A parlament tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadta Novák Katalin egykori köztársasági elnök lemondását.
Novák nem mondott beszédet. Utódját, Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét a tavaszi ülésszak első napján, nemsokára megválasztja a parlament.
Novák Katalin volt a második olyan köztársasági elnök az Orbán-korszakban, aki idő előtt távozni kényszerült. Lemondásához a kegyelmi ügy vezetett, mely azzal a cikkel kezdődött, amelyben megírtuk, hogy Novák 2023. április 27-én, a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon egykori igazgató-helyettesének, aki bűnsegédként vett részt pedofil bűncselekményekben.
Novák korábban családokért felelős tárca nélküli miniszterként működött, és köztársasági elnökként gyakran hangoztatta a családok fontosságát. A gyermekvédelemmel kampányoló Fidesz végül úgy döntött, nem kegyelmez Nováknak, és nem tart ki mellette. Orbán Viktor az ügy kirobbanása után alkotmánymódosítást is benyújtott. Emellett visszavonult a közélettől a kegyelmi döntést még igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit is, de lemondott a zsinat lelkészi elnökségéről Balog Zoltán, Novák korábbi tanácsadója is..
„Államfőként ma utoljára szólok önökhöz. Lemondok a köztársasági elnöki tisztségről. A döntés nem személyes okból volt nehéz. Azért volt nehéz, mert esküt tettem. Arra a kérdésre kellett most választ találnom, hogy eskümhöz híven képes lennék-e a köztársasági elnöki tisztséget továbbra is a magyar nemzet javára gyakorolni. Rendelkeznék-e azzal a mozgástérrel, amely ahhoz kell, hogy szuverén államfőként jól teljesítsem a feladatomat. Nem a válaszom mindkét kérdésre” – mondta Novák a lemondó beszédében.
Novákot lemondása után a törvényi szerint
Emellett a volt köztársasági elnököt a megfelelő lakás használatának joga,
legfeljebb háromfős titkárság alkalmazása,
térítésmentes egészségügyi ellátás
és személygépkocsi használat illeti meg.