Csak Ukrajnán és az ukránon múlik, mikor és milyen feltételekkel kíván tárgyalni a békéről, és mit tartanak elfogadható megoldásnak – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön.
Stoltenberg a norvégiai Arendalban magyarázkodott azután, hogy kabinetfőnöke, Stian Jenssen, a hét elején arról beszélt: Kijev NATO-tagságot kaphatna akár, ha kész volna területeket átadni Oroszországnak, és tárgyalni a tűzszünetről. Jenssen, akit sokan kritizáltak mondatai után, később azt nyilatkozta, megbánta kijelentését.
„A közös álláspontunk, és ez a NATO álláspontja, hogy nincs változás az álláspontunkban - támogatjuk Ukrajnát mindenben” - húzta alá a főtitkár.
A NATO júliusi csúcstalálkozóján határozatot fogadtak el arról, hogy Ukrajna meghívást kaphat a katonai szövetségbe, amint a tagok abba beleegyeznek és minden feltétel adottá válik; továbbá, hogy Kijev maga választhatja meg, hogyan válaszol az orosz invázióra. Az ukrán elnök Volodimir Zelenszkij korábban már többször sürgette országának felvételét a NATO-ba.
Csütörtökön Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök is fontosnak tartotta, hogy elmondja véleményét a béke esélyeiről. Szerinte lehetne rendezni Oroszország és Ukrajna viszonyát, de komoly erőfeszítést igényelne. Lukasenka Diana Pancsenko ukrán újságírónak beszélt arról, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani.
Az elnök az interjúban arra is utalt, hogy valójában a „különleges katonai művelet már elérte célját”, mert Ukrajna soha többé nem fog olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háborút követően, mint korábban. Szerinte Kijev sokat kockáztat, ha nem törekszik a békére, és elvesztheti minden területét, ha folytatja a harcot, ahelyett hogy békére törekedne.
Lukasenka elmondása alapján Ukrajna már 45 ezer katonát veszített az ellentámadás során, miközben Moszkva még egy korszerű fegyverzettel rendelkező, 250 ezer fős tartalékos egységgel is rendelkezik; úgyhogy Kijevnek sem érdeke a további harc. (Reuters / MTI)