Ahogy a nemzetiségi önkormányzatok gazdasági társaságai is.

Adatokkal reagáltak Csák János kultúraminiszter kijelentéseire.

Megosztotta azt is, mi a magyar kultúrában a lényeg.

Bár „nem biztos, hogy mindegyiknek lenne értelme”.

„Az uniós források közalapítványok általi felhasználása Magyarországon természetesen része volt a tárgyalásoknak a magyar kormány és az Európai Bizottság között.”

Úgy vélik, okvetlenül módosítani kellene a kuratóriumok jogállásáról szóló törvényt.

Az egyetem alapítványi elnöke alig akarja elhinni a hírt, de már egyeztet a megfelelő minisztériummal az ügyben.

Az EU szerint ugyanis aggályos, hogy nem átláthatóan kezelik a forrásokat, ahogy az is, hogy a kuratóriumokba politikai kinevezettek kerülnek.

Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára adta meg a kérdésre a furcsa választ.

Több mint 120 milliárdot. Az állami tulajdonban maradt és a megnőtt villany- és fűtésszámlákkal küzdő ELTE vagy a budapesti Műegyetem többnyire nem kap hasonló támogatást.

Az EU kérésére szigorítanak az összeférhetetlenségi szabályokon.

A villámtempóban végigvitt átalakítás során több olyan oktatótól is megvált az egyetem, akikre nem volt semmilyen panasz, specifikus tárgyakat oktattak, és egyiküket az egyetem vezetése ki is tüntette a munkájáért. A Corvinus alkalmazotti tanácsa szerint ezzel azt sugallja az alapítványi egyetem vezetése, hogy senki nincs biztonságban.

A K-Monitor összesen 23 alapítvány 1356 ingatlanját jelölte meg.

Mészáros Lőrinc cégcsoportjának szakembereit is bevonják az oktatási folyamatokba, a legjobban teljesítő hallgatók hosszútávú munkalehetőséget kapnak.

Azt ígérik, a felújítás során figyelnek a természeti értékekre.