Két iskola tanulói is azt mondták, kötelező volt a részvétel Kálomista Gábor filmjének vetítésén.

Egy friss tanulmányból kiderült az is, hogy az iskolai végzettség ma már sokkal jobban meghatározza a gyerekvállalási szokásainkat, mint régen.

Már nem csak Ausztria, de Szlovénia és Csehország is elérhetetlen távolságra kerül.

Mit tett a főváros vezetése két év alatt az emberibb lakhatási viszonyokért? Mit ér a készülő lakásügynökség, és miért tört bele Karácsony bicskája az Airbnb-kérdésbe?

Az elmúlt nyolc hónapban kicsit kevesebb magyar gyerek született, mint 2020 januárja és augusztusa között.

A gyerekeknek szóló videóban előítéletesen ábrázolják a romákat.

Milliók pazarolják az energiát, a kormány mégsem szánja rá magát a hőszigetelésre.

A gondozók saját pénzből vett borotvákkal dolgoznak, egyetlen ollóval kénytelenek vágni 82 beteg körmeit.

Az állam helyett egyre inkább az egyházak felelnek azokért a nehéz sorsú gyerekekért, akik nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. Kinek jó ez, és kell-e vajon keresztet vetni?

83 százalék nem hiszi, hogy valaki meleggé válna attól, mert hall a témáról az iskolában.

Hiába javult az anyagi helyzetünk, semmit sem dolgoztunk le a hátrányunkból. Más országok a térségben képesek voltak rá.

A műsorvezető és felesége, Csobot Adél számára csak az számít, hogy a gyerekük boldog legyen.

A Mazsihisz, a Goldziher Intézet és a Medián legfrissebb, antiszemitizmusról szóló kutatása szerint nem a zsidók a gyűlölködés elsődleges célpontjai ma Magyarországon. Ennek ellenére bőven vannak olyan részletei, melyek aggodalomra adnak okot.

Nem csökkent, hanem tíz százalékkal nőtt azoknak a magyarországi vállalatoknak a száma, melyek nyíltan kiállnak az elfogadásért.

Ha be is jutnak, sokan lemorzsolódnak. Az épületek alig akadálymentesek, és rokonokat kell napközben segítségül hívni. Hiába a jó szándék, az egyetemek sok mindent nem tudnak maguk megoldani.