Az ukrán pénzszállító ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) lényegében lezárta a nyomozást, a belföldön lehetséges nyomozási cselekményeket már elvégezte. Az eddigi eredmények alapján nem nyert megerősítést a bűncselekmény elkövetése, de az ügy végleges lezárásához szükséges az osztrák nyomozóhatóság válasza, ezért annak beérkezéséig a NAV felfüggesztette a nyomozást – derül ki az adóhatóság közleményéből.

A NAV az Alkotmányvédelmi Hivatal jelzése és a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást. A NAV-hoz továbbított feljelentés lényegi eleme volt, hogy a Magyarország területén áthaladó készpénz és arany ismeretlen eredetű, ami már akkor valószerűtlennek tűnt. Ilyen pénzszállítások 2022 óta rendszeresen zajlottak Magyarországon keresztül, a magyar rendőrség pedig szerződéses kapcsolatban állt a pénzszállítókkal az autók biztosítására (bár az elfogás napján nem volt ilyen rendőri felvezetés).

A NAV előterjesztésére még április első felében az ügyészség a pénz eredetének tisztázása érdekében európai nyomozási határozatot bocsátott ki Ausztria felé. „Tekintettel arra, hogy további nyomozati cselekményt a NAV már nem végez, de a jogsegély iránti kérelemre a válasz még nem érkezett meg, a nyomozó hatóság a büntetőeljárást felfüggesztette” – írják a közleményben.

Az ukrán pénzszállító ügyében a hivatal saját hatáskörben végzett teljes körű átvilágítása, amely azt vizsgálja, hogy minden eljárási és nyomozati cselekmény az érvényes és hatályos jogszabályok alapján, a belső eljárási rendnek megfelelően történt-e, jelenleg is folyamatban van.

A NAV a belső vizsgálat és a nyomozás eredményét azok lezárultával nyilvánosságra hozza – ezt már korábban is jelezték a 444 megkeresésére, ebben a cikkben ugyanis írtunk egy előzetes belső jelentésről, amely szerint „az elsődleges intézkedések az akció napján és másnapján keletkezett iratok áttekintése alapján több pontban is jog-, illetve törvénysértőek”.

Ebben a NAV-os belső jelentésben leírják azt is, hogy az „eljárások lefolytatása, dokumentálása során lényeges szakmai hiányosságok merültek fel”, és hogy a Legfőbb Ügyészség is törvénysértően járhatott el az ügyben.

A NAV közleménye alapján a nyomozást még nem zárták le, csak felfüggesztették, de már most úgy ítélik meg, hogy nem nyert megerősítést a bűncselekmény elkövetése. Fontos, hogy a NAV azért indított egyáltalán nyomozást, mert az AH, vagyis a magyar kémelhárítás feljelentése alapján a Legfőbb Ügyészség kijelölte (lényegében utasította) erre a feladatra.

Az eljáró NAV-osok ugyanakkor nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták ki az előállított ukránokat, akiket ennek ellenére a TEK végig bilincsben tartott, ezért az ukránok ügyvédje feljelentést tett jogellenes fogva tartás miatt.

Időközben ebben az ügyben gyanúsítottként hallgatták ki Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját. Ebben a cikkben arról írtunk, tanúvallomások szólhatnak arról, hogy Hajdu a rajtaütéskor Orbán Viktorral telefonált, és egy lapunk birtokába jutott ügyészségi dokumentum szerint az ügyben lényegi döntést, utasításokat hozó személyek között Hajdu mellett ott van „Dr. Orbán Viktor volt miniszterelnök, és Farkas Örs nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő volt államtitkár” is.

A Legfőbb Ügyészség következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az AH feljelentésében foglaltak a pénzmosás egyszerű gyanúját megalapozták, ezért jelölte ki a NAV-ot a nyomozás lefolytatására, „az akció ezután történt, arról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást”. Korábban birtokunkba került két NAV-os vezető tanúvallomása, akiket a jogellenes fogva tartás miatt indult eljárásban hallgattak ki, ez alapján rekonstruáltuk az akciót megelőző napon, az aznap és a másnap történt eseményeket. Ezekből a vallomásokból kiderül, hogy az akció gyakorlatilag már folyamatban volt, amikor a Legfőbb Ügyészség kijelölte a NAV-ot.

A kérdés továbbra is az, hogy mi alapján, hogy a NAV eljárását megalapozó, az Alkotmányvédelmi Hivatal által tett feljelentés elegendő volt-e ahhoz, hogy a nyomozást elrendeljék. A birtokunkba jutott NAV-os belső jelentés szerint önmagában a feljelentés biztosan nem.

A Legfőbb Ügyészségnek ugyanakkor az AH nemcsak a feljelentését küldte el, hanem egy mellékletet is, ami tartalmazta azt a jelentést, azokat az információkat, amelyekre az AH a feljelentést alapozta.

Ezt a mellékletet azonban a NAV nem ismerhette meg, a Legfőbb Ügyészség ugyanis nem küldte meg nekik, márpedig a NAV-os belső jelentés szerint „az irat tartalmának, vagy legalább kivonatának ismerete nélkül a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható”.

Hogy miért nem, az az AH feljelentésének szövegéből (a melléklet nélküli szövegből) világos. A 444-nek sikerült megszerezni a feljelentést, itt lehet elolvasni.

A NAV most gyakorlatilag azt mondja, bármi alapján gondolta is az AH, hogy a pénzszállítók ügyében feljelentést kell tennie, ők semmilyen bűncselekményt nem látnak.

A Telex június 3-án megjelent cikke szerint maga Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán pénzszállítóra, a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött, ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal is elismerte a lapnak.

A NAV egyébként eredetileg a pénzt sem akarta volna lefoglalni, ahhoz, hogy az mégis Magyarországon maradjon, előbb rendeletet hozott az Orbán-kormány, aztán gyorsan egy törvényt is elfogadtak.

Az ügynek nincs vége, a jogellenes fogva tartás és más bűncselekmények miatt indult eljárás továbbra is folyik a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen, és a NAV által pénzmosás miatt indított eljárás sincs lezárva, csak felfüggesztve.

Ebben a videóban az aranykonvoj-ügyről beszélgetünk: