Augusztus 1-jével egy korszak véget ér, a kormány kivezeti az alapvetőnek ítélt élelmiszerek hatósági árazását. Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón azt mondta, augusztustól az év végéig várhatóan csökkenni kezd az infláció, így az ellene csodafegyverként bevezetett árstop „rendeltetését betöltötte, az infláció megtörése megtörtént”. Teljesen azért nem hagy fel a kormány azzal, hogy beleszóljon a kereskedelmi árakba, az üzleteknek augusztustól 10 helyett 15 százalékos akciókat kell ajánlaniuk minden héten, és az akciós termékek közé bekerülnek az árstop alól kikerülő termékek is. Ezeket a beszerzési ár alatt 15 százalékkal kell árulniuk a boltoknak.

Iparági szakértőket és közgazdászokat kérdeztünk arról, milyen hatása lehet a változásnak, jobban járnak-e a boltok a 15 százalékos akciózással, mint az ársapkával, számítani lehet-e arra, hogy az árstop kivezetése előtt a fogyasztók bespájzolnának, és a hatósági áras termékek eltűnnek a polcokról, illetve milyen hatása volt és lesz az inflációra a kormány által bevezetett árplafonoknak.

Akció terv nélkül

Ahogy megszokhattuk, a kormány bejelentései után az érintett gazdasági szektorok képviselői leginkább a fejüket vakarják, hogy hogyan is kellene értelmezniük azt, amit Gulyás Gergely néhány perc alatt elmond. Így van ez az árstop kivezetésével és a kötelező akciózással is. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a 444-nek azt mondta, amíg nem látják a változásról szóló rendeletet, csak találgatni lehet, pontosan milyen hatása lesz ennek a kereskedőkre és a vásárlókra. A legfontosabb kérdés, hogy az ársapka alól kikerülő termékeket mindig akciósan kell-e árulni, vagy csak be kell őket venni az akciósan árult termékek körébe, illetve hogy adott esetben egyszerre vagy külön-külön kell leértékelve árulni az eddig fix árú termékeket. A 444-nek nyilatkozó szakértők szerint ugyanis többféleképpen is lehet értelmezni azt a keveset, amit Gulyás Gergely bejelentett.

• A legmegengedőbb eset az, ha a még ársapkás termékeket csak be kell venni a körbe, amit akciósan kell árulni; például a sertéshúsok közé bekerül a júliusban hatósági áras sertéscomb, és mondjuk egyik héten azt árulja akciósan a bolt, a másik héten a tarját, harmadik héten a csülköt és így tovább.

• Elméletileg az is elképzelhető, hogy a kormány azt várja el, hogy egy még hatósági áras termék mindig akciós legyen, de azt az üzlet döntheti el, hogy azon a héten az a csirkemell, az étolaj vagy az UHT tej.

• Gulyás szavaiból azt is ki lehet olvasni, hogy egy termékkategórián belül legalább két terméket akciózni kell, tehát pl. az összes 2,8%-os UHT tej közül két márkát.

A pontos részletekre még várni kell, azokat egyelőre nem hozta nyilvánosságra a kormány a Magyar Közlönyben. Márpedig ezek nélkül az üzletek nem tudják kiszámolni, hogyan jönnek ki a változásból.

Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint a boltok talán kicsit jobban jönnek ki az új rendszerből, vagyis hogy valamiből mindig 15 százalékos leértékelést kell kínálniuk, mint az árstopból, ami folyamatos veszteséget jelentett. A szakértő szerint a részletszabályok mellett azt is rendezni kellene, hogy a jelenlegi törvényeket betartva egyszerűen illegális beszerzési ár alatt értékesíteni termékeket – a kormány viszont most ezt írja elő a boltoknak.

Áremelés lesz, a mérték a kérdés

Azt sem lehet egyelőre látni, hogy a hatósági árak kivezetése mekkora emelkedést hoz a kérdéses élelmiszerek árában, és hogy ezt az emelkedést meg tudja-e fogni a kötelező akcióztatás. Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, a termékek kötelező akciókba vonásától azt remélik, hogy az árstop megszűnését követően is „lesz ezeknél a termékeknél egy fék, ami az áremelkedésnek gátat szab”. Hogy ez tényleg így lesz-e, az megint a részletszabályozástól függ.

Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke szerint ha az üzletek maguk dönthetik el, mikor kínálják akciósan az eddig hatósági áras termékeket, akkor a racionális kereskedő előbb megvárja, hogy az ilyenek ára elérje a helyettesítőkét. Szerinte ahány százalékkal a csirkecomb vagy a sertéskaraj ára emelkedett az árstop bevezetése után, várhatóan annyival emelkedik az árstop alá vont csirkemellé és sertéscombé is. Ha a kereskedőknek erre lehetőségük van, akkor azután értékelik le megint ezeket a termékeket. Persze ha kötelező lesz rögtön akciósan kínálni ezeket, akkor erre nincs lehetőség.

Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárságvezetője szerint vannak hatások az agráriumban, amelyek visszafogják az inflációt, így a hatósági árak törlése után sem biztos, hogy akkora emelésre kell számítani. A világpiaci és európai árak csökkennek, Magyarországon pedig többek között az ukrán gabona beáramlása miatt tavaly őszhöz képest a felére esett a búza ára, ez a húsokét és a tejtermékekét is befolyásolja. Ezzel együtt várható, hogy a sapka alól kivett termékek ára emelkedni fog.

A MOSZ szakértője szerint volt az ársapkának olyan hatása is, amiről keveset hallani, pedig nagyon komolyan érintette a magyar termelőket: az árstop miatt sokkal több olcsóbb külföldi áru, lengyel csirke és tojás, szlovák olaj és hasonló került a magyar boltok polcaira, holott a korábbi években egyre inkább el lehetett érni a magyar termékeket. Ez logikus volt a boltok részéről, hiszen minimalizálni akarták a veszteségeiket az árstopos termékeken, így ha külföldről olcsóbban tudtak beszerezni valamit, azt választották. Hogy ez a folyamat visszafordul-e, nem tudni, ez is nagyban múlik a kötelező akciózás részletszabályain.

Azzal a kormány politikusain kívül kevesen értettek egyet, hogy a hatósági árak bevezetése bármennyire is csökkentette volna az inflációt, hiszen ha az ársapkás termékek árát nem tudták emelni a termelők és az üzletek, akkor más hasonló áruk lettek drágábbak. A fix árú termékekből viszont néha kifogytak a boltok, ami szintén nem érte váratlanul a közgazdászokat. Az is jelzi, hogy az ársapkák messze nem voltak olyan hatékonyak az infláció elleni harcban, ahogy azt a kormány hajtogatja, hogy míg máshol nem vezettek be hasonló korlátozásokat, Magyarországon sokkal nagyobb az infláció, mint a környező országokban. Gulyás Gergely ezt az orosz háborúnak és az energiaáraknak való nagyobb kitettséggel magyarázta a kormányinfón. Az árstop és az infláció összefüggéseivel ebben a cikkben foglalkoztunk részletesebben, még a hatósági árak bevezetésekor.

Készüljünk a spájzolásra?

Az élelmiszerárstop kivezetése a második eset, hogy a kormány megszüntet egy hatósági árat. Amikor 2022 decemberében kivezették az üzemanyagok ársapkáját, a döntés a bejelentés után fél órával életbe is lépett, elkerülve ezzel, hogy az utolsó olcsó tankolás reményében tömegek lepjék el a benzinkutakat. Az élelmiszereknél viszont több mint egy hónapot hagyott a kormány, így felmerül a kérdés, hogy nem vezet-e mindez oda, hogy aki csak teheti, teletömi a pincét és a padlást ársapkás olajjal, cukorral és liszttel, a mélyhűtőt csirkemellel és sertéscombbal. Vámos György szerint ez is nagyban függ a szabályozási részletektől: ha kötelező lesz rögtön akciósan árulni ezeket a termékeket, így az áruk nem emelkedhet annyit, mint piaci folyamatok között tehetné, tehát a vásárlóknak nem éri meg annyira felhalmozni. Molnár László szerint az is korlátozhatja a felhalmozást, hogy viszonylag kevés vásárlónak van egyáltalán olyan tárolókapacitása, hogy nagy mennyiségben megérje fölhalmoznia. Arról nem beszélve, hogy az egyre csökkenő felhasználható jövedelem mellett kinek van erre pénze. Éppen ezért a szakértők szerint nem várható, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb legyen a kereslet, és július végén megrohamozzák az emberek a boltokat.

Ha mégis kialakulna ez az amúgy racionális viselkedés, az nagyrészt az üzletek döntésétől függ, hogy lehet-e hiány ezekből a termékekből. Éder Tamás úgy látja, az üzletek dönthetnek úgy, hogy mivel veszteséget termelnek minden eladott árstopos terméken, nem töltik föl a polcokat a kötelező mértéken túl, ha nagyon megnő a kereslet. Vagy ahogy arra volt már példa korábban, szabályozzák, hogy egy fogyasztó mennyit vehet a termékekből. Persze dönthetnek úgy is, hogy követik a keresletet, és akkor nem alakul ki hiány. Ez az üzletek számításain múlik.