Magyarországon régóta nem irányult olyan figyelem a környezetvédelemre, mint 2023 elején, amikor több helyen is tiltakozások voltak az akkumulátorgyárak ellen, amikre mintha az ország jövőjét tenné fel a kormány. Az Egyre több természetvédő, egyre tehetetlenebb NER című cikkben január végén arról írtam, hogy ezek a demonstrációk miért fognak minden bizonnyal szaporodni, és miért állítják új kihívások elé az ilyesmit nem kedvelő hatalmat.

A magyar környezetvédelmi mozgalmakkal, tiltakozásokkal tudományos kutatások is foglalkoznak. Ilyen például a 2022-ben az Environmental Politics folyóiratban megjelent, Back to the grassroots? The shrinking space of environmental activism in illiberal Hungary (Vissza a civil gyökerekhez? A környezetvédelmi aktivizmus csökkenő tere az illiberális Magyarországon), aminek három magyar szerzője, Buzogány Áron, Kerényi Szabina és Olt Gergely közül az utóbbi kettővel beszélgettem tanulmányukról.

A különböző szakterületeken dolgozó kutatók (Kerényi alapvetően mozgalmakkal, Olt városfejlődéssel foglalkozik) 2015-ben kezdtek el egy olyan témával foglalkozni, amely mindannyiukat érdekelte. A 2010-es évek két emblematikus budapesti környezetvédelmi ügyén, a Római partra tervezett mobilgát elleni küzdelmen és a Liget-projekttel szembeni hadakozáson keresztül vizsgálták meg, hogy az illiberális Magyarországon milyen lehetőségei vannak a környezetvédelmi aktivizmusnak, és milyen minták szerint zajlanak az ilyen témájú megmozdulások. Ahogy a kutatás fogalmaz: „közelebbről tudtuk megmutatni, hogy ezek a tiltakozó megmozdulások hogy zajlanak le, és hogy alakul át a civil társadalom egy olyan ellenséges környezetben, ahol egyre szűkül számára a tér, és hogy mindez hogy vezet súrlódásokhoz a mozgalmon belül”.

A két tüntetéssorozat figyelemmel kísérése mellett a kutatók több interjút készítettek ezek szervezőivel, résztvevőivel. Ezek alapján jutottak arra a két végkövetkeztetésre, hogy

„a magyarországi illiberális állam felemelkedésével egyre fogynak a politikai lehetőségek, és ez egyre lokálisabb, egyre depolitizáltabb stratégiákhoz vezet”,

és hogy

„az illiberalizmus elleni küzdelmet gyengíti a politikaellenes attitűd és a környezetvédők közötti belső feszültségek”.

Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire lehet budapesti ügyekből általános következtetéseket levonni a teljes magyar környezetvédő mozgalomra, de Olt és Kerényi szerint ha Pesten nem kapcsolódnak ezek a megmozdulások pártokhoz, nagy civil szervezetekhez vagy nemzetközi környezetvédőkhöz, akkor feltételezésük szerint ez vidéken még inkább így van. Azt elképzelhetőnek tartják, hogy a helyi környezetvédők közötti konfliktusok máshogy játszódnak le vidéken, mint Budapesten, de ez az összképen nem sokat változtat.

Átkozott politika