Dr. Schwab vs. Schobert
- Dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus,
- Bernáth Odett fitneszversenyző, személyi edző, influenszer
- és Schobert Norbert
voltak a Fókuszcsoport Közös többszörös című műsorának legutóbbi vendégei, hogy közel két óra alatt próbálják megvitatni az elhízás és az egészségtelen életmód okait és azt, hogy ezeken miként lehet változtatni.
A meghívottakkal Szabó „Csoki” Márton beszélgetett, miközben az asztalon egy pogácsákkal rendesen megrakott tál állt. Schwab Richárd meg is kérdezte, hogy provokációból tették-e ki, illetve jelezte, az is eszébe jutott, hogy ez valami Update-pogácsa, de Schobert mondta neki, hogy már nincs köze az Update-hez. A fitneszpápa egyébként itt azt is bevallotta, hogy megevett egy pogácsát, de csak azért, mert aznap még nem evett semmit.
A nyitókérdésre, hogy mi az alapprobléma, vagyis miért vannak ennyien elhízva, Bernáth Odett azt mondta, hogy a reklámokat okolja, azt, hogy mindenhol ételeket, hamburgeres óriásplakátokat látunk. Schwab ennél kicsit komplexebb választ adott, miszerint ő a civilizációt látja problémának, a természeti környezetünktől való eltávolodást. Máté Gábort idézte, mondván, úgy élünk, mint egy állatkerti tigris, ugyanis annyi közünk van az eredeti életközegünkhöz, mint egy állatkertben élő állatnak.
Schobert ezek után csak annyit mondott: „Hasonló a véleményem.” Aztán belekezdett, és elmondta sokadszorra is, hogy kövér gyerek volt, hogy lefogyott, hogy akkoriban milyen kevés volt a kövér gyerek, most viszont egyre több. Szerinte Magyarországon minden negyedik gyerek túlsúlyos, négy felnőttből pedig három túlsúlyos.
Ezután kezdett bele egy másik sokszor elismételt anekdotájába, miszerint: „Száz évvel ezelőtt Magyarországon egy átlag parasztembernek a napi szénhidrátbevitele 120-140 gramm volt, mert reggel felkelt, nyomott egy felest, amiben nincs szénhidrát, de kicsit megütötte, evett egy karéj kenyeret, 20 gramm szénhidrát, szalonnával, kolbásszal, 0 gramm szénhidrát, elment, kaszált a mezőn egészen délután kettőig, háromig, akkor elővette a butykost, ivott egy fröccsöt, az 1 gramm szénhidrát, megint egy karéj kenyér, az megint 20 gramm szénhidrát, szalonna, kolbász, paprika, paradicsom, hagyma, elenyésző szénhidrát.”
„Este hazament úgy a parasztember, hogy evett maximum 60-80 gramm szénhidrátot, és eljött a vacsora ideje – ha volt vacsora –, volt egy húsleves, főzelék vagy sült hús. Tehát az akkori szénhidrátbevitel annyi volt, mint amit a mostani orvostudomány egy diabéteszesnek ajánl” – összegzett végül Schobert aki szerint az a probléma, hogy az emberek most ezt a napi szénhidrátmennyiséget reggelire megeszik.
Majd azt mondta, egyetért Bernáth-tal, miszerint szénhidrátban dús ételekkel vannak tele a reklámok, és a szénhidrát a legolcsóbb alapanyag, meg a cukrok és a lisztek. „Felfújják, aromásítják, dekorálják és tolják az embereknek be az arcába” – mondta Schobert, aki korábban Update márkanév alatt árulta boltjaiban a diétásnak nevezett, adalékokkal, állagjavítókkal és édesítőszerekkel teli, saját arcával ellátott, feldolgozott élelmiszereit.
Ezen a ponton mondta el azt is, hogy ő egyébként eszik hamburgert is: „Bemegyek a Mekibe, kérek egy hamburgert, kidobom a zsemlét, megeszem a húst a sajtot és a salátát”. Dr. Schwab mindeközben csendben ivott egy korty vizet, Schobert pedig azzal folytatta, hogy „a parasztember akkoriban felült a biciklire vagy kisétált a mezőre, kihajtotta a marhát, egész nap ment a földeken, egy csomó kalóriát elégetett”. Szerinte „ennyi a titok”.
Bármennyire is romantikusan hangzik mindez, ezen a ponton a műsorvezető is közbeszólt, hogy azért ez az életmód nem volt feltétlenül egészséges, és most egészségesebben tudunk élni. Itt Schwab is jelezte, hogy ő is így gondolja, ekkorra már Schobert is azt mondta: „nem volt egészséges”.
„...hát rögtön a felessel indított” – jelezte a problémát Schwab, aki aztán azzal folytatta, „lehet tudni, hogy a második világháború végén Magyarországon a születéskor várható élettartam 48 év volt”, emiatt szerinte „messzebb kell visszamenni”.
Ezután a meghívottak végül közösen arra jutottak, hogy a csokikon a cigikhez hasonlóan jelezhetnék annak káros hatásait. Schobert szerint egy diabéteszes láb fotóját kéne rátenni a tábla csokikra, Schwab ötlete pedig az volt, hogy árulják ezeket a termékeket „zártabb” közegekben, ahogy a cigit a nemzeti dohányboltokban. Azt vizionálta, hogy mindenkinek lehetne egy erre használható kártyája, amivel a szénhidrátban dús ételeket vásárolhatná meg, de „minden nap kapna riportot, hogy mennyit evett addig, kapna egy visszacsatolást, hogy amit megevett, az minek felel meg”.
Schwab ezután tért rá a mikrobiomra, a bélben található baktériumok témájára. „A primér probléma úgy néz ki, hogy magát a kettes típusú diabéteszt egy krónikus gyulladásként írja le ma az orvostudomány. Ebből a szempontból a szénhidrátszegény, de húsban gazdag táplálkozás öngól” – mondta Schwab, utalva arra, hogy ezzel meglátása szerint csak nagyobb lesz a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, közben pedig jelentőségteljesen nézett Schobertre, aki egyébként túl van egy stroke-on.
Schwab beszélt arról is, hogy „a feldolgozott ételekkel van itt az igazi gond”, ezen a ponton Schobert – aki korábban Update márkanév alatt árulta boltjaiban a diétásnak nevezett, adalékokkal, állagjavítókkal és édesítőszerekkel teli, saját arcával ellátott, feldolgozott élelmiszereit – hangosan bólogatva mondta, hogy „igen”.
Schwab itt elmagyarázta, hogy a kenyér, a kolbász és a szalonna is már feldolgozott ételeknek számítanak, és szerinte az a probléma, hogy nyers dolgokhoz, zöldségekhez és gyümölcsökhöz „szinte már nem lehet hozzájutni”, ezért a boltokban a látványpékségeket elzárná egy ajtó mögé, a helyére pedig azokat a zöldségeket tenné, „amiket rögtön el tudsz venni és nassolni tudsz”. Schobert szerint ha ő ilyet mondana, őt meglincselnék.
Itt Bernáth is azt mondta, ő is abban hisz, hogy minél kevesebb feldolgozott és adalékanyagokkal teli élelmiszert együnk, mire a korábban adalékanyagokkal teli feldolgozott élelmiszereket áruló Schobert is csak annyit mondott: „Igen.”
„Az őstermelést kéne visszahozni” – mondta ezután Schobert. „Minden egyes multiba a helyi őstermelőknek kéne beszállítani a megtermelt gyümölcsöt, zöldséget és húst. Ez a legfontosabb, a fenntarthatóság.” Szerinte „a mai vidéki emberek nagy része már nem termel semmit, és ez a fő probléma”. Schobert egyébként a Budapesthez képest vidéknek számító Szentendrén él egy kertes házban, de a beszélgetés során nem derült ki, mekkora a konyhakertje.
Azt viszont elmondta, hogy kiszámolta, „egy átlagos magyar ember, egy átlagos melós, a legalja, amit megeszik naponta, az tízezer forint”. Szerinte „aki otthon főz, az nincs is elhízva”.
„Eleve aki főz, az sokkal kevesebbet eszik, sokkal kulturáltabban eszik, megadja a módját, leülnek az asztalhoz, imádkoznak, szednek a kajából, van stílusa azt egésznek. A gyorskaja, a rendelés, a pizzarendelés, a hamburgerrendelés, a csipszevés, a benzinkút-shopok, ez az, ami a dolgot felborítja” – mondta Schobert, aki ezután részletezte, mit és mennyiért eszik szerinte egy „átlag melós”.
„Ha reggel megeszik egy kakaós csigát, az 700 forintba kerül, vagy 800, a kakaóval együtt 1200-1300 forint. Délelőtt iszik egy kávét, 600 forint, megebédel a legolcsóbb menzán a munkahelyén 2000 forintért, és akkor már ötezernél járunk, délután tol egy kávét, tol egy csokit, mert esik a vércukra, akkor már hétezer, és este hazajön, megiszik két sört, megeszik egy fél doboz Carte d'Or fagyit, egy pizzát rendel. 10-12 ezer forintot megeszik egy átlag melós egy nap.”
Mindezek után arról beszélt, hogy a multikban kapható zöldségek is kezelve vannak, ami után Schwab elmagyarázta neki, hogy lehet, hogy a biozöldségek jobbak, de a multikban kapható zöldségekkel is „meg lehet duplázni a mikrobiomok fajgazdagságát”, vissza lehet építeni a bélflórát a sérült állapotából.
Itt Schobert elmondta, hallott már a mikrobiomról, látta a Netflixen.
„Beszéltél ugye a mikrobiomról, és láttam ezt a filmet a Netflixen, tök igazad van” – mondta a belgyógyász gasztroenterológus Schwabnak Schobert, aki azzal folytatta, „ez egy nagyon korszerű kutatás, és érdeklődöm ebben az irányban”.
„De visszatérve még mindig az inzulintermeléshez, ez is okoz érfalkeményedést...” - kezdett bele Schobert, de Schwab közbevágott, hogy elmagyarázza, „hogyan”, vagyis hogy ezt is „a mikrobiom csinálja”, majd beszélni kezdett egy 2018-as kutatásról. „...egy olyan rövid szénláncú zsírsavat termelnek bizonyos baktériumok, amik gátolják az inzulinreceptort, ez a lényeg, talán tudod is” – nézett Schobertre, aki egy „aha” kíséretében lelkesen bólogatott.
Nem sokkal később Schobert elmondta, hogy tervei szerint vacsorára eszik egy steaket sült gombával, párolt káposztával és brokkolival, amihez megiszik két deci vörösbort. Schwab itt ismét közbeszólt, hogy „azért ezt általánosan ne javasoljuk, az esti steaket és a vörösbort”, majd elmondta, az a probléma az alkohollal, hogy „leoldja a bél impregnáló rétegét, és átjutnak a gyulladáskeltő baktériumok, ami a szív- és érrendszeri betegségek egyik háttere”.
A beszélgetés alatt Bernáth és Schobert következetesen vagy a kalóriamennyiségekről, a zsírégetésről vagy a szénhidrátok mennyiségéről beszélt mint problémákról, Schwab viszont nem győzte hangsúlyozni, hogy a lényeg itt a bélflóra milyensége, a mikrobiom, és hogy a szénhidrátok fogyasztása eltolja a bélflórát egy nem okés irányba, majd sokadszorra is elmondta, hogy a nyers zöldségek fogyasztása a lényeg, és a koplalás, hogy néha ki kell hagyni egy-egy étkezést.
Schobert nem sokkal ezután belekezdett abba, hogy „a legegyszerűbb, ha a mesterséges intelligenciát használod. Van a ChatGPT, beírod azt, hogy »egyhetes mediterrán ketogén étrend Schobert Norbi által«, és van fönt annyi anyag a neten rólam az elmúlt húsz évből, hogy összerak egy olyan étrendet neked az intelligencia, hogy nem lehet belekötni. (...) Ma már nem kell gondolkodni az embereknek. ChatGPT, beírja mit akar, és kap egy általános ajánlást, ami minden orvosszűrőn átmenne, és oda van írva a végén, hogy forduljon szakemberhez”. Schwab itt jelezte, örül, hogy elhangzott az utolsó mondat.
Ezután végre kiderült, mivel foglalkozott az elmúlt években Schobert. „Elkezdtem két éve egy komoly rostfejlesztést. Én a rostokban nagyon hiszek. A zöldségekben is rengeteg a rost. A mai emberek, azok nagyon rostszegényen táplálkoznak, és emiatt nagyon sok a daganatos megbetegedés, vastagbélrák, végbélrák. Én egy olyan rostot dolgoztam ki az elmúlt két évben, ami nagyon fontos a bélflórának, amire azt tudom mondani hivatalosan, hogy testtömegcsökkentő hatása van, és ezt nem támadhatják meg. De tényleg, mert fontos hogy megtámadnak mindent, amit mondok, azt is mondhatom, hogy megtartja az egészséges koleszterinszintet, de ez a rost sem helyettesíti a vegyes táplálkozást, amiről beszélünk, és a mozgást.”
Schwab szerint erre vannak klinikai vizsgálatok, ezen a ponton javasolta is Schobertnek, hogy „ha majd kész lesz a termék, akkor nézzék meg száz önkéntesen a hatását előtte-utána”.
Schobertnek erre is volt válasza: „Igen, csak hiába van egy új terméknek, élelmiszernek, étrend-kiegészítőnek, orvosi, klinikai vizsgálati eredménye, akárhány száz fős, ha lekommunikálod a hatást, és ez a hatás nincs rajta az EFSA-listán, amit ugye a GVH megkap Brüsszelből tízévente, akkor meg fognak büntetni. Tehát hiába van ezer betegen 9 százalékos gyógyulási arány – nálam is volt –, csak azt lehet kommunikálni amit az EFSA rendelt, jóváhagy, tehát teljesen felesleges a klinikai vizsgálat. Arra, hogy okosabbak legyünk, arra jó.”
Schwab azt mondta, „minden klinikai vizsgálat arról szól, hogy a hosszú élet titka a kevesebb kalória, de ha valakinek magas az inzulinszintje, akkor önmagában a kalóriabevitel csökkentésével 3-4 hónapig valószínűleg semmit nem fog elérni, akkor sem, ha csak salátát eszik”. Schobert bőszen bólogatott, előtte is boldogan közölte Schwabbal, hogy imádja őt, mert ő az első orvos, aki ezt mondja.
Bernáth ezután hosszan magyarázta, hogy neki szinte éheznie kell, hogy elérje a versenysúlyát, és ő igenis a kalóriadeficitben hisz, mire Schwab közölte vele, hogy lehet, hogy rendbe kéne szednie a bélflóráját, mert ott lehet a gond.
Beszéltek ezután az alvás mennyiségének és minőségének fontosságáról illetve a mozgásról is, mire Schobert a mozgással kapcsolatban is mesélt korábbi saját élményeiről, miszerint amikor „104 kilós, 106 centis, 14 éves kisfiú” volt, és a diszkóban táncolt, mutogattak rá és kiröhögték. „Ha az utcán elkezdtem futni, akkor levertek a romák, ott a IX. kerületben, mert a kövér gyerek futott az utcán, kapott egy pofont, tehát ez sem volt jó megoldás. Nem volt olyan mozgás, amit tudtam volna élvezni, csak otthon néztem a videófilmeket. Néztem Bruce Lee-t, Schwarzeneggert, ami akkor ment. Szóval ki kell jönni ebből a körből: első a táplálkozás, és egy olyan edzésformát találni találni, ami örömet okoz”.
Ezek után fontos tanácsok hangoztak el Schoberttől, miszerint ha valaki „este hazamegy, ne kapcsolja be a tévét, a legfontosabb dolog, tegyen be egy jó zenét, akár egy Ibiza Lounge válogatást, vagy Vivalditól a Négy évszakot, gyújtson gyertyát, főzzön vacsorát, és szexeljen a feleségével”. Azzal a konklúzióval zárta a beszélgetést, hogy „este kell a jó szex. Tehát ha elkapod a feleséged naponta, este, biztos, hogy jól fogsz aludni. Tehát a szex az edzés. Azt pont úgy erőltetni kell, mint a napi edzést”.
Schwab itt utoljára közbeszólt: „Annyit hadd finomítsak, hogy ölelés. Mert tényleg úgy tűnik, hogy ez a test-test ölelés az, ami iszonyatosan fontos. Ölelni lehet barátokat is. Gondoljunk arra is, aki esetleg nem feltétlenül van abban a helyzetben, hogy naponta ez megadasson neki, akkor egyébként egy tök jó dolog, hogyha elmegy masszázsra, vagy megöleli a barátait.”
Aki szeretné egészében is élvezni a közel két órás beszélgetést, az nézze meg az alábbi videót, aminek egy pontján dr. Schwab megkérte Schobertet, hogy valamikor azért vizsgáltassa meg a mikrobiomját.
link
Forrás