Harciszellemmel átitatott, elszánt, tiszta gondolkodású magyar fiatalok egyenruhás munkavállalók helyett.Valahogy így képzeli el a jövő hadseregét Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter, aki a NATO-csúcsról beszélgetett Tusványoson a Danube Institute elnökével Kósa Lajos moderációja mellett. Kósa többek között arról érdeklődött, hogy
Továbbá azt is elmondta, hogy szerinte az Európai Unió nem, de Magyarország és Debrecen még meglesz kétszáz év múlva is.
Kósa szerint egy esküvőn nem az az érdekes, hogy ki van ott, hanem hogy ki nincs. Mármint akire számítottunk volna. Szalay-Bobrovniczky vette a lapot, és elmondta, az idei NATO-csúcs történelmi volt, részben azért, mert „kijelölte azt a viszonyt, ami a háborúban álló Ukrajna és a NATO között van”. Többször is kiemelték, hogy a „sajtó által beharangozott” felkérés az ukrán csatlakozásra a NATO részéről nem történt meg, mivel háborúban álló ország nem is léphet be. Kósa szerint az ország a „csatlakozás útjának legeslegeslegelején áll, ha egyátalán rálépett már”. John O'Sullivan, a Danube Institue elnöke egyetértett.
A svédek csatlakozásával kapcsolatban Kósa, Szalay-Bobrovniczky és O'Sullivan is osztotta a véleményt, hogy szükség van rá. Mindazonáltal a honvédelmi minszter elárulta, hogy ő is halotta a parlament folyósóin az aggodalmaskodó képviselőket, viszont az most sem derült ki, hogy konkrétan kik aggodalmaskodtak. Az aggodalmaskodás mellesleg a török fordulat után hirtelen Magyarország részéről is alábbhagyott.
„Nagyot fordult a világ, egy dolog világossá vált, hogy a NATO működik” – mondta a honvédelmi minszter, kiemelve, hogy a háború előtt egyesek már halottnak tekintették a katonai szervezetet. Mindezt a háborúnak köszönhetik, emelte ki O'Sullivan.
Bár a miniszter igyekezett jókat mondani a NATO-ról, mivel az garantálja a biztonságunkat, a tagországokról már egészen más véleménnyel volt. „Ott háborúpárti hangulat van”, az EU pedig még szörnyűbb képet mutat, és szerinte káros módon a NATO-hoz való viszony meghatározása helyett a védelmi miniszterek egymásra licitálnak a háborúskodásban. Ha már EU, Kósa később elmondta, hogy „ha van feladatunk, az szerintünk a Nyugat-Balkán, és nem a Donyeck vidéke”.
Rövidesen rátértek egymás hátbaveregetésére is, miszerint Magyarország nem csak hogy elérte, de meg is haladta a NATO által elvárt minimum 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat. Kiemelték, hogy sokan nem teljesítik az elvárást, pedig szükséges lenne a szervezet komolyan vehetőségéhez. A miniszter hosszasan beszélt a magyar haderő olyan eredményeiről,
Kósa a NATO-csúcsról hiányolta a Kínáról való párbeszédet, miután a Nyugat több szereplője is a keleti országot nevezte meg ellenfeleként. A jelenlevők többször is elmondták, hogy a magyaroknak nem érdeke a blokkosodás, mivel ők szeretnének mindkét oldallal kereskedni. O'Sullivan elmondta, Kína azért támogatja az oroszokat, mert nem éredeke szövetségesének vesztesége, ami a Nyugatot erősítené. Ugyanakkor a Nyugat veresége sem áll érdekében, ezért elég segítséget adnak az oroszoknak, hogy ne veszítsenek, de nem eleget, hogy nyerhessenek. A honvédelmi miniszter a maga részéről örült, hogy a csúcson békénhagyták Kínát, hiszen nem szeretne egy újabb konfliktust.