadás valamivel kevésbé drámai: a visszaesés „csak” 23,7 százalékos; 329,2 TWH-hoz képest 251 TWh a mérleg. A francia árammixben elméletileg 70 százalékos atomenergia-részarány miatt ez a helyzet gyakorlatilag olyan, mintha Magyarországon ma két Paks I. méretű atomerőmű létezne, de a nyolc blokkból egész évben csak hat termelne. Nálunk abból is komoly probléma kerekedett, hogy egy előre betervezett nyári karbantartás egy hónappal tovább tartott a vártnál.

Brit szakértők szerint a francia atomerőművi rendszer egyáltalán nem biztos, hogy képes elkerülni az összeomlást.