Rogán Antal például betűről betűre ugyanazt, amit januárban. Versenyszférából érkező tiszások és kormányról ellenzékbe szorult fideszesek vagyonnyilatkozatai.

Hogy ne változzon „a történelmi enteriőr”.

És ezzel meg is történt az új parlament egyik első mini-botránya.

A Fidesz-kormányzat egyes tagjai úgy bántak a múzeumok műkincseivel, mintha bútor- és dekorációs raktárba jártak volna.

A magyar és a székely zászló mellé.

A házelnök ez idő alatt gyakorlatilag semmissé tette a pozíció lényegét, ugyanis az Országgyűlés működésének biztosítása helyett következetesen, végig azon volt, hogy a kormánypártok számára még kényelmesebbé tegye a korlátlan hatalomgyakorlást.

De nem fogadták el.

Orbán szerint nem az a kérdés, hogy ő ambicionálja-e az elnöki pozíciót, hanem hogy mire van szüksége a közösségnek. Szijjártót a legnagyobb hazafinak tartja, azon még nem gondolkodott, hogy miből él májustól.

Pedig Sulyok Tamás is támogatta a tervet.

A luxizás is baj, de hogy pontosan ki luxizik, arról nem beszélnek. Volt, aki Bayer Zsoltot hibáztatta, de Orbán Viktorhoz szinte senki sem mert nyúlni.

Feltört a mélyből egyebek között Szalai Piroska, aki bármire képes a számokkal, hogy az a Fidesznek kedvezzen, és Radics Béla, aki még a Fidesznél is népszerűtlenebb jelölt volt.

A Fidesz 44 fős és a KDNP 8 fős parlamenti frakciójában ismert nevek és ejtőernyőztetett jelöltek egyaránt vannak. Számos bukott egyéni jelölt mentőövet kapott, több politikus viszont évtizedek után távozik a parlamentből.

Saját lábon állás, negatív növekedés, kicsi barátom és zsírra por. Valahol lakni kell, de mi az, hogy korrupció? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének sava-borsa 33 emlékezetes mondásban.

Ezt még csináljuk meg gyorsan, mielőtt megjönnek az utasítások a Brüsszelből.

Újra és újra leszavazta a Fidesz a parlamentben az ügynökakták nyilvánosságát, Ruff Bálint viszont első intézkedései közé sorolta ezt az ügyet. A vesztes kampány vezetője közben rádöbbent, mást kellett volna csinálni. Robog tovább a magyar politika, itt a Közért új adása.