Az uniós biztos szerint nincs titkos alku, a magyar kormány dolgozik a befagyasztott uniós pénzek megszerzésén
2023 október 14., 10:35
„Ma Magyarországgal barátságban lenni nem szexi”
- A befektetők már megszokták, hogy Magyarországról időről-időre turbulens hírek jönnek, de azért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak.
- Nem az egy számjegyű infláció a lényeg, egyébként is „januárig lesz jó világ”, aztán lelassul az infláció csökkenése, és messze a 3 százalékos cél.
- A fogyasztói bizalom olyan alacsony, mint 2010-ben volt, pedig a gazdasági helyzet nem olyan rossz. Még.
- Novemberre eldőlhet az uniós pénzek sorsa.
- Jó, hogy a Pénzügyminisztérium belátta: nem tartható az idei költségvetés, de ez rámutatott arra, hogy kár ennyire előre tervezni a fekete hattyúk korában.
- De mik azok a fekete hattyúk, miért alakulhatott ki ismét kapun belüli munkanélküliség Magyarországon (is) és kit fenyeget a ChatGPT? Interjú Virovácz Péterrel, az ING vezető elemzőjével.
A magyar gazdaságpolitika turbulens időszakon van túl, legalábbis a szavak szintjén. Matolcsy György jegybankelnök kalandor gazdaságpolitikáról beszélt egy konferencián, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter belengette a bankadót, amitől azonnal elhatárolódott saját frakciója és Nagy Márton minisztertársa is szembement vele. Mennyire jó üzenet ez a piacoknak?
Rendszeresen beszélgetve nemzetközi befektetőkkel azt látom: az elmúlt években megszokták azt, hogy Magyarországról nagyon sokszor turbulens hírek jönnek. Kicsit magasabbra került az ingerküszöb, mint öt-tíz éve volt. Viszont az semmiképpen sem segít, hogyha mondjuk viszonylag nyíltan és nyilvánosan van egyet nem értés kormánytagok, vagy akár a kormány és a jegybank között. Önmagában azzal nincs probléma, hogy vita van, nem kell mindig mindenben egyetérteni. Az már kérdéses, hogy ezt mennyire kell mondjuk a szélesebb plénum elé tárni. Mert az valóban elkezdheti aggasztani a befektetőket, hogy nincs egyetértés, és ebben az esetben mindig egy kicsikét magasabb kockázattal kereskednek. Nagyon egyszerűen lefordítva, a nap végén lehet, hogy egy picikét gyengébb lesz az árfolyamunk, egy picikét többet kell fizetnünk az államadósság újrafinanszírozásáért.
Ezek nüansznyi dolgok, de szerintem egy adott országgal szemben táplált bizalom esetében kulcs a kifelé mutatott egységes kép.
Az egyébként szerencsés, hogy ennyi miniszter foglalkozik gazdasággal a kormányban? Van külgazdasági miniszterünk, van gazdaságfejlesztési miniszterünk van pénzügyminiszterünk.
Önmagában az nem determinál semmit, hogy hány ember foglalkozik hány különböző üggyel. Önmagában az, hogy mindenkinek van egy saját területe, nagyjából rendben van. A problémát most az jelenti, hogy a jegybank elsődleges törvényi célja az infláció csökkentése, ami nyilvánvalóan ütközik a növekedési célokkal. Addig, amíg az infláció fenntartható, stabil pályán mozog, másodikként a jegybank támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját. Láttunk erre példát. Amíg 3 százalék körül mozgott az infláció, ez működött, de miután elment 25-26 százalékra, innentől kezdve összeütközésbe kerül a jegybanki cél a kormányzatnak a növekedési céljaival.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!