Persze csak kiválasztott szakemberek tanulmányozhatják az iratokat, évekig tarthat majd a feldolgozásuk.

Egy ismeretlen dagerrotípista 1845 körül úgy döntött, hogy nem csak hírességek és nevezetességek méltók a megörökítésre, hanem az egyszerű emberek is az utcán. Egy kutató most talált rá a képre egy francia archívumban.

Bár maga a szobor anyagárban nem sokat ér, volt már, amiért 1,5 millió dollárt is megadtak. Nem csoda, hogy viszonylag gyakran próbálják ellopni. Az Oscar-történelem leghíresebb lopása viszont valójában meg se történt.

Megjelent magyarul egy holland orvos naplója, amit a haláltáborban írt, a felszabadulás után, de még mielőtt hazajutott volna. Az első felindulásból leírt történetek sűrű sorolásából nagyon erős, megrendítő szöveg született, a halál közeléből.

A fideszes vezetésű XII. kerület az ellenzéki vezetésű I. és II. kerülettel közös utcai kiállításon állít emléket az ostromban elhunyt civileknek és katonáknak, nemzetiségtől, vallástól és származástól függetlenül.

A templom falán lévő 700 éves dombormű egy disznót ábrázol, aminek a farkát felemeli egy rabbi, és a koca emlőin zsidók szopnak.

Egy ügynök 50 évvel ezelőtt még arról is jelentett, hogy egy egykori forradalmár fradistaként a Dózsa-Jéna meccset nézve kiakadt, hogy „annyi pénzt költenek rájuk, holott jóformán nem nyújtanak semmit”. A magyar foci akkor már hanyatlott, de az MLSZ tudta a megoldást.

A helyszínről és a koncepcióról még egyeztetnek.

Sok ezer új (régi) fotóval.

Különleges családi fotók a két világháború közötti hétköznapokból. (Vigyázat, nagy méretű képek!)

A leletek háromezer évnél is idősebbek lehetnek.

Például hogy sötét haja, sötét bőre és kék szeme lehetett. Azt viszont nem tudják, minek rágózott.

Új interaktív kiállítást akarnak nyitni.

„Egyébként azért is szánalmas ez a hazudozás, mert az apa valójában nem csinált semmi érdemlegeset. Pitiáner pártállami karriert építgetett magának” – írja a történész, aki annak idején felfedte Varga László ügynökmúltját.

U.S.A.