Oroszország saját kitartottját, a szakadár Transznyisztriát lökte akut humanitárius válságba azzal, hogy január elsejétől az ukrán tranzit leállásával nem szállít több gázt Moldovába. Ezt ugyan alternatív útvonalon, Törökországon keresztül ezután is megtehetné, azonban ezt régi (és Moldova által el nem ismert) adósságokra hivatkozva megtagadja.
A helyzet Moldovában is kritikus, de ez ott elsősorban a gazdaság egészébe átgyűrűző áremelkedésekben, inflációban és politikai válságban fog testet ölteni. Moszkva az ország egészét és a nyugatbarát vezetést próbálja destabilizálni a jövő nyári választások előtt, de ehhez Transznyisztria (másik nevén: Dnyeszter Menti Köztársaság) teljes és azonnali ellehetetlenítésén keresztül vezet az út.
A nem egész félmilliós, Moldova és Ukrajna közé ékelt Transznyisztria az 1992-es háborúban szakadt el többé-kevésbé Moldovától. Az oligarchauralom alatti oroszbarát hátország gazdasága a csempészeten túl az ingyen orosz energiára épült, a Kreml befolyását az 1500 orosz „békefenntartón” túl a Gazprom ingyenes, harminc év alatt 10 milliárd dollárnyira rúgó gázszállításai biztosították. Erre épül a helyi ipar, innen származnak az oligarchák és az általuk szinte totálisan uralt állam költségvetési bevételei, és az egyébként még moldáv mércével is szegény lakosság is csak minimális díjat fizetett idáig a gázért.
Ennek az újév napján, január elsején reggel hétkor lett vége, amikor a Gazprom leállította Moldovába, és így Transznyisztriába is a gázszállításokat.
A helyzet órák alatt vált drámaivá. A liftek már nem nagyon működnek, a trolibuszokat kivonták a forgalomból, az iskolák és óvodák fűtését leállították, és bejelentették, hogy online oktatásra állnak át. A lakóházak többségében már nem megy a központi fűtés, nincs melegvíz, vidéken megszűnt a gázszolgáltatás. Főzni addig lehet, amíg van még valamennyi nyomás a rendszerben.
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már előfizetőnk vagy? Jelentkezz be!