Jó reggelt! Kezdjük napindító – korántsem egyetlen – hírlevelünket négy kiemelt cikkel:

• Ott tartunk, hogy megint aktuálisak az 1989-es ellenzéki követelések
• Varga Mihály nélkül ért véget a költségvetési vita, amire az őt helyettesítő Tállai Andrásnak dísztáskában küldték be saját könyvét
• Róna Dániel: Miért olyan hihetetlen?
• A kormányt dicsérni, az ellenzéket szidni – így működött a köz- és kormánymédia a választási kampányban

Magyar Péter

Magyar Péter megnyilvánulásait követve, az ember már-már 1988-89-ben érezheti magát, olyan sokszor követeli a rendszerváltást. Hogy ez pontosan hogyan nézne ki a gyakorlatban, arról fogalmunk sincs. Viszont ha megnézzük az előző rendszerváltás idején az ellenzék által megfogalmazott 12 pontot, azt látjuk, hogy a legtöbb a mai viszonyokra is értelmezhető.

Magyar Péter a kegyelmi ügy kirobbanásának központjába, a bicskei gyermekotthonba látogat ma. Ezzel a botránnyal indult Magyar politikai pályafutása is. A botrány után szervezett februári influenszertüntetésen összesen 219 millió forint folyt be az Utcáról Lakásba Egyesülethez, aminek köszönhetően a bicskei áldozatok közül hatan lakáshoz tudtak jutni.

Ha már Magyar Péter politikai gyökerei: Vogel Evelin interjút adott a 444-nek, amelyben beszél az elmúlt hetek közéletét felkavaró hangfelvételekről és a párt kezdeti megalakulásának körülményeiről. A teljes interjút még ma közzétesszük.

„Kétségtelen, nem láttunk még olyat az Orbán-kormány elmúlt 14 évében, hogy egy párt megelőzze a Fideszt. De miért olyan nehéz elhinni, hogy ez tényleg megtörtént?” – ezt a kérdést járja körül véleménycikkében Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója. Közben a Medián szerint már 11 százalékkal előzi a Tisza a Fideszt.

Gazdaság

Volt kormányinfó is, ahol bejelentették, hogy Orbán Viktor ma jelentheti be, hogy ki lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnöke. Gulyás Gergely megvédte Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, akit azért rúgtak ki MNB-ből, mert sokat hibázott és „elfogadhatatlan a vezetői stílusa”.

Miközben a távozó jegybankelnök az évtized legjobb két évét prognosztizálta Magyarországon, a parlamentben Varga Mihály távollétében véget ért a költségvetési vita. Ez nem szokatlan, de mivel várhatóan ő lehet a következő jegybankelnök, minden bizonnyal a költségvetés lesz az utolsó nagy jelentőségű törvény, ami a nevéhez kapcsolódik. Csak mellékes, hogy közben olyan mélységben jár a forint, mint 2022 őszén, amikor árfolyamválság közelében voltunk.

Belpol

Gulyás szerint az Orbán Balázs doktorija körüli vitánál különbséget kell tenni az ELTE, mint intézmény, és az ott oktatók között. A doktoris ügyben Rácz András egyetemi tanár arról posztolt, hogy a plágiumkereső szerint legalább kilenc oldalnyi átvett szöveg szerepel hivatkozás nélkül.

Egyébiránt:

• Mészáros Lőrinc eladja egyik tihanyi ingatlanát Csányi Sándornak
• Hatósági eljárás indult a TV2 ellen, amiért tinédzserek öngyilkosságára húzták fel Tóth Gabi táncos műsorának promóját
• Gyurcsány Ferenc arról vallott, hogy rendezvények után köret nélkül szokott betolni egy-két szelet rántott húst
• Bíróság előtt a férfi, aki táblával ment tiltakozni Orbán Viktor október 23-i beszédére

Budapest

Karácsony Gergely legutóbb 2020 januárjában jutott be a közmédia stúdiójába, akkor a műsorvezető vitte el a műsort abszurdabbnál abszurdabb kérdéseivel. Most azonban az első tíz percen túllendülve meglepően nyugodt hangulatú beszélgetés folyt az M1-en, a főpolgármester szakpolitikáról is tudott beszélni.

A fővárosi parkolási reformok mellett az önkormányzatok is megpróbálnak saját ötletekkel előállni. A II. kerület éves BKK-bérlet kedvezménnyel próbálja csökkenteni a parkolási tumultust.

A közgyűlésben uralkodó feszültségek közepette karácsonyi húzást tartottak a képviselők a Kétfarkúak javaslatára. Még Szentkirályi Alexandra is belenyúlt Karácsony mikulássapkájába.

Hasonlóan jó hangulatban folytatott telefonbeszélgetést a kegyelmi botrányba belebukott egykori köztársasági elnök, Novák Katalin is a Széll Kálmán téren sárga rózsákkal a kezében.

Háború

Hajnalban több ukrán város energetikai infrastruktúráját is támadták. Vlagyimir Putyin a kazah fővárosba utazott, ahol az utcán ukrán zászlókkal fogadták, és ahol a keleti NATO csúcstalálkozón az orosz elnök elmesélte, hogy a védelmi minisztériumban már tervezgetik, mit lőjjenek szét legközelebb Ukrajnában – akár kijevi kormányzati épületeket is rakétázhatnak.

Putyin az ülésen megint nagy hatótávolságú rakétákkal fenyegette Ukrajna nyugati támogatóit, de Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója nem látja esélyét az atomháborúnak, a fenyegetést szokásos orosz zsaroló retorikának tartja. A cseh hadsereg vezérkari főnöke azért elmondta, hogy ők nukleáris háborúra készülnek.

Joe Biden amerikai elnök sürgeti az ukránokat, hogy csökkentsék tizennyolc évre a mozgósítási korhatárt a jelenlegi huszonötről, hogy legyen több katona. Donald Trump leendő elnök eközben egy olyan embert nevezett ki különmegbízottnak az orosz-ukrán háború ügyében, aki korábban szkeptikusan nyilatkozott az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással kapcsolatban.

Kis országunkon nagy figyelem

Az Európai Parlament elítélte az EU-tagjelölt Grúziában tartott októberi választást, amely a képviselők szerint nem volt szabad, sem tisztességes. Az állásfoglalásban Orbán Viktort grúziai látogatását is elítélték „amely sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására”. Az új Grúz kormány be is jelentette, hogy 2028-ig felfüggesztik a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Miután Orbán meghívta a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által körözött Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, most az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Josep Borrell érezte fontosnak elmondani, hogy az EU-s országoknak illene tiszteletben tartaniuk az ICC határozatait.

Podkesztek

• Komoly szerkesztőségi viták után a Tyúkól harmincadik adása végül karácsonyi adássá avanzsált.
• A Mérték Médiaelemző Műhely nyolc nagy elérésű médium elfogultságát vizsgálta, a Lakmusz podcastben a tanulmány szerzője foglalja össze a legfontosabb eredményeket.