Egy 16 éves iraki kurd menekült gyerek visszakényszerítése miatt ítélték el Magyarországot Strasbourgban

belföld
január 22., 11:14

Az Emberi Jogok Európai Bírósága hat és fél év után most állapította meg, hogy a magyar állam jogsértően járt el egy akkoriban 16 éves iraki kurd menekült fiúval szemben, akit 2017-ben a hatóságok visszakényszerítették Szerbiába. Ez már a hatodik olyan strasbourgi ítélet, amelyik a Magyar Helsinki Bizottság ügyfeleinél mondja ki, hogy a jogorvoslati lehetőség nélküli és az egyéni körülményeket figyelmen kívül hagyó tömeges vissza- és átkényszerítések megsértik a kollektív kiutasítás tilalmát.

Az iraki kurd Karoh tehát 16 éves volt, amikor elmenekült hazájából. Érdekes mellékszál, hogy nem is Szerbia, hanem Románia felől lépett be Magyarország területére. 2016 óta ugyanis a papír nélkül érkezőket itthon meg sem próbálják azonosítani, hanem egyszerűen kidobják őket a kerítés szerb oldalán. Így járt Karoh is, akinek a Helsinki Bizottság szerint gyerekként a fóti gyermekotthonban lett volna helye, nem pedig a határ menti pusztában.

Azóta Belgrádban él, helyi civil szervezetek segítik. Megtanult szerbül is, a Helsinki videójában is ezen a nyelven szólal meg.

link Forrás

A Magyar Helsinki Bizottság hamar Strasbourgig juttatta az ügyét, ahol az eddigi hat ott tárgyalt esethez hasonlóan megállapították, hogy jogtalan volt a kitoloncolása. A bíróság azt pedig különösen nehezményezte, hogy az állami jogsértés áldozata itt egy segítségre szoruló gyerek volt.

„Gyerekek eljárás nélküli deportálása helyett mindenkinek sokkal jobb lenne, ha tisztességes menekültügyi rendszerben bírálná el Magyarország a menedékkérelmeket. Mert a magyar kormány évek óta így csak szenvedést és kárt okoz. Örülünk, hogy az igazság kicsit helyreállt, még akkor is, ha az ügyfelünk végül egy másik államban kapott védelmet” – kommentálta a strasbourgi ítéletet Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje és Karoh jogi képviselője.

A közleményük azt írja, Karoh élete azóta szerencsésen rendeződött. Egyike a keveseknek, akiket a szerb állam mégiscsak menekültként ismert el. Jogosítványt szerzett, kitanulta a szakács- és borbélyszakmát. Saját vállalkozást szeretne indítani a jövőben. Ma már tolmácsként ő támogatja azoknak a menekülteket segítő szervezeteknek a munkáját Szerbiában, amelyek nélkül ő sem boldogult volna.