Hét miniszterét nevezte meg Magyar Péter a kétharmados Tisza frakció első ülése után. Magyar május 9-10-én teheti le a miniszterelnöki esküt, a kormánya a rákövetkező napokban alakulhat meg.

A Tisza-kormánynak 16 minisztere lesz. A minisztériumi struktúra is látszik már a parlamenti bizottságok leosztásából.

Kapitány István gazdasági és energetika miniszter

Magyar Péter már múlt héten megnevezte Kapitány Istvánt leendő miniszterként, mikor arról beszélt, hogy a minisztériumokban elkezdődött az átadás-átvétel, Kapitány egyeztet Szijjártó Péterrel. Az Orbán-kormányban három miniszter között volt szétosztva, amit Kapitány egyben visz majd - külgazdaság, belgazdaság és energetika.

Kapitány Istvánt idén januárban igazolta le hivatalosan Magyar Péter - bár pár hónappal korábban már kávéztak egyet -, és ő lett a gazdaságfejlesztésért és energetikáért felelős vezető szakértő.

Kapitány 2024. áprilisáig volt a Shell globális alelnöke, 44 ezernél is több benzinkút és félmillió ember tartozott hozzá. Ezt a pozíciót 10 évig töltötte be, de összesen 37 évet dolgozott a cégnél, a világ három földrészén. Nem volt nála magasabb pozícióban lévő magyar menedzser. 2025-ig egyébként ő volt a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke is.

Kapitány 2023. augusztus 20-án megkapta Szijjártó Pétertől a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét, és azzal méltatták, hogy „közel négy évtized alatt rengeteget tett a magyar energiaszektor, autóipar és a magyar környezetvédelmi törekvések érvényre juttatása érdekében”. Szijjártó még azt is mondta Kapitánynak, hogy „te mindvégig meg tudtad tartani a magyarsághoz, a magyar nemzethez való ragaszkodásod és a hazádat mindig is segítetted.” A kitüntetésről a Tv2 Tények is beszámolt.

Miután viszont csatlakozott a Tiszához, hirtelen a globalista üzleti lobbi embere, Bajnai Gordon „rajongója” lett, a Shell pedig célponttá vált. A kampány alatt azt terjesztették fideszes körökben, hogy Magyar helyett Kapitány lehet a miniszterelnök, amit az érintett visszautasított. Kapitány nem indult egyéniben, az országos lista 5. helyéről jutott be a parlamentbe.

Kármán András pénzügyminiszter

Az uniós pénzek hazahozatala; reális alapokon nyugvó költségvetés; a korrupciós pénzcsapok elzárása és a vagyonadó követhetőségének biztosítása – Kármán András, a Tisza leendő pénzügyminisztere a 444 kérdésére 2025-ben ezt a négy intézkedést nevezte a legsürgetőbbnek a kormányváltás után.

Kármán 1997-től dolgozott a Magyar Nemzeti Banknál, 2010-2011-ben - vagyis az első kétharmados Orbán-kormányban - a Gazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára, 2014-ig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatóságának tagja volt, 2017-től pedig az Erste Lakástakarékpénztár Zrt. ügyvezetőjeként és elnökeként dolgozott.

A Tisza vezető gazdaságpolitikusa a párt tavaly nyári nagykanizsai kongresszusán már az első sorban ült, és részt vett a párt programjának kidolgozásában.

Kármán az átadás-átvételről Nagy Márton távozó gazdasági miniszterrel egyeztetett (állítólag Nagy itt azt mondta, az 5 százalékos hiánycélt nem tudták volna tartani, ha nem csináltak volna semmit), de már tárgyalt Varga Mihály jegybankelnökkel is, aki a jelenlegi állás szerint marad a posztján.

Kármánról már a kampányban is sejthető volt, hogy pénzügyminiszteri posztot kaphat. Lapunknak adott interjújában tavaly októberben azt is mondta, hogy „a Tisza nem készül semmilyen megszorításra, pusztán a korrupció, a felesleges beruházások felszámolására, az uniós pénzek hazahozatalára, a verseny és a gazdaság beindítására és olcsóbb államadósság-finanszírozásra.”

Érdekesség, hogy Kármán András a BGE-n hallgatótársa volt Rogán Antalnak, akivel még közös dolgozatot is írtak az 1995-ös pécsi közgazdaságtudományi OTDK-ra, azaz Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

Orbán Anita külügyminiszter

Már januári bemutatásakor is külügyminiszter-jelöltként cikkeztek Orbán Anitáról, aki 2010 után öt évig dolgozott a fideszes Martonyi János külügyminisztersége alatt mint energiabiztonságért felelős utazó nagykövet, majd az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban tevékenykedett energiavállalatoknál vezetői, illetve főtanácsadói pozíciókban.

2020-ban a Fidesz-kormány még NATO-főtitkárhelyettesi pozícióra akarta jelölni, politikai szerepvállalása után azonban már nagyban sorosozták a kormánypárt emberei.

Magyarországra 2021-ben tért vissza a Vodafone-hoz vezérigazgató-helyettesnek, majd miután a NER-es 4iG felvásárolta a vállalatot, Londonban dolgozott a Vodafone-nál szintén vezetői pozícióban, majd 2026-ban jelent meg nyilvánosan a Tisza Párt mellett.

A Fidesz egykori atlantista szárnyából érkező Orbán Anita bemutatkozásában célként határozta meg Magyarország szövetségesi kapcsolatainak azonnali helyreállítását, valamint a nemzeti érdekeken alapuló, valóban szuverén magyar külpolitika megteremtését. Az akkor még csak szakértő Orbán azt mondta, ha hatalomra kerülnek, vége lesz a hintapolitikának, Magyarország külpolitikai elszigeteltsége ugyanis a gazdasági érdekérvényesítést is veszélyezteti. Orbán februárban már ott volt Magyar Péter mellett a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol európai vezetőkkel tárgyaltak.

A kampányban a kémbotrányok kapcsán is előkerült a neve, a Fideszt segítő oroszokról és az orosz-magyar külügyminiszterek egyeztetéseiről cikkeket író Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró kapcsán. Panyi cikkei után a kormánymédiában jelent meg egy hangfelvétel, amin arról beszélt, baráti viszonya van Orbán Anitával, a Tisza külügyi vezetőjével – 2010 körül még dolgozott is neki, és most is tudna neki javasolni embereket, kikkel dolgozzon. Erre Panyi akkor a 444-nek azt mondta, ezzel csak bevágódni akart a forrásnál.

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter

Magyar Péter már tavaly októberben bejelentette, hogy Hegedűs Zsolt lesz a Tisza egészségügyi minisztere. Az ortopéd főorvosként az Egyesült Királyságban és Magyarországon is dolgozó Hegedűs a Tisza júliusi nagykanizsai kongresszusán szerepelt először nyilvánosan. Akkor azt mondta, hogy a jövő egészségügyét őszinteségnek, transzparenciának és partnerségnek kell jellemeznie, a várólistákat pedig transzparenssé kell tenni, és le kell rövidíteni. Ehhez viszont a külföldön dolgozó magyar orvosokat haza kell hozni, mondta.

Hegedűs az Egyesült Királyságból 2015-ben jött vissza, egyik vezetője volt az 1001 orvos hálapénz nélkül mozgalomnak és a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kollégiumát is elnökölte. Tavaly nyáron adott interjút a Telexnek, amikor még az Országos Sportegészségügyi Intézet főorvosa volt, de Angliában is dolgozott még.

A választási győzelmi táncával világhíressé vált Hegedűs első konkrét bejelentése az volt, hogy július 1-jére, vagyis Semmelweis-napra leszerelik a kórházi arcfelismerő rendszereket. Reformokat akar az egészségügyben, folyamatos egyeztetést ígér a társadalommal a tervezett intézkedésekről, és arról is beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók ezután a nyilvánosság előtt is megfogalmazhatják kritikájukat.

Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter

Ruszin-Szendi Romulusz hamar feltűnt Magyar Péter mellett, tavaly február közepén már leigazolták honvédelemért felelős szakpolitikusnak. Nem sokkal később Magyar arról posztolt, a volt vezérkari főnököt „nyilvánvalóan politikai utasításra, azonnali hatállyal kirúgták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről.” Az NKE a többi között azzal érvelt, Ruszin-Szendi egy rendezvényen olyan kijelentéseket tett, melyek alkalmasak a Magyar Honvédség jó hírnevének csorbítására.

Ruszin-Szendit 2023. április 17-én mentették fel azonnali hatállyal a vezérkari főnöki posztjáról. Indoklás nem volt, akkor annyi derült ki, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter kérte ezt, a felmentést pedig Novák Katalin akkori köztársasági elnök írta alá. Az akkori hírek szerint a hadsereg fiatalítása miatt menesztették Ruszin-Szendit (abban az évben volt 50 éves), de a tiszás szerepvállalása után már arról kezdtek beszélni, nem a kora volt a probléma, hanem például az, hogy nem a kormány hivatalos álláspontját képviselte, Slava Ukraini köszönéssel fejezte be a felszólalását egy NATO-tanácskozáson, és nem valós tartalmú jelentéseket adott le. Ezzel még a Nemzetbiztonsági és Honvédelmi bizottság is foglalkozott. Ruszin-Szendi cáfolta, hogy írásbeli utasítást kapott volna a minisztertől, a minisztérium viszont őt vádolta hazugsággal.

A KEHI is jóval a menesztése után vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, vezérkari főnökként miket igényelt a „luxusvillájába”- erről részleteket is nyilvánosságra hoztak -, noha valakinek ezt a beszerzést jóvá kellett hagyni, és azért nem vállaltak felelősséget. Ezek az ügyek elhaltak, ahogy az a két eljárás is megszűnt ellene, amit a rendőrség indított garázdaság (meglökött egy újságírót) és tiltott fegyverviselés miatt (tiszás fórumokra ment fegyverrel, mert fenyegetéseket kapott).

Ruszin-Szendi indult egyéniben is indult a Hajdú-Bihar 05-ös körzetben, Hajdúszoboszlón, ahol több mint 3 ezer szavazatot vert az eddig regnáló fideszes képviselőre, Bodó Sándorra.

Bóna Szabolcs agrár és élelmiszergazdaságért felelős miniszter

Bóna Szabolcs agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója, bemutatkozása szerint több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén.

Először a Tisza Párt tavaly februári kongresszusán szerepelt az agrárpolitikai kerekasztal-beszélgetésen, a párt programján már agrárszakértőként dolgozott. Választás előtti riportunkban azt írtuk, hogy a magát keresztény, konzervatív, jobbközép embernek tartó Bóna kezdetben az MDF-re, majd a Jobbikra szavazott, 2022-ben pedig az ellenzéki összefogást választotta. A Fideszre nem szavazott, mert a párt szerinte sosem volt keresztény, konzervatív és jobbközép. Apja, a tsz-elnök Bóna János 1985 és 1989 között a körzet parlamenti képviselője volt.

Saját bevallása szerint azután „lépett be a politikába”, hogy az egyik gyereke megkérdezte tőle, miért engedték, hogy „az ország ide jusson”. Kezdetben csak szakpolitikai tanácsokat adott a Tiszának. A helyi Tisza-szigetek 2025 januárjában keresték meg, hogy legyen képviselőjelölt, de nemet mondott, ahogy márciusban Magyar Péternek is. Áprilisban viszont meggondolta magát, miután a ragadós száj- és körömfájás megjelent a telepükön. Egy júliusi interjúban azt mondta, szerinte valószínűleg nem véletlenül jelent meg náluk a vírus. Ezt az állítást januárban is tartotta, az ügyben feljelentést is tettek.

A 2022-ben az „Év állattenyésztőjének” választott Bóna az ország legfideszesebb körzetében, a csornai központú, Győr-Moson-Sopron megyei 3-as választókerületben indult, kicsivel több mint 600 szavazattal kapott ki Gyopáros Alpártól. A pártlistára saját kérésére nem került fel.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter

„A neve összeforrott a tisztességgel, a szakmaisággal és az emberséggel, nemcsak Nyíregyházán, hanem egész Szabolcs-Szatmár megyében, az állatkerti szakmában pedig nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközileg is” – mondta Magyar Péter Gajdos Lászlóról még november végén, amikor bejelentették, hogy ő lesz a Tisza képviselőjelöltje a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 1-es, nyíregyházi központú választókerületben.

Gajdos 63 éves, tősgyökeres nyíregyházi. 1996-ban lett a sóstói erdőben szunnyadó Kultúrpark igazgatója, egy évvel később egzotikus állatokkal itt nyitotta meg az új állatkertet. Az azóta eltelt közel három évtizedben a Nyíregyházi Állatpark Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval, háromszor választották Európa legjobb állatkertjének. Gajdos László öt éve vezeti a Magyar Állatkertek és Akváriumok Szövetségét, Nyíregyháza díszpolgára, számos rangos elismerés – köztük megyei Príma díj és a Fehér Rózsa-díj – birtokosa. Két éve Sulyok Tamástól vette át a Magyar Bronz Érdemkeresztet.

Indítása nagy hullámokat kavart: a Fidesz helyi szervezete már a megnevezése napján lemondásra szólította fel, majd a fideszes megyei lap hétfőn gerinctelen puhatestűhöz hasonlította. Orbán Balázs viszont néhány nappal később azt mondta, nem kellene lemondania. Végül nagyon simán, több mint 20 ezer szavazattal verte a nyíregyházi Fidesz frakcióvezetőjét, Halkóné Rudolf Évát. (A címlapi kép Kovács Bendegúz munkája.)