Az Egyesült Államok hadseregének különleges erői január 3-án a hálószobájából rabolták el Nicolas Maduro venezuelai diktátort, akit időközben New Yorkba szállítottak, ahol terrorizmus és kábítószer kereskedelem vádjával áll majd bíróság elé.

Rég látott a világ ilyen merész erődemonstrációt az Egyesült Államoktól, és Donald Trump amerikai elnök már erről beszél, mostantól ők irányítják majd Venezuelát.

Az eseményekre adott nemzetközi reakciók a „megbocsáthatatlan katonai agressziótól” a „kommunista diktátorokért nem sírunkig” terjed. Összeszedtük a jelentősebb és egyáltalán nem jelentős szereplők nyilatkozatait.

Magyarország és Szlovákia

Orbán Viktor tegnap este annyit írt ki az üggyel kapcsolatban a Facebookra, hogy

„a Venezuelában végrehajtott katonai akciónak magyar érintettje, vagy sérültje nincs.

Folyamatos kapcsolatban vagyunk a térségbeli nagyköveteinkkel, hogy egyetlen magyar ember se jusson bajba Venezuelában.

A mai napon szintén egyeztettünk a magyar energiaszektor legfontosabb szereplőivel, hogy a venezuelai krízis árfelhajtó hatásait Magyarországon ki tudjuk védeni. A magyar kormány munkában.”

Robert Fico szlovák kormányfő élesen elítélte az Egyesült Államok katonai akcióját egy, a Facebook-oldalán közzétett közleményben, amit az ÚjSzó szemlézett.

Szerinte az Egyesült Államok venezuelai katonai akciója újabb bizonyítéka annak, hogy felbomlóban van a második világháború után kialakított világrend, a nemzetközi jog mára gyakorlatilag elveszítette érvényét, mivel a katonai erőt egyre gyakrabban alkalmazzák az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül. Azt írta:

a nagyhatalmak saját érdekeik mentén cselekszenek, és „mindenki, aki nagy és erős, azt tesz, amit akar”.

Fico hangsúlyozta, hogy egy kis ország kormányfőjeként határozottan elutasítja a nemzetközi jog ilyen mértékű megsértését. Emlékeztetett arra, hogy korábban is következetesen hasonló álláspontot képviselt az iraki háborúval, Koszovó függetlenségének el nem ismerésével, az orosz katonai erő ukrajnai alkalmazásával, valamint a gázai helyzet megítélésével kapcsolatban.

Kíváncsian várja, miként reagál az Európai Unió a venezuelai eseményekre, amelyeket szerinte egyértelműen el kellene ítélni, de arra számít, hogy az EU „farizeus módon” ezt nem fogja megtenni.

Jelentősebb európai országok és Izrael

„Az Egyesült Királyság régóta támogatta a hatalomváltást Venezuelában. Madurót illegitim elnöknek tartottuk, nem ejtünk könnyeket a rezsimjéért”

– mondta Keir Starmer brit miniszterelnök, de hozzátette, hogy a nemzetközi jog érvényesülését támogatják.

A francia elnök, Emmanuel Macron szerint a hatalom átadásának békésnek kell lennie, és tiszteletben kell tartani a venezuelai emberek akaratát.

Friedrich Merz német kancellár szerint az amerikai akció törvényessége „összetett kérdés”, de a nemzetközi jognak általánosságban érvényesülnie kell. Szerinte nem szabad engedni, hogy politikai bizonytalanság alakuljon ki Venezuelában.

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt írta az X-en:

„Spanyolország nem ismerte el a Maduro-rezsimet. De nem fogja elismerni azt a beavatkozást sem, amely megsérti a nemzetközi jogot, és a régiót bizonytalanság és háborús helyzet felé sodorja.

Felkérünk minden érintett felet, hogy vegye figyelembe a polgári lakosságot, tartsa tiszteletben az ENSZ Alapokmányát, és törekedjen egy igazságos és tárgyalásos átmenetre.”

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu gratulált Donald Trumpnak, azt írta, „merész és történelmi jelentőségű” lépést tett

„a szabadság és az igazságosság érdekében”.

Az amerikai ellenzék

New York nemrég beiktatott szocialista polgármestere, Zohran Mamdani szerint Maduro elrablása „háborús bűncselekmény” és a nemzetközi jog súlyos megsértése.

Az amerikai törvényhozás felsőháza, a Szenátus ellenzéki vezetője, Chuck Schumer azt mondta: „Hadd fogalmazzak világosan: Maduro illegitim diktátor, de katonai akciót indítani a Kongresszus jóváhagyása és a további lépésekre vonatkozó szövetségi terv nélkül meggondolatlanság.”

Dél-Amerika

A Venezuelával szomszédos országok mind elítélték a katonai beavatkozást, és az ország szuverenitását hangsúlyozták.

A brazil elnök, Luiz Inacio Lula Da Silva szerint „elfogadhatatlan határvonal lett átlépve”, a kolumbiai elnök, Gustavo Petro Latin-Amerika szuverenitása elleni támadásnak nevezte az akciót, a kubai vezető, Miguel Diaz-Cane pedig „bűnös támadásról” beszélt.

Az argentin elnök, a Trumppal szövetséges Javier Milei szerint ugyanakkor „a szabadság halad előre, éljen sokáig a szabadság”.

Oroszország, Kína, Irán

Erős szavakkal ítéli el a támadást Oroszország és Kína is, akik Venezuela szövetségesei.

A kínai közlemény szerint mélyen sokkolta őket a támadás, amit erőteljesen elítélnek. Oroszország szerint az Egyesült Államok „fegyveres agressziót” követett el.

Az iráni nyilatkozatnak hasonló a hangvétele, Venezuela szuverenitásának súlyos megsértéséről van benne szó.

ENSZ

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár „mély aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a nemzetközi jog szabályait nem tartották tiszteletben”, és „mélyen megdöbbentették” a támadások, amelyek „veszélyes precedenst” teremtettek.

(via BBC, FT)