26 perces riportfilm jelent meg pénteken az orosz propagandacsatorna, az RT oldalán, ami teljes egészében Magyarországról szól. A film szerkesztési bravúrja, hogy úgy szidják benne az Oroszország elleni szankciókat és támadják az EU külpolitikáját, hogy közben nem nagyon derül ki, hogy Moszkva volt az, amelyik háborút indított Ukrajna ellen. A háború megkezdése után az EU-ban korlátozták a hozzáférést az RT oldalaihoz, így az adásról mi is csak véletlenül értesültünk, miután egy olvasónk írt, hogy az egyik posztszovjet országba utazó ismerőse ismerős arcot vélt felfedezni az RT riportjában. És bár az RT oldalát alapból valóban nem lehet elérni Magyarországról, különféle VPN-eszközökkel azért meg lehet nézni a riportot, mi is így jártunk el.

A Budapestre ellátogató RT-s stáb elsőnek egy orosz kötődésű, a nyelvet is beszélő üzletemberrel beszél, aki elmondja, hogy a szankciók igazából az EU-nak és így a magyar gazdaságnak ártanak, majd a csatorna riportere egy ponton össze is foglalja, hogy a magyar kormány lépéseit akár oroszpártinak is lehetne nevezni, de valójában ez csak a józan ész politikája.

A filmben megszólal Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, aki a paksi beruházást dicséri, majd jön a fideszes média egyik legismertebb arca, Bencsik András, aki korábban nyíltan is elmondta, hogy az oroszoknak drukkol a háborúban. Bencsiket a Magyar Demokrata szerkesztőjeként mutatják be, és oroszul beszélve rögtön azzal kezdi, hogy nem érti, hogyan akarhatja az EU felvenni Ukrajnát, hiszen a törvénytelenség uralkodik ott, se a kormány, se az állam nem működik, „igazi fasiszták.”

Bencsik szerint a nyugat azt gondolja, hogy eljött az ideje, hogy elpusztítsa Oroszországot, majd ezután elkezdődik a riportfilm történeti része: arról kezd el beszélni Bencsik, hogy Magyarország kétszer is az erősebbnek vélt fél oldalán lépett be a világháborúba, és szinte mindent elveszített. Bencsik szerint azért, mert másoktól függtünk, épp ezért rá kellett jöjjenek, hogy a legfontosabb a függetlenség.

Bencsik ezután Nagy-Magyarország térképen mutatja meg az egykori magyar területeket, és innentől kezdődik a revizionista blokk, melyben szép természeti képekkel és népdalokkal felvezetve foglalják össze a riport szerkesztői, hogy egykor mi minden tartozott Magyarországhoz, beleértve persze Kárpátalját is. Segít nekik ebben Moys Zoltán, akit rendezőként mutatnak be, de amúgy a Kitörés emlék- és teljesítménytúra szervezőjeként is ismert.

Itt megtudhatjuk, hogy erősen él a magyar társadalomban a gondolat, hogy vissza kéne szerezni a határontúli területeket, és sokszor elhangzik a műsorban, hogy a történelmi Magyarország határai nem esnek egybe a mai államhatárokkal. A film utolsó harmadában többek között megtudhatjuk, hogy Ukrajnában a fasizmus ül tort, hogy Kárpátalján kényszersorozás zajlik (ennek valóságtartalmáról Rácz András írt korábban részletesen), az azonban, hogy a szuverén Ukrajna ellen Oroszország indított háborút, az valahogy nem fér bele a bukolikus magyar tájakat előszeretettel bemutató film közel fél órás műsoridejébe.