Budapest fejlettség szempontjából kimagaslóan teljesített az elmúlt húsz évben, de az ország többi részét is szükséges felzárkóztatni, és ehhez Budapest is lendületet adhat – mondta Navracsics Tibor pénteken az EU-Chambers 2024 rendezvényen. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter azt mondta, ezt a kettéosztottságot orvosolná a jövőre induló Versenyképes járások program.

Navracsics szerint ebben a programban minden járásnak minimum 625 ezer eurós pályázati összeget biztosít fejlesztésekre. Ezekre a járások polgármesterei közösen pályázhatnak. Ahol a megyeszékhely járásszékhely is, ott 1,25 millió eurót biztosítanak a fejlesztésekre, mondta a miniszter. Arról is beszélt, hogy a programnak köszönhetően 174 járásból 141 jut nagyobb fejlesztési forráshoz, tehát 33 olyan járás lehet az új rendszer vesztese.

A pénzt a kormány az iparűzési adó 2025-ös növekményéből teremtené elő a járások pályázati alapjára. Eddig ez a bejelentés a legkonkrétabb terv arról, hogyan osztaná el a kormány az iparűzési adó növekményéből származó, központi költségvetésbe elvonni tervezett összeget. A Pénzügyminisztérium korábban azt közölte, hogy becslései szerint jövőre 65 milliárd lesz az iparűzési adótöbblet.

Honnan is ez a pénz?

Emlékezetes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban kifakadt, hogy a települési önkormányzatok egy része a hozzá befolyó helyi iparűzési adót a saját tetszése szerint költi el, például „evésre, ivásra (...) sörfesztiválokra”, vagy éppen kampánycélokra. Lázár az iparűzési adó reformját tartotta szükségesnek, Navracsics pedig be is jelentette, hogy az idei évhez képest jövőre befolyó iparűzési adó-többletre adót vetnek ki. Az állami extraprofitadó a tervek szerint száz százalékos lesz, magyarán amivel nő egy-egy települési iparűzési adója, azt teljes összegben elvonnák. Ebből jön ki a Pénzügyminisztérium által becsült 65 milliárd, amelyet jövőre újraosztanak a programban.

Budapest valószínűleg nem jár túl jól

Navracsics szerint Magyarország fejlettség szempontjából két nagy területi egységre vált szét, Budapestre és az ország felzárkóztatást igénylő többi részére. Az EU-csatlakozás óta Budapest javított fejlettségi szintjén, és mostanra az uniós átlag fölött helyezkedik el, Magyarország többi régiója azonban az átlag alatt maradt, mondta Navracsics. Hasonló a helyzet a közép-európai régió többi országában is, mondta Navracsics, aki szerint bár Budapest élmezőnyben van – ezt némileg árnyalják az Eurostat frissen megjelent régiós adatai, amikről itt írunk bővebben –, kiélezett versenyben kell helytállnia Prágával, Bukaresttel, Varsóval, Pozsonnyal, Béccsel és Zágrábbal együtt.

A miniszter szerint bár a régió az uniós átlag alatt van, az Európai Bizottság a 9. kohéziós jelentésében kiemelte, hogy az EU-n belüli kohéziós folyamatokban a pozitívumok a régió országainak felzárkózásának köszönhetők. (via MTI)