Néhány évig Kuna Tibornál kevesen nyertek több közpénzt az Orbán-kormány alatt, főleg állami és államközeli megbízásai révén az ország legnagyobb kommunikációs ügynökségeit építette fel, amíg ki nem esett a pixisből, és később áfacsalás miatt bíróság elé állt. Most viszont, sok év hallgatás után a Válasz Online-nak adott hosszú interjút, amiben a NER-t ekézte, a Fidesz elbaltázott kampányáról is beszélt, és belengette visszatérését.

Ha ott lett volna...

„Az, hogy ilyen vehemenciával, ekkora gyűlölettel, ilyen hülyeségeket, ennyire kontraproduktív dolgokat vesz elő valaki a kampányban, ennyire egy lapra tesz fel mindent, pánikot mutat, vagy tényleg elment a józan esze”, mondta a Fidesz kampányáról Kuna Tibor.

A Fidesz választás előtti kampányából Kuna szerint már lehetett látni, hogy baj van, csak a lényeget nem ismerték fel, hogy az egész ország gyűlöli őket. Ugyanakkor úgy véli, a Fidesznek nem volt igazi kampánya.

„Ha én lettem volna a Tisza tanácsadója, akkor azt mondtam volna, hogy srácok, kérjétek ki a kávét, dőljetek hátra, menjetek, üljetek le, csináljátok, amit kell, de nem kell aggódni, mert ezek le fogják építeni saját magukat, és még a saját táborukat is megeszik”.

Nagyon máshonnan indult

Ahogy már említettük, Kuna bő 10 éve az állami kommunikációs közbeszerzések egyik nyertese volt a Habony Árpád-közeli Csetényi Csaba és a Rogán Antal embereként ismert Balásy Gyula mellett. Kuna Simicska Lajostól indult, majd Seszták Miklós minisztersége alatt is partiban maradt, és bevallottam baráti viszonyban volt Szijjártó Péterrel is.

Ebben az időszakban igazi közpénzcunami ömlött Kuna cégeire. Például ők intézték több milliárdért a 2017-es vizes vb kommunikációját, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kommunikációs ügyeit, lehajoltak a Pécsi Tudományegyetem nyomtatványos megbízásaiért, besegítettek a MÁV-nak, és pár milliárdért a Szerencsejáték Zrt. kommunikációját is bevállalták. A 2016-os foci-Eb alatt pedig 376 milliót kaptak az állami cégektől, hogy meccsnézést szervezhessenek a Margitszigeten, amit a NER-es tápláléklánc rendje szerint Habony Árpád akkori lapjaiban hirdettek meg.

Cégei, a Young and Partners és a Trinity International a kormányzati hátszélnek köszönhetően a piac legnagyobb kommunikációs ügynökségeivé nőtték ki magukat. Szinte az összes állami vállalat kommunikációját ők intézték egy időben, csak 2017-ben 14 milliárd forintnyi közbeszerzést húztak be.

Az eredmények hatására 8 éve Kuna a száz leggazdagabb magyar között szerepelt, aztán jött a feketeleves. Amikor ugyanis Rogán Antal maga alatt központosította az állami kommunikációt, csak Balásy maradhatott „versenyben”, Kunát pedig áfacsalás miatt 2018-ban elítélték. Erről az időszakról is beszélt a VálaszOnline-nak adott interjúban.

A csúcson

Kuna a többi között azt mondta, Magyarországon akkor kezdtek el rossz irányba menni a dolgok, amikor Orbán Viktor és Simicska Lajos – a demokrácia őrzője és védője – „szakított” 2016-ban. Szerinte Simicska volt Orbán környezetében az utolsó „valódi” ember, aki tudott és mert is ellenvéleményt, kritikát megfogalmazni Orbán felé, ő volt az, aki féket tudott tartani.

Az egész folyamat viszont egy kicsit korábban, 2014-ben kezdődött Kuna szerint, ekkor kezdte el Orbánt jobban érdekelni a pénz a kormányzásnál, mivel utóbbi már „zsebben volt”. Azt, hogy őt nem vitte el az akkori változás szele, azzal magyarázza, hogy amit csinált, az szimplán csak jó volt és működött, ezért tudott még a Simicskával való szakítás után is körön belül maradni. Azt cáfolta, hogy Simicska vagy Seszták Miklós embere lett volna.

Vállalkozásáról és az Orbán-kormánnyal való kapcsolatba kerüléséről Kuna azt mondta, 2008-ban hozta létre a cégét, mert látta, hogy a kommunikációs piacon van egy piaci rés. Orbánék 2010-es hatalomra kerülése után pedig felfigyelt arra, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos kommunikációban óriási gondok vannak, ezért megírt egy kisebb tanulmányt, mit és hogyan lehetne csinálni. Ezt eljuttatta Simicska Lajosnak. Azt egyébként Kuna is elmondta, hogy a különféle piacok fel vannak osztva egyes piaci szereplők között, akkoriban pedig a kommunikációért Jászai Gellért csapata felelt Elkán Péterrel az élen (ő a mai napig a 4iG kommunikációjáért felel). Az első ügyfele a GYSEV volt, az egész szerződés mindössze 4 millió forintról szólt.

Saját véleménye szerint egyébként egy kormányzatnak nem kell sem óriásplakátokra, sem online hirdetésekre költeni, legfeljebb csak akkor kell belenyúlnia egy kampányba, ha az állampolgárok attitűdjét akarja megváltoztatni. Viszont szerinte a legjobban az óriásplakátokból lehet pénzt kivenni, hiszen a legolcsóbb dolog kihelyezni egy plakátot. Az óriásplakátokról egyébként meglehetősen rossz véleménnyel van: „ez az állampolgárral szembeni tiszteletlenség, én jogszabállyal betiltanék minden kültéri reklámot”, mondta.

Reklámpiaci tevékenységével 2018-ban a 100 leggazdagabb magyar közé került a 27 milliárd forintos vagyonával, amivel kapcsolatban úgy fogalmazott, „nem akarom azt mondani, hogy nekem ez járt, én csináltam a dolgom”. „Nagyon örülök, hogy az a termék, amit én találtam, megtalálta a vevőjét”, szummázta.

A kormányzati kommunikáció következő lépcsőfoka az volt, amikor központosították a beszerzéseket, és három szereplőt versenyeztettek: Kuna cégét, Balásy Gyuláért meg Csetényi Csabát. Erről az időszakról azt mondta, amíg volt verseny, addig jó volt. Csetényivel szakmailag nagyon kemény verseny zajlott, a szerinte nagy szakmai múlttal és referenciákkal nem rendelkező Balásyval kapcsolatban viszont úgy fogalmazott, vele azért volt nehéz versenyezni, mert „az embernek mindig az volt az érzése, hogy arra lejt a pálya”.

Kiesés a pixisből

2018-ban viszont fordult a kocka, Rogánék a kormányzati kommunikáció három szervezője közül kettőt váratlanul kirúgtak, és így egyszereplőssé vált a kormányzati kommunikációs „verseny”,

„két hét alatt az összes ügyfelem átszerződött a Balásy Gyulához (...) nemcsak a közszolgálati ügyfeleim, a piaci ügyfelek is”, mesélt arról az időszakról.

Szerinte ez önmagában nonszensz dolog, hiszen ezek hosszú távú szerződések voltak, de minimum egy éven belüliek.

Ebben az időszakban, 2018-ban állt Kuna Tibor bíróság elé egy áfacsalásos történetben, bűnösségét már az előkészítő tárgyaláson elismerte. Végül az okozott kár megtérítésére és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, bár az ügyészek letöltendő börtönt kértek rá. Mindenesetre az ügy hatására nemcsak az állami, de a piaci ügyfelek is elpártoltak tőle, szinte egyik napról a másikra.

Kuna az interjúban arról beszélt, furcsa, hogy ebbe az ügybe belekeveredett. Azt mondta, 1300 számla között találtak öt olyat, aminél nem fizetett be összesen 52 milliónyi áfát. Megjegyezte, hogy a büntetési határ 50 milliónál kezdődött, és Kuna szerint a pénzt simán levonhatták volna a folyószámlájáról is. A bíróságon tett vallomásában a fiktív számlákat azzal magyarázta, hogy hirtelen túl sok megbízásuk lett. Azt mondta, azért ismerte be végül az áfacsalást, mert nem akarta, hogy bántsák a családját, félt ugyanis a hatalomtól.

„Nyuszi voltam. Ha az embernek családja van, és a diktatúra érte jön, jobb mindent beismerni”, mondta.

Kuna Tibor az interjúban azt állította, hogy 2 milliárd forintot fizetett a Mediaworksnek, miután azt az üzenetet kapta, hogy hirdetést kell vásárolnia a médiavállalattól. A konstrukció úgy szólt, hogy a kifizetett összeget később reklámmegjelenések formájában lehirdetheti. Erre azonban máig nem került sor.

„Nem is lett volna mit” – mondta Kuna, aki szerint addigra már nem volt működő cége, korábbi munkatársai pedig átmentek Balásy Gyula érdekeltségeihez. Kuna ezt az összeget egyfajta „védelmi pénzként” emlegette.

A Media1 megkérdezte ezzel kapcsolatban a Mediaworksöt, amely valótlannak nevezte Kuna állításait.

„A Mediaworks Hungary Zrt. és a Trinity Kft. között 2018-ban egy, a médiapiacon teljesen szokványos együttműködési megállapodás jött létre. A konstrukció lényege, hogy a reklámügynökség vagy a hirdető partner előre meghatározott médiakeretet köt le, amelyért cserébe a médiavállalat a rendelkezésre álláson túl, a listaárnál kedvezőbb hirdetési díjakat biztosít. Az nem rendkívüli vagy egyedi megoldás, hanem a hazai és nemzetközi médiapiac bevett működési gyakorlata”.

Szerintük nem igaz az sem, hogy a Trinity nem kapott szolgáltatást, illetve nem volt lehetősége a hirdetési keret lehívására.

A rendszert szerinte a félelem tartotta össze

De vissza az interjúhoz. Kuna szerint nemcsak ő, hanem a NER más szereplői is folyamatos félelemben éltek.

„A rendszer egészét ez tartotta össze. A félelem. Hogy bárkiért eljöhetnek”.

Az egészet úgy magyarázta, hogy az ember nyaka köré egy damil vagy inkább egy acéldrót van tekerve, és amikor nem jól viselkedik, akkor azt meg lehet húzni. Ezt az acéldrótot pedig a hatalom tartotta kézben.

Balásy Gyula pityergős interjúja alatt Kuna Tibor egy „borzasztóan kétségbeesett” embert látott. Szerinte az valójában egy beismerés volt, hiszen ha mindent tisztességesen és tisztességes áron csinált volna, akkor egy hatalomváltással legfeljebb vége az üzletnek. Korábban ennél is keményebben fogalmazott, a 24.hu-nak az ominózus interjú és felajánlás után azt mondta:

„Én személyesen azt gondolom, hogy Balásy Gyula az elmúlt évtizedben valójában nem önálló döntéshozóként működött. Az üzleti és stratégiai döntések mögött mindig volt egy politikai és hatalmi koordinációs háttér. Balásy Gyula talán élete első valóban önálló döntését hozta meg – és szerintem ez nem volt sem sikeres, sem szerencsés”.

Kuna a mostani interjúban bejelentette, hogy visszatér a magyar reklámpiacra, ahogy ő fogalmazott: fél lábbal Magyarországra jön, fél lábbal pedig marad külföldön. A visszatérésről csak annyit árult el, hogy megvesz egy médiavállalkozást, hogy pontosan mit, az néhány héten belül kiderül szerinte, viszont állami pénz nem lesz benne. Az elmúlt években írt egy könyvet, amit most fognak kiadni az Egyesült Államokban, és épp Olaszországba tart, mivel a második könyvét ott fogja megírni. Egyébként Spanyolországban él már évek óta, és alapvetően tanácsadással foglalkozik.