Két papja szexuális visszaélési ügyeiről is tájékoztatást adott a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye a Pesti Srácoknak – hogy milyen körülmények között, arra a lényegi közlések után visszatérünk.

Az első ügy R. Gábor plébánosé, akinek a felfüggesztéséről még tavaly márciusban adott ki közleményt az érsékség. Most az is kiderült, hogy

a pápa már kizárta a papi rendből, ami a legsúylosabb egyházi büntetés. A rendőrségi nyomozás után pedig az ügyészség 8 év letöltendő börtönt kért rá.

A Pesti Srácoknak azt írta az érsekség, hogy „a szóban forgó büntetendő cselekmények a Szentszék Hittani Dikasztériumának fenntartott, azaz egyedül az említett hivatal joghatósága alá tartozó delictumok, ezért a vizsgálat teljes anyaga a nevezett hivatal számára átadásra került”. És „a Dikasztérium 2023. december 15-én kelt levelében arról tájékoztatta az egyházmegyei hatóságot, hogy Ferenc pápa 2023. szeptember 25-én felmentette nevezett személyt minden klerikusi kötelezettsége és joga alól és elbocsátotta papi állapotából. Ezzel az egyházi szempontból kiszabható legsúlyosabb szankció került megállapításra.”

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője azt írta a lapnak, hogy a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta le, majd ez év április 9-én a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség többrendbeli, hatalmi befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés miatt vádat emelt a Kiskunfélegyházi Járásbíróságon.

A Pesti Srácok a vádiratot is idézi, amely szerint ún. középmértékes indítványban 8 év letöltendő fegyházbüntetést javasolt az ügyészség, és emellett eltiltaná a fiatalkorúakkal való foglalkozástól R. Gábort. Az ajánlatot a laicizált pap elutasította, az előkészítő ülésen tagadta a vádakat, így akár magasabb büntetést is kaphat.

Az érsekség egy másik papjáról is adott ki közleményt még augusztus 22-én. Ebben az szerepelt: „Folyó hó 16-án bejelentés érkezett hivatalunkhoz, melynek alapján a hatályos egyházjog és a vonatkozó szentszéki rendelkezések szerint haladéktalanul vizsgálat indult gyermekvédelmi ügyben. A vizsgálat célja az esetleges, kánonjog szerinti felelősség megállapítása. A vizsgálat lezártáig mind az állami, mind pedig az egyházi törvények értelmében a bejelentett személyt megilleti az ártatlanság vélelme. A Főegyházmegye a vizsgálat lezárultát követően a hatályos törvények szerint dönt a további szükséges lépések megtételéről, és azokat késedelem nélkül megteszi.”

A Pesti Srácok „egyházi forrásai” öt áldozatról tudnak, és információik szerint az általuk Róbert atyának nevezett feltételezett elkövető ügye már a Nemzeti Nyomozó Irodánál van.

Különös körülmények

Az már eleve érdekes egybeesés, hogy a Pesti Srácok – saját állításuk szerint hetek óta készülő – írása pont azon a napon lát napvilágot, amikor a Válasz Online megjelenteti ugyanazon érsekség harmadik papjáról, Bese Gergőről szóló cikkét.

A Pesti Srácok-cikk még furcsább annak fényében, hogy a kormánymédia amúgy fegyelmezetten hallgat a katolikus egyházon belüli gyerekmolesztálásokról. Öt éve követem közelről ezeket az ügyeket, de még soha nem fordult elő, hogy egyházi vagy kormánypárti lap tényfeltáró cikket írjon egy pap szexuális visszaéléseiről. Mert ez a cikk nagyrészt egy rendes tényfeltáró anyag: névtelen forrásokkal és sok új információval. A végén van csak egy vörös farok: az újságíró azon aggódik, hogy most „minden bizonnyal egyházellenes, baloldali médiakampány indul” a katolikus egyház ellen, pedig „elszigetelt esetekről” van szó, és „az egyházi vezetés az első jelek után radikális lépéseket tett”. Azt is megemlíti a Pesti Srácok, mint „fontos tényt”, hogy „nemzetközi és hazai összevetések szerint egyházi intézményekben jóval kevesebbszer fordul elő gyermekekkel szembeni visszaélés, mint más állami, alapítványi szervezetekben.”

Ezeket a gyakran hangoztatott tévhiteket a témával foglalkozó magazinszámunk megjelenésekor alaposan elemeztem már – érdekes egybeesés, hogy ebben a 2022-es cikkben pont Bese Gergő megszólalásait hozom példának.

Ami a konkrét ügyet illeti: úgy tűnik, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye komoly fejlődésen ment keresztül a gyerekmolesztálási ügyek kezelésében. 2020-ban írtam róla, hogy az egyik papjuk kemény hangú nyilvános Facebook-posztban vádolta meg Bábel Balázs érseket és több másik egyházi személyt, hogy tudtak az általa elszenvedett szexuális zaklatásról, mégsem tettek megfelelő lépéseket az állítólagos elkövető, egy másik pap ellen. Majd a cikk megjelenése után kiadott az érsekség egy közleményt, amiben a személyiségi jogokra fittyet hányva hosszan pocskondiázta saját papját, akit állítása szerint bántalmazás ért. A szexuális visszaéléssel vádolt pap azóta is a helyén van egyébként, ha volt is ellene formális vizsgálat, annak eredményét nem közölték. A 24.hu később arról írt: „nyugtalanító beszámolókat hallottunk arról, hogy mi történik a plébánián fiatal fiúkkal”.

Ehhez képest R. Gábor és Róbert atya ügyében látszólag külső nyomás nélkül indított vizsgálatot és tett feljelentést az érsek, ráadásul közleményeket is kiadott róla – a nyílt kommunikáció márpedig kulcskérdés. Ahogy korábbi cikkekben is utaltam, ez nagyon más hozzáállás, mint amit a Hajdúdorogi Főegyházmegyétől láttunk, ahol egész máshogy kezelték az öt kislány zaklatásával vádolt görögkatolikus pap ügyét.

A kalocsai érsekség azt is közölte, hogy az R. Gáborral kapcsolatos egyházi eljárás alatt folyamatosan tájékoztatták az érintetteket, akik egy egyházi intézmény mentális támogatását is igénybe vehették – ez szintén örömteli fejlemény, mert nem minden esetben tapasztaltak ilyen támogató hozzáállást az áldozatok.