Idén elárasztották a netet az úgynevezett generatív mesterséges intelligenciák új fajtái. A kép-, hang-, szöveg- és videógenerálás sosem volt ilyen könnyű, mint most. De az új technológia nemcsak új lehetőségekkel kecsegtet, hanem nagyon komoly veszélyei is vannak, erről a terület úttörői is egyre nyíltabban beszélnek.

Magyarország a Szilícium-völgytől technológiailag messze el van maradva, nem is nagyon lehet beleszólása a globális technológiai váltásba, legfeljebb alkalmazkodni tudhatna valamennyire. Az egyre high-techebb világban már a kreatív szakmák nagy része sem lesz biztonságban, így egyre erősödnek a munkaalapú társadalom elvével szembeni hangok. Magyarország miniszterelnöke azonban továbbra is állandóan a munka és a szakmunka jövőjéről beszél, és még amikor sok ember munkája ellehetetlenült a koronavírus-korlátozások idején, akkor sem nagyon kaptak segítséget az államtól.

De hogyan őrizhető meg a munkaalapú társadalom, amikor az új technológia már gyorsabban fogja elvenni a munkahelyeket, mint amilyen gyorsan létrehoz újakat (ha egyáltalán létrehoz)? Több héttel ezelőtt levélben érdeklődtünk a Kulturális és Innovációs Minisztériumnál, a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál és az Energiaügyi Minisztériumnál, hogy van-e valamilyen programjuk, tanulmányuk vagy kimutatásuk az AI-k vagy MI-k megjelenésével, elterjedésével és azok munkaerőpiaci hatásaival kapcsolatban, vagy hogy legalább meg tudják-e mondani, hogy a kormány melyik részén, kik foglalkoznak az új típusú, fejlett technológia hatásainak kérdésével.

link Forrás

A Nemzeti Kibervédelmi Intézetet is megkérdeztük, hogy van-e bármilyen elérhető programjuk, tanulmányuk vagy kimutatásuk az AI-król és a nemzetbiztonsági és biztonságtechnikai hatásaikról, illetve mennyire aktívan foglalkoznak az új típusú, fejlett technológia hatásainak, kockázatainak kérdésével,

de egyetlen állami szerv sem reagált semmit.

Mindegy is, ugyanis a kormánynak igenis van stratégiája a mesterséges intelligenciára. Palkovics László minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2020 májusán adta ki a Digitális Jólét Programon belül a Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030 című, 60 oldalas kiadványt. Az azóta eltelt három évben az AI-k rengeteget fejlődtek, de kiindulópontnak talán jó lehet a brosúra.

Az EU 2019-ben dolgozta ki az Európai összehangolt terv a mesterséges intelligencia fejlesztéséről című dokumentumot, ami minden tagállamnak javasolta, hogy azonnal fogadjon el önálló AI-stratégiát, vagy más releváns stratégiáját egészítse ki dedikált AI-szekcióval. (Az OECD, az Európa Tanács és az UNESCO is kifejezte igényét, hogy önálló AI-szabályozási intézményt alkosson.) Az Európai Bizottság 2020 februárjában adta ki az európai mesterséges intelligencia lehetséges szabályozási kereteit vizsgáló fehér könyvét A kiválóság és a bizalom európai megközelítése címen.

Palkovics a köszöntőjében azt írta:

„A magyar Mesterséges Intelligencia Koalíció 2018 októberében jött létre azzal a céllal, hogy közösséget és fórumot biztosítson a magyar MI ökoszisztéma valamennyi szereplőjének, akik aktívan hozzá kívánnak járulni a magyar MI környezet és képességek fejlődéséhez. Jelen Stratégia a Koalíció több mint 240 szervezetet és 1000 delegált szakértőt számláló szakmai közösségének közös, akció központú eredménye. […] Jelen dokumentum egy élő Stratégia, amely tükrözi az állami, akadémiai, piaci és társadalmi szereplők egyetértését és cselekvési szándékát. A Stratégia folyamatos felügyeletet és finomhangolást igényel a megvalósítás során közösen tanultakat figyelembe véve, és az MI technológia már előre jelezhető forradalmi újításai mentén.

A Kormány e dokumentummal megerősíti azon elköteleződését, hogy a mesterséges intelligencia – mint a digitalizációs törekvések egy speciális ága – általános fejlesztési céljaink szellemében magyar, high-tech és zöld legyen. Azaz a modern technológiák nyújtotta lehetőségeket a lehető legteljesebb mértékben az állampolgárok életszínvonalának emelése és környezetünk védelme érdekében használjuk ki.”

A kormány szeret 2030-ig számolni, Orbán többször is mondta, hogy legalább addig tervez. A kiadvány is jósol:

• „Előrejelzések szerint 2030-ra a hazánkat is magába foglaló dél-európai régiónak megfelelő MI adaptációs ráta (11,5%) elérése 6400 milliárd forint értékű GDP értéktöbbletet is jelenthet a nemzetgazdaság számára.”
• „Az MI Koalíció keretében készült magyar munkaerőpiaci felmérés eredményei értelmében a 2030-as évekre a magyar munkahelyek közül akár 900 000-et is érinthet a mesterséges intelligencia alapú technológiák terjedése. Ez az összes jelenlegi álláshely közel negyede. Egyes szakértői becslések szerint a munkakörök több mint 40%-a már jelenleg is automatizálható, így az átalakítás megvalósulása esetén az élőmunka kiváltásával járhat (ez munkahelyek megszűnését, átalakulását és új, más kompetenciákat igénylő munkahelyek létrejöttét jelenti).”
• „A munkaerő átképzése és továbbképzése (upskilling) a 2030-as évekig a munkaerőpiacunk egyik fő kérdése lesz a képességek rendszerének 21. századi megújítása során.”
  

A következő években a Stratégia szerint három hullámban alakul át a munkaerőpiac.

A 2020-as évek közepéig az ún. algoritmikus hullám (algorithm wave) fogja érinteni az adatfeldolgozásra épülő szektorokat, mint a pénzügyi szektor, az IT-hez kapcsolódó szektorok és az adminisztratív munkakörök. Az érintett munkavállalók jellemzően fiatalok és nők. Ez a hullám várhatóan átlagban a munkakörök 5-10 százalékát fogja érinteni.

A 2025 és 2030 közötti időszakra várható az ún. támogató hullám (augmentation wave), ami a szolgáltatásokat nyújtó, irodai munkákra építő szektorokat érinti, mint a pénzügyi szektor, az oktatás, a közigazgatás és az informatikai alapú szolgáltatások. Ez a hullám az érintett iparágak munkaköreinek 15-20 százalékára lehet hatással. Ekkor már az érintett nők és férfiak aránya várhatóan azonos lesz, illetve az érintettek között magasabb arányban lesznek tapasztaltabb, középkorú munkavállalók.

A harmadik hullám várhatóan a 2030-as években érkezik. Ez az ún. autonóm hullám (autonomy wave), ami egyrészt a gyártást érinti majd, másrészt a magas komplexitású és felelősséggel járó munkaköröket is. Várhatóan ennek a hullámnak lesz a legnagyobb hatása, a munkakörök 25-30 százalékát fogja érinteni, leginkább férfiakat és a tapasztaltabb munkaerőt. A legnagyobb változást várhatóan a gyártásban eredményezi, ahol 384 500 munkakör lehet változásoknak kitéve, de a szállítmányozásban is 107 900, az építőiparban további 106 600 állást érint majd az AI elterjedése. Az automatizáció és az AI leginkább a szakmunkásokat és a segédmunkásokat érinti majd, ezek a munkakörök várhatóan a ebben a hullámban teljesen átalakulnak. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik szak- vagy segédmunkás munkájának jellege meg fog változni. A változások szintén érinteni fogják a gépkezelők csoportját is, vagyis több mint 149 000 munkavállalónak jelent majd kihívást a jövő évtized végéig.

A Stratégia szerint Magyarország a Kelet-Közép-Európa régióban népszerű célpont magas hozzáadott értékű munkafolyamatok kiszervezésére. Az AI-adaptáció elmulasztása ezt a státuszt veszélyeztetheti, ha a jelenleg alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő gazdaságok sikeresebbek lesznek AI-alapú alkalmazások átültetésében, és ezért alacsonyabb működési költségek mellett magasabb hozzáadott értéket lesznek képesek teremteni.

2000 óta a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kockázati tőkebefektetések éves szintje a hatszorosára nőtt. A globális AI-szoftverpiac bevétele a 2018-as 10,1 milliárd dollárról az előrejelzések szerint 2025-re 126 milliárd dollárra nőhet. Az AI várhatóan a fogyasztói internetre alapuló szolgáltatásokban, az autóiparban, a pénzügyi és telekommunikációs szektorokban, valamint a kereskedelemben fog leginkább erősödni.

Mire lehet építeni?

A kiadványban felsorolnak olyan területeket, ahol már dolgoznak AI-val (bár kezdeti stádiumban), ilyen az adatgyűjtés vagy a precíziós mezőgazdaság. Az autonóm járműveket eszerint már tesztelhetik az utakon, és lehet építeni a Magyarországon európai viszonylatban is jó szélessávú internet-lefedettségre. „A magyar kutatóhálózat nemzetközi bekapcsolódásának (pl. CERN) eredményeként Magyarországon már léteznek elérhető számítási kapacitások, amelyek nagy teljesítményű számítógépes (HPC) képességekkel való kiegészítése jelenleg is zajlik” – írják.

A Stratégia szerint kiemelten fontos infrastruktúra-elem a zalaegerszegi autonómjármű- és okosváros-tesztpálya is. Ez nem véletlen, hiszen ez Palkovics egyik kedvenc projektje.

„Magyarország kiemelt lehetőséget lát az MI technológiák használatában az eddig kevéssé digitalizált ágazatok, vagy rétegek tekintetében is, ezért kitörési pontként tekint az MI-re a digitalizációs erőfeszítések felgyorsítása területén” – írják.

A Stratégia szerint a magyar nyelv veszélybe kerülhet: „Veszély, hogy Magyarország kiszolgáltatott a globális szolgáltatóknak, nincs saját platform technológiája, amellyel a jövő meghatározó verseny területein már most magabiztosan léphetne fel. Figyelembe kell venni, hogy a magyar beszélt nyelv felhasználói köre relatíve szűk, ezért a globális piac nem érdekelt jó minőségű magyar nyelvfeldolgozás piaci alapú előállításában. Ez gyengítheti a magyar nyelv használatát a digitális korban. Veszély továbbá a globális versenyben való lemaradás, elsősorban az offshore és nearshore országok hazainál intenzívebb vagy hatékonyabb MI fejlesztései miatt, mind a polgári, mind a védelmi technológiák területén.”

A Stratégia három fő célt jelöl meg 2030-ra:

1. Az AI-használat terjedése okozta gazdasági növekedés a 2030-as GDP-előrejelzésekhez viszonyítva a régiónkra nézve 11,5 százalékos, míg globális szinten 14 százalék. Ehhez képest Magyarország 15 százalékos célt határoz meg, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést.
2. Előrejelzések szerint globálisan 11 és 37 százalék között mozog a termelékenység AI által lehetővé tett növekedése. Magyarország a magyar tulajdonú hazai termelőcégeket nézve 26 százalékos termelékenységnövekedést szeretne elérni 2030-ra.
3. A becslések szerint a 2030-as évek közepére 900 000 munkavállalót érint majd az AI és az automatizáció. A kormány célja, hogy 2030-ra ezt meghaladó létszámú munkavállaló legyen képes magas hozzáadott értékű, magasabb életminőséget biztosító munkát végezni.

Európai központ, adatpiac

Az is cél, hogy 2030-ra Magyarország az autonóm járművek fejlesztésének és tesztelésének első számú európai központja legyen; 2 millió ember aktívan részt vegyen saját adatainak gondozásában, felhasználásában adattárca segítségével; a megújuló energiatermelés menetrendezése 70 százalékban okos technológiával történjen; az agráriumban adatalapú rendszerek használatával 32 százalékkal csökkenjen az ammónia-kibocsátás; 2,5 millióan kapjanak AI-támogatott oktatást; az ügyintézés 60 százaléka elektronikusan, önkiszolgáló módon történjen. Az AI elvileg addigra beépül az egészségügyi ellátórendszerbe, az integrálódó digitális egészségügyi rendszeren keresztül 3 millióan kapnak AI-re épülő szolgáltatásokat.

A jórészt nagyon általános – mondhatni magától értetődő – irányelveket megfogalmazó kiadványban van néhány konkrétum is. Például, hogy meg kell teremteni a törvényileg forgalomképes adatok gazdasági értékét, és ösztönözni kell a másodlagos felhasználásukat, hogy érvényesüljön az adatokban, mint a jövő nyersanyagában rejlő lehetőség.

Ezért létrehoznák az Adatpiac Platformot, de cél az „adatvezérelt szolgáltató állam” is, és adatalapú, személyre szabott energiaszolgáltatást is nyújtanának.

A közadatokat is piacosítanák: „Cél a teljes körű, felelős állami adatgazdálkodás megteremtése, amelynek része a nagy multiplikátor hatású, közszférában keletkezett, személyes adatokat nem tartalmazó adatkészletek megosztása, a rendelkezésre bocsátás által elérhető gazdaságélénkítő hatás érdekében.”

AI-t mindenhova, felkészíteni a tanulókat

A Stratégia szerint cél az is, hogy „az erősségeinkre (szabályozási környezet, kutatói minőség, ökoszisztéma) támaszkova minél több MI-technológiát is alkalmazó kutatási központot Magyarországra költöztessünk, vagy új központok alapítása esetén elérjük, hogy azok Magyarországon kapjanak helyet”.

A kormány ösztönzi és támogatja „a céltudatos és egyedi igényekhez illeszkedő kísérletezést, hogy fokozatosan beépüljenek a már elérhető és bizonyított technológiák”, a kkv-knál is.

A közoktatásban dolgozókkal való mostani bánásmód fényében furcsán hat, de 2020-ban még ezt írták az oktatásról: „Az MI technológia kritikus gondolkodás nélküli felhasználása veszélyeket rejt magában, egy »fekete dobozként«, átláthatatlanul működő algoritmus javaslatát az egyénnek mindig mérlegelni kell. A felelős és biztonságos felhasználás érdekében kiemelten fontos az MI kapcsán a fiatalok felkészítése a technológia sajátos veszélyeire, valamint a kritikus gondolkodás fejlesztése. További kiemelt cél a szülők, pedagógusok felkészítése a gyermekek megfelelő védelmére.”

A világjárvány előtt ilyen ambíciók voltak: „MI Kihívás teljesítés Magyarországon 2021 végére: 1 millió személy tudatosítása, 100 ezer fő alapszintű MI kurzus elvégzése által történő képzése, az MI Kihívás tapasztalatai alapján 2022-től kezdődő tudatosítási időszak céljainak meghatározása.” Konkrétumok nem nagyon vannak:

M2M, 6G

A Stratégia szerint az AI működéséhez hatékony és támogató hazai szabályozási környezetet és etikai keretrendszert kell kialakítani, figyelemmel az EU jogi kereteire.

A gyártás optimalizációjáról szóló részben ez áll:

• „Kiemelt szakterületek rövidtávon: Termelési folyamatok paraméter szabályozása, üzemterületi döntéstámogatás; minőségkontrol MI eszközökkel, online termék-tesztelések; elrendezés- és folyamat-szimuláció, gyároptimalizálás; prediktív karbantartás; nagy pontosságú bel-, és kültéri pozicionáló rendszer 5G és MI technológiával; robotvezérlés támogatása MI megoldásokkal; mesterséges látás gyártási alkalmazásai; nyitott termelés-informatikai architektúra létrehozása; gyártás a városban.”
• „Kiemelt szakterületek középtávon: MI használat 6G hálózatokban, gyártásban; értékesítés utáni termékkövetés, MI alapú adatfeldolgozás, szerviz igények becslése és jelzése; drón menedzsment ipari területen (minta gyár, mintaterület); kritikus gép-gép (M2M) kommunikáció, nagy számú IoT eszköz és privát kommunikációs eszközök működésének automatizált menedzsmentje ipari területen (minta terület); beszállítói láncok, termékek nyomon követese; gyártási logisztika optimalizálása; gyártási energiagazdálkodás optimalizálása; gyártási kiberbiztonság.”

A honvédség területén is fejlesztenének AI-val:

• tömegadat-feldolgozás, információvá szintetizálás, információs műveletek, döntéselőkészítő és -támogató rendszerek automatizálása;
• prediktív ellátórendszerek bevezetése, fejlesztése;
• autonóm rendszerek fejlesztése az összes releváns műveleti térben (légtér, földfelszín, világűr, kibertér). Ember-gép együttműködések fejlesztése mindkét fél oldaláról;
• AI-val támogatott rendszerek elleni védelem az összes releváns műveleti térben. Modellezés és szimuláció;
• a Nemzeti adatvagyon honvédelmi részét képző elemeinek védelmére és elemzésére irányuló fejlesztések.

A rendvédelmet szolgáló ellenőrzési rendszerek bevezetésénél érdekességként kiemelném még a „Robotzsaru program továbbfejlesztése” sort. (Arról, hogy a Robotzsaru mekkora remekmű, Horváth Bence írt cikket szintén 2020-ban.)

A Stratégiában tehát összességében általános irányelvek szerepelnek, a végén pedig többnyire 2021-2022-es határidőkkel felvetik az igényt az egyes területek részletes programterveire.

Kérdezni kell

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos írásbeli parlamenti képviselői kérdésekre Orbán Viktor államtitkára nemrég ezt a sablonválaszt adta: „A 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégia ún. »élő« stratégia, 2030-ig megfogalmazott hosszútávú célokkal és 2025-ig szóló intézkedési tervvel. A stratégia »élő« jellegéből következik az, hogy a Kormány a hazai, és nemzetközi fórumokon való rendszeres részvétellel és az érintett piaci szervezetekkel valamint az akadémiai szférával való rendszeres konzultáció révén folyamatosan nyomon követi az aktuális trendek alakulását, és ennek fényében vizsgálja az elfogadott stratégiai dokumentum tényleges megvalósulását.”

Az Egyesült Államok kormánya az ai.gov honlapon foglalkozik az AI-val, de már fehér házi sajtótájékoztatón is feltették a kérdést, hogy félnünk kell-e attól, hogy a mesterséges intelligencia kiirthatja az emberiséget.

link Forrás

A mesterséges intelligenciáról hosszan beszélgettünk a Newsroom legutóbbi adásában.