Bár továbbra is dinamikusan nőnek a magyar átlagbérek, júniusban némi lassulást regisztrált a növekedésben a KSH. A legfrissebb adatok szerint júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 442 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 13,3, a nettó átlagkereset 13,1 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti szintet.

Mivel júniusban 3,7 százalékos inflációt mért a statisztikai hivatal, a bruttó bérek lassabb növekedése miatt a reálkereset is alacsonyabb mértékben, 9,3 százalékkal nőtt tavaly júniushoz képest. Az elmúlt hónapokban ugyanis 10 százalék körüli reálkereset-növekedést adtak ki a számok.

A most közölt 9,3 százalék egyben tavaly november óta a legalacsonyabb növekedési ütemet jelenti, ugyanakkor egy kisebb trendfordulóra is utalhat a friss adat.

A következő hónapokban ugyanis az infláció kisebb gyorsulására lehet számítani, júliusban már idei csúcsára, 4,1 százalékra ugrott a fogyasztóiár-index mértéke. Ez pedig, ha marad a bérnövekedés lassulása, a reálbérek eddigieknél még kisebb növekedését eredményezheti.

A reálbérek idei növekedéséhez köthető egyébként a kormányzat idei nagy csalódása is. Nagy Márton a minap ugyanis arról beszélt hosszasan, hogy „fogyasztást gátló óvatossági motívumok” miatt nem költenek úgy az emberek, ahogy abban korábban bízott a kormányzat. Ez az egyik olyan jelentős tényező, ami visszafogja szerinte a gazdasági növekedést. Másrészt a legfrissebb államháztartási adatok szerint a költségvetés áfabevételeiben is 500 milliárdos problémát tud ez okozni. Amennyiben a reálbér-növekedés a következő hónapokban tovább lassul, várhatóan a lakosság költési hajlandóságára is negatív hatással lesz.

A bruttó mediánbér – vagyis az az összeg, aminél pont ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet – 518 800 forint volt júniusban, 15,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ennek nettója kedvezmények figyelembevételével 359 200 forint volt, 15,1 százalékkal több a tavaly júniusinál. A mediánbérek átlagbérnél nagyobb ütemű emelkedése vélhetően a minimálbér-emelések eredménye, ugyanakkor utal arra is, hogy az átlagnál nagyobb keresetű szektorokban alacsonyabb bérnövekedés zajlik.

Már csak egy ágazat emelkedik ki

Júniusra a korábbi három helyett már csak egy ágazatban mért a KSH bruttó egymillió forintnál is magasabb átlagbért, a pénzügyi szolgáltatások területén 1,018 millió forint volt az átlag (7,3 százalékkal magasabb, mint egy éve). Egy hónappal ezelőtt az információ-kommunikáció és az energiaipar is ebbe az elitcsoportba tartozott, júniusra viszont egymillió alá csökkent az átlag. Előbbiben 995 ezer (+10 százalék), az energiaiparban pedig 14,3 százalékkal magasabb, mint egy éve, 883 ezer forint volt az átlagos bruttó bér.

A szektorok rangsorának másik végén változatlanul ugyanaz a három terület áll:

• a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 408,5 ezer forint volt az átlag, ez 13,3 százalékkal magasabb a tavaly júniusinál,
• a mezőgazdaságban 502,9 ezer forint az átlagos bruttó, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy éve,
• az egyéb szolgáltatások területén pedig 15,9 százalékkal 505,1 ezerre nőtt az átlagos bruttó bér.

Csalódást keltő adat ez

A KSH legfrissebb, 2024 júniusára vonatkozó bérnövekedési adata ugyanis minden elemzői várakozást alulmúlt. Ezzel az is bizonyossá vált, hogy a májusi – meglehetősen jelentős – pozitív meglepetés csupán egy egyedi eset volt és a júniusi adat már belesimult az elmúlt hónapokban látott lassú lemorzsolódást mutató bérnövekedési trendbe. Az átlagbér növekedésének legutóbbi mértéke 2024 eddigi legalacsonyabb üteme, ugyanakkor azért még így is dinamikus növekedésről és az év eleji várakozásokat messze felülmúló ütemről beszélhetünk – írja elemzői kommentárjában Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

Mindez a versenyszférának köszönhető, hogy ugyanis „csupán” 11,4 százalékos volt a bérnövekedés, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb. Ezzel szemben továbbra is gyors a bérnövekedési ütem az állami és a non-profit szférában egyaránt. Előbbi szektorban 18,8 százalékra gyorsult a béremelkedés éves üteme, a non-profit szférában pedig 17,3 százalékra lassult, bár ez utóbbi szegmens csak csekély szeletét jelenti az alkalmazásban állók körének.

Virovácz szerint az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék feletti bérnövekedés, ami az állami és non-profit szektorokban zajló változások figyelembevételével a nemzetgazdaság egészében is akár 12-13 százalék körül ragadhat. Ez párosulva a háztartások óvatossági motívumának előbb-utóbb bekövetkező oldódásával és a kereslet erősödésével megnövelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is.

Az ING Bank idén átlagosan 12-13 százalék körüli bérnövekedést vár, és 4,0 százalékos átlagos inflációval számol 2024-ben. Tehát

az év egészében így akár 8 százalék felett is lehet a reálbér-növekedés üteme. Bár ez rendkívül erősnek látszik, mindez a tavalyi reálbércsökkenés mellett csupán azt jelentené, hogy a 2022-es reálbérszinthez képest nagyjából 5 százalékkal lenne magasabb az átlagbér vásárlóereje.

„Vagyis inkább még mindig bérfelzárkózásnak bélyegeznénk az idei folyamatokat a 2023-ban látott markáns visszaesés fényében” – véli a szakember.