Nógrádi László, a KDNP korábbi alelnöke, volt miniszter neve is megjelent az egykori állambiztonsági hálózati személyeket listázó adatbázisban. Nógrádi 2000-ben volt öt hónapon keresztül közlekedési miniszter az első Orbán-kormányban (azután mondott le, hogy szolgálati autójának sofőrje halálos balesetet okozott, miközben ő és a felesége bent ültek az autóban).
Több vizsgálat és az általa kikért levéltári iratok is igazolják, hogy megfigyelt volt, nem pedig megfigyelő a Kádár-korszakban – állítja most Nógrádi az Indexnek küldött közleményében. A neve egyébként „Sziklay” fedőnévvel szerepel a nyilvánosságra került 6-os kartonon.
Nógrádi közleményében azt írja: miniszterként, országgyűlési képviselőként hivatalosan is vizsgálták az állambiztonsági múltját, és megállapították, hogy „törvényben meghatározott állambiztonsági tevékenységet nem végzett, és az érintett szervezeteknek nem volt tagja”.
Levelében arra is kitér, hogy 1970-ben, sorkatonai szolgálata idején a tudta nélkül állítottak ki róla nyilvántartási kartont, amelyet 2002-ben a parlamenti bizottság is megvizsgált.
Nógrádi 2005 júniusában a Történeti Levéltártól is kikérte a róla nyilvántartott adatokat. Állítása szerint a 104 oldalas jelentés szintén igazolja, hogy megfigyelt volt, nem pedig megfigyelő.
„Tehát nem én jelentettem, hanem rólam jelentettek. Határozottan kijelentem: soha nem végeztem besúgói tevékenységet, senkiről nem írtam jelentést. A becsületem és a családom jó hírnevének védelme megköveteli, hogy a teljes igazság nyilvánosságot kapjon”
– fogalmazott.
Szerda óta elérhető a nyitottaktak.hu, az új online felület, ahol több tízezer egykori állambiztonsági személy nevére lehet rákeresni. Magyar Péter a nyilvánosságra hozatal napján tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy nem szabad elhamarkodottan ítélkezni a listán szereplőktől – a Fidesz viszont politikai cirkuszról és békétlenséget szító Tiszáról kommunikált. Arról néhány nap tapasztalata után a 444-en írtunk, hogy ugyan a politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
A nyilvánosságra hozatal nem ment zökkenőmentesen, Lezsák Sándor neve is felkerült a listára, de mint kiderült, valójában ő a megfigyeltek között volt – a bakiért Magyar Péter is bocsánatot kért. Aztán rövidesen kiderült, hogy 160 megfigyelt neve került fel az oldalra egy informatikai hiba miatt. A Fidesz-KDNP pereket ígért, és miniszterek, levéltári vezetők lemondását kezdte követelni, Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke pedig a testület összehívását indítványozta.
A 444 családfakutatókat és terapeutákat kérdezett arról, hogyan érdemes felkészülni, ha egy szerettünk szerepel az ügynökaktákban.
Lezsák Sándor lánya a Fidesz és a KDNP frakcióvezetőinek oldalán jelentette be Magyar Péter bukását az apját érintő informatikai hiba miatt.
Ahol több tízezer egykori állambiztonsági személy nevére lehet rákeresni.
Egy nappal azután, hogy kiderült, Lezsák Sándor neve informatikai hiba következtében jelent meg a hálózati személyek között.
Mert tévesen bekerült a neve a hálózati személyek nyilvántartásába.
Az előző kormányok évtizedes mulasztását felemlegetve, az 1956-os forradalom leverésének 70. évfordulóján tették mindenki számára elérhetővé az egykori állambiztonsági nyilvántartások folyamatosan bővülő, online kereshető adatbázisát az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.
Egy név az ügynökaktában, és semmi sem lesz már ugyanolyan a családban. Mit kezdjünk, ha beindul az acsarkodás, mit kezdjünk a döbbenettel, a szégyennel és a haraggal? Pszichoterapeuták segítenek eligazodni.
Az egyik legismertebb magyar ügynök nincs rajta, mások tévedésből kerültek fel a nyitott akták adatbázisába. A politika gyors eredményt akart, de az új adatbázisból épp az nem derül ki, ki mit csinált valójában.
Békétlenséget szít a helyzet a Fidesz frakcióvezetője szerint.
A levéltár bocsánatot kér.
A főigazgató az adatvédelmi sérelemért elnézést kér Lezsák Sándortól.