A múlt héten jelent meg az Európai Bizottság jelentése, amely szerint Magyarországon az elmúlt egy évben nagyon kevés előrelépés történt a jogállamiság megerősítéséért. Annak ellenére látta így a bizottság, hogy az Orbán-kormány nemrég elképesztően karakteridegen dolgot tett, csak hogy eleget tegyen a bizottság kívánalmainak: keresztülvitt egy olyan igazságügyi reformcsomagot, amivel lényegében a saját, bírói függetlenséget évekig szűkíteni akaró kezére csapott. Viszont a reformot a kormány és a Kúria vezetése is látványosan utálja.
A Newsroom legújabb adásában arról lesz szó, hogy fenyegette és fenyegeti a bíróságok függetlenségét a kormány, miről is szólnak a törvények, amiket a fideszes többség orrbefogva elfogadott a jogállamiság védelmében, és mennyire védik tényleg a kormánytól a jogállamiságot ezek a lépések? Ezekről a kérdésekről Farkas Erikával, a Magyar Helsinki Bizottság szakértőjével és Miklósi Gáborral, a 444.hu újságírójával beszélgetünk.
Az igazságügyi reformról mindenképp érdemes elolvasni Miklósi Gábor cikkét a Kúria elnökének hozzáállásáról, az új igazságügyi miniszter, Tuzson Bence véleményéről, illetve és az OBH és a Kúria vezetőjének csörtéjéről. Ajánlom még ezenkívül Gábor interjúját Matusik Tamással, az Országos Bírói Tanács elnökével. A Magyar Helsinki Bizottság pedig a Kúriai kinevezések körüli problémákról írt blogbejegyzést a 444 felületén.
A Pozitív adásait és a 444 többi podcastját megtalálhatod a Spotifyon, a Google Podcast, az Apple Podcast és az Amazon Audible szolgáltatás oldalán is.
A leendő igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány kész belenyúlni a törvényekbe, ha „a jogkereső magyar embereknek” nem tetsző ítéletek születnek. A várható új balhé az Igazságügyi Bizottság ellenzéki tagjait is hidegen hagyta.
A bírák kirendeléséről szóló szabályokban kódolva van a visszaélés lehetősége. Ezt kihasználva a Kúrián a törvényes kereteken túlmutató kirendelési gyakorlat alakult ki. A Magyar Helsinki Bizottság kutatása bemutatja, hogy az önkényes kirendelési gyakorlat mennyiben veszélyezteti a bíráskodás függetlenségét.
2010 óta egyetlen közjogi intézmény sem fejtett ki akkora ellenállást és ért el akkora sikereket a kormányzat nyomulásával szemben, mint a bírók 2018-ban megválasztott önigazgatási testülete, az OBT. Az ellenállás egyik kulcsfigurája Matusik Tamás volt, akit június elején a tagok – az OBT történetében először – elnökké választottak. Interjú.
Az OBH elnöke felhánytorgatta a kamuelszámolásokat és a hat új Skoda Superb beszerzését, a Kúria elnöke szerint viszont a forráselvonás bosszú a Kúrián és a Kúriához lojális bíróságokon, az igazságügyi reform rendelkezései pedig szinte végrehajthatatlanok.
Varga Zs. András szerint az idegen érdek által kikényszerített igazságügyi rendszer nem stabil és nem fog tudni működni, mert valakik szándékosan ilyenre formálták. A vitákat zárt ajtók mögött tartaná, mert az emberek emelkedettséget várnak a bíróktól, nem veszekedést, és a Kúriának inkább nem lesz új elnökhelyettese, mint hogy az OBT-nek tetsző jelöltet találjon.
A választás győztese: Hann Endre. Ki adja vissza a milliárdokat? Külföldi ingyenélők kifelé! Magyar Péter kínaiul. Rendszerváltás a gittegyleteknél. Hrutka Rudi for prezident! Várjuk a Szerencsejáték Zrt. nagy kampányait! Az emberarcú szardarabok visszavágnak.
Az utóbbi időben ellepték a plakátok az utcákat, a játszótereket meg a politika. Úgyhogy eléggé belefáradtunk, ami meg is látszik rajtunk és a mentális állapotunkon. Levezetés választás után.
Véglények primitív ostorokkal. A kutyaszánsport helyzetének mélységi áttekintése, etimológiai nyúlüregekkel. Ekkora csicska ember nem lehet! Hogy lenézheti ezt az országot Putyin! Motorral az avar kagánsír totemjéhez.
Orbán március 15. óta downhillezik a szopórolleren. Uj Péter máris újraszámol. Bede Márton mesterséges intelligenciás spanyol playlistje. Winkler Róbert bibliai építkezés nyomára bukkan a XIII. kerületben.
Hivatalosan is elindítja magyarországi fióktelepét a Revolut. A várható változásokra több mint kétmillió hazai ügyfélnek kell majd tudatosan odafigyelnie.