A honvédelmi miniszter igyekezett jókat mondani a NATO-ról, de a tagországokról már nem annyira tudott

POLITIKA
2023 július 21., 11:10

Harciszellemmel átitatott, elszánt, tiszta gondolkodású magyar fiatalok egyenruhás munkavállalók helyett.Valahogy így képzeli el a jövő hadseregét Szalay-Bobrovniczky honvédelmi miniszter, aki a NATO-csúcsról beszélgetett Tusványoson a Danube Institute elnökével Kósa Lajos moderációja mellett. Kósa többek között arról érdeklődött, hogy

  • mi nem történt a NATO-csúcson: Ukrajna meghívása, Svédország csatlakozása, Kínával való foglalkozás, a tagországok kötelezése a költés növelésére,
  • hogy egeret szült-e a hegy,
  • hogy hátbaveregették-e a honvédelmi minisztert a sikerei miatt.

Továbbá azt is elmondta, hogy szerinte az Európai Unió nem, de Magyarország és Debrecen még meglesz kétszáz év múlva is.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

„Mi nem volt Vilniusban?”

Kósa szerint egy esküvőn nem az az érdekes, hogy ki van ott, hanem hogy ki nincs. Mármint akire számítottunk volna. Szalay-Bobrovniczky vette a lapot, és elmondta, az idei NATO-csúcs történelmi volt, részben azért, mert „kijelölte azt a viszonyt, ami a háborúban álló Ukrajna és a NATO között van”. Többször is kiemelték, hogy a „sajtó által beharangozott” felkérés az ukrán csatlakozásra a NATO részéről nem történt meg, mivel háborúban álló ország nem is léphet be. Kósa szerint az ország a „csatlakozás útjának legeslegeslegelején áll, ha egyátalán rálépett már”. John O'Sullivan, a Danube Institue elnöke egyetértett.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

A svédek csatlakozásával kapcsolatban Kósa, Szalay-Bobrovniczky és O'Sullivan is osztotta a véleményt, hogy szükség van rá. Mindazonáltal a honvédelmi minszter elárulta, hogy ő is halotta a parlament folyósóin az aggodalmaskodó képviselőket, viszont az most sem derült ki, hogy konkrétan kik aggodalmaskodtak. Az aggodalmaskodás mellesleg a török fordulat után hirtelen Magyarország részéről is alábbhagyott.

A NATO jó, a tagországok már kevésbé

„Nagyot fordult a világ, egy dolog világossá vált, hogy a NATO működik” – mondta a honvédelmi minszter, kiemelve, hogy a háború előtt egyesek már halottnak tekintették a katonai szervezetet. Mindezt a háborúnak köszönhetik, emelte ki O'Sullivan.

photo_camera Fotó: Németh Dániel/444

Bár a miniszter igyekezett jókat mondani a NATO-ról, mivel az garantálja a biztonságunkat, a tagországokról már egészen más véleménnyel volt. „Ott háborúpárti hangulat van”, az EU pedig még szörnyűbb képet mutat, és szerinte káros módon a NATO-hoz való viszony meghatározása helyett a védelmi miniszterek egymásra licitálnak a háborúskodásban. Ha már EU, Kósa később elmondta, hogy „ha van feladatunk, az szerintünk a Nyugat-Balkán, és nem a Donyeck vidéke”.

Rövidesen rátértek egymás hátbaveregetésére is, miszerint Magyarország nem csak hogy elérte, de meg is haladta a NATO által elvárt minimum 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadásokat. Kiemelték, hogy sokan nem teljesítik az elvárást, pedig szükséges lenne a szervezet komolyan vehetőségéhez. A miniszter hosszasan beszélt a magyar haderő olyan eredményeiről,

  • mint a jelentősen megnövekedett fegyverbeszerzés - példaként hozva a nemrég berendelt német drónokat, valamint a zalaegerszegi fegyvergyárat -,
  • és a NATO-missziókban való részvétel, mellyel kapcsolatban kiemelte a KFOR-ban és a balti légtérrendészetben való magyar részvételt.
  • A szervezeti fejlesztésekről is beszélt, külön említve az orosz-ukrán háború tapasztalatai alapján létrehozott, tartalékosokból álló területvédelmi erőket.
  • (Az újraszervezéssel kapcsolatban nem említette a fiatalítási – vagy inkább leépítési – hullámot, mely során több – tapasztalt – hadnagytól, parancsnoktól, valamint a katonai hírszerzés számos elhárítójától és hírszerzőjétől is megváltak.)

Kínáról semmi?

Kósa a NATO-csúcsról hiányolta a Kínáról való párbeszédet, miután a Nyugat több szereplője is a keleti országot nevezte meg ellenfeleként. A jelenlevők többször is elmondták, hogy a magyaroknak nem érdeke a blokkosodás, mivel ők szeretnének mindkét oldallal kereskedni. O'Sullivan elmondta, Kína azért támogatja az oroszokat, mert nem éredeke szövetségesének vesztesége, ami a Nyugatot erősítené. Ugyanakkor a Nyugat veresége sem áll érdekében, ezért elég segítséget adnak az oroszoknak, hogy ne veszítsenek, de nem eleget, hogy nyerhessenek. A honvédelmi miniszter a maga részéről örült, hogy a csúcson békénhagyták Kínát, hiszen nem szeretne egy újabb konfliktust.