Tizenöt pontban cáfolja az Akadémiai Dolgozók Fóruma Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Gulyás Balázs Kutatói Hálózat-elnök állításait, amire alapozva átalakítanák az MTA-tól 2019-ben elvett kutatóhálózat finanszírozását, működését és jogköreit.

A javaslat az átalakításhoz kötné a béremelést, az ingatlanvagyont a Magyar Tudományos Akadémiától a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) szervezné át, az intézményvezetők jogkörei csorbulhatnának. A Kutatási Hálózat irányító testületében automatikus tanácsadói jogkört kapnának azok, akiket az elnök - tehát Gulyás Balázs - delegál, egy újonnan létrehozott kutatási intézményvezetőkből álló kollégium pedig szintén az elnök által kinevezett személyekből állna. Gulyás az irányító testület mellett a tárgyalódelegáció és a Programirányító Bizottság élére is magát nevezte ki.

A Kutatási Hálózat elnöke az új, általa csak „teljesítményalapú finanszírozási modellként” emlegetett rendszert részben azzal indokolta, hogy az átszervezés tehermentesítené az intézményvezetőket az adminisztratív ügyektől, lehetőséget adna a béremelésre, a testület pedig így „tárgyalóképes partnere” lehetne a kormánynak. Gulyás szerint a kormány „biztosítaná a finanszírozás döntő részét és a kutatás függetlenségét”, de cserébe elvárná, hogy a magyar kutatóhálózat a „magyarok sikeréért és hasznára” dolgozzon.

Az ADF szerint a javaslat átláthatatlansága miatt gyakorlatilag megszűnne a kutatói autonómia és veszélybe kerülnének az uniós források.

Az akadémiai kutatóhálózatban foglalkoztatottakat tömörítő mozgalom a kezdetektől fogva követi az egyetemek privatizálásának ügyét, többször felszólaltak azért, mert szerintük a kormány nem tesz eleget a modellváltó egyetemek számára elveszett Erasmus és Horizont programok visszaszerzéséért.

Az átalakításról szóló javaslatot Hankó múlt hétfőn nyújtotta be a parlamentnek Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közösen. A befagyasztott uniós támogatások ügye jelenleg is függőben van az Európai Bizottság előtt. Az ADF szerint Hankó és Gulyás az Európai Parlamentben, a brüsszeli Liszt Ferenc Intézetben, a sajtóban és a vasárnap esti Bayer Showban is olyan állításokat fogalmaztak meg a javaslat igazolására, amik nem bizonyítottak, vagy szimplán nem igazak.

Gulyás többek közt a Telexnek korábban azt állította, hogy a benyújtott tervezettel kapcsolatban a hálózat dolgozóival is egyeztetett, ami az ADF szerint nem igaz, a kutatók közössége nem kapta meg sem a szervezeti és működési szabályzat, sem az alapító okirat tervezetét. Mint ahogy szerintük fals az a lapnak megfogalmazott állítás is, miszerint „a HUN-REN új szervezetének működése teljesen más alapokon épülne fel, nincs fenntartó, nincs kuratórium”, tehát „nincs tere intézményi autonómiai vitának”. Gulyás arra hivatkozott, hogy az összes munkatársnak kiküldtek egy kérdőívet, hogy megtudják, „mitől tartanak, mit szeretnének elérni”, de a kérdőívet az ADF szerint még jóval a tervezet szövegének megjelenése előtt küldték ki, és az semmilyen konkrét kérdést nem tartalmazott az átalakítással kapcsolatban.

A szervezet szerint az sem stimmel, hogy a beígért béremeléshez szükség lenne az átalakításra, nincs olyan szabályozás, ami ezt írná elő. „A tisztességes finanszírozást az átalakításhoz kötni egyszerű zsarolás, amivel a kormány a még megmaradt állami egyetemeknél is él, ezt láthatjuk most a BME esetében is, és valószínűleg az ELTE-vel szintén ez a terv”, írják.

Címlapon: az ADF és az Oktatói Hálózat tüntetése a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása ellen, 2019. június