Bár az orosz elnök a hetekben azt mondta, hogy Oroszországnak nincs szüksége nukleáris fegyverek bevetésére ahhoz, hogy győzzenek Ukrajnában, most ismét újabb jelét láthatjuk annak, hogy Oroszország módosíthat a nukleáris doktrínáján.
Ha Moszkva úgy érzi, hogy a fenyegetés nő, a világ legnagyobb atomhatalma csökkentheti a nukleáris fegyverek bevetésére előírt döntéshozatali időt – mondta a parlament védelmi bizottságának elnöke vasárnap az állami hírügynökségnek. Részleteket nem mondott, szerinte túl korai lenne a nukleáris doktrína konkrét változtatásairól beszélni.
Oroszország 2020-as doktrínája szerint az atomfegyvereket egyrészt elrettentésként tartják, másrészt egy Oroszország ellen irányuló hagyományos támadás esetén is bevethetik, amennyiben a támadás Oroszország létét fenyegeti. Putyin 2015-ben még azt mondta, hogy akár még egy, hagyományos robbanószerekkel felszerelt precíziós fegyverekkel a kritikus infrastruktúrára mért csapást is ilyen fenyegetésként értékelnének, vagyis atomcsapással torolnának meg.
Az orosz atomfegyverek bevetésének elveivel, a döntési jogkörök elosztásával 2020-ban foglalkoztunk bővebben, amikor a Kreml nyilvánosságra hozta az atomstratégiai alapelveit. A taktikai atomfegyverekről, azok hatótávolságáról és hatásáról pedig a Qubit írt hosszabban. (Reuters)
Az amerikai hírszerzés szerint egyelőre nincs közvetlen jele annak, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyverek bevetésére készülne. De mik egyáltalán ezek a fegyverek, és milyen fizikai, környezeti és katonai hatásai lennének alkalmazásuknak?
Nem valami megnyugtató olvasmány, de higgyék el, az amerikai se az. Egy fontos, a témához és az elmúlt évek kardcsörtetéséhez mérten megnyugtató jelzést azért elrejtettek benne az értő közönségnek.