Bár még nincs oltóanyag a koronavírus ellen, már most érdemes kitalálni, hogy ha lesz, hogyan osszuk szét. Mert nem az a legértelmesebb módja, ha gazdag és önző országok kiskamaszai kapják az első adagokat, mondjuk más országok egészségügyi dolgozói helyett.
A teljes emissziócsökkenés 86 százaléka a szárazföldi közlekedésben, az energiaszektorban és az iparban következett be.
A módszer alkalmas a közösségben terjedő fertőzés kimutatására, így ha újra kirobbanna a járvány, arról már az első tüneteket mutató betegek megjelenése előtt értesülhetnénk.
Antitestek fejlődtek az elsőként beoltott nyolc egészséges kísérleti alany szervezetében.
Kemenesi Gábor szerint lehetőleg mindig viseljünk maszkot. Az operatív törzs továbbra is a másfél méteres távolság betartását javasolja.
Kérdőíves kutatás indult, hogy kiderüljön, hogyan hat viselkedésünkre a járvány.
A fegyelmezetten távolságot tartó magyarok és az időben meghozott korlátozó intézkedések megtették a hatásukat, Magyarországon tán még a népesség egy százaléka se kapta el a vírust. Vagyis nyájimmunitásban kár bízni, de időt nyertünk a felkészülésre a biztosan eljövő második hullám előtt.
Erre jutott az első nagy hazai járványelemzés. Az 500 millió lépésben elvégzett genomikai vizsgálat részben arra is választ adott, miért úszhattuk meg ilyen jól: időben jöttek a korlátozó intézkedések.
A neves tudományos kiadványban, a HírTv-ben publikálta az eredményeket Fricz Tamás.
Felfedezésük egyelőre inkább csak érdekes adat, tanulmányuk "a kisszámú minta miatt korlátozott".
Még a legoptimistább forgatókönyv is azzal számol, hogy ha a jelenleginél jóval kisebb hullámokban is, de 2022-ig biztosan újra és újra végigsöpörhet a járvány a Földön. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig ősszel akkora járvány jön, hogy abba tényleg belerokkanunk.
A szerológiai tesztek lényege az volna, hogy megállapítsuk, mennyire elterjedt a járvány. Ehhez azonban nem elég vaktában tesztelni, mert jóslási képességüket nagyban befolyásolja, hogy a mintában hány fertőzött akad.
Online kutatás indult, hogy hogyan hat a viselkedéseinkre a járvány.
Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus azt is elmagyarázták, miért lehet pontatlan sok teszt.
A világ vezető vadvilágkutatói szerint ha nem hagyunk fel sürgősen a természetpusztítással, még súlyosabb járványokat szabadíthatunk magunkra.