Némi technikai akadozás után tényleg bevezették a dollár mellé fizetőeszközként a bitcoint a kontinens egyik legszegényebb országában.

Minden állampolgár alapból kap 30 dollárnyi kriptopénzt.

Környezeti és transzparenciával kapcsolatos aggályaik is vannak.

A globális bitcoin-vagyon egy százaléka is hatalmasat dobna a kis közép-amerikai ország gazdaságán. El Salvador lenne az első ország, ahol a kriptovaluta hivatalos pénz szerepét töltené be.

Ami önmagában nem illegális, viszont lopták hozzá az áramot, ami meg már igen.

Rohani szerint a bitcointermelés miatt vannak súlyos áramszünetek az országban. Nem mindenki ért vele egyet.

Az egyik kínai tartományban szigorú szankciókkal sújthatnak mindenkit, akinek köze van a bitcoinok termeléséhez. Valószínűleg országszerte hasonló lépések jönnek, és egyelőre nem tudni, milyen hatása lesz ennek a kriptovalutákra.

Nem is Musk, hanem Kína vitt be igazán komoly csapást. 40 ezer dollár alatt az árfolyam, ez további automatikus eladási hullámot indíthat be.

Korábban nagy támogatója volt a kriptovalutáknak, ám a környezetvédelem fontosabb számára.

Két hónapig sem élt a lehetőség, Elon Musk környezetvédelmi megfontolásból máris visszavonta.

1400 dollárt követeltek bitcoinban. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet azt kéri, mindenki hagyja figyelmen kívül az ilyen leveleket.

Elképesztő mennyiségű áramot fogyasztanak a kínai bitcoinbányák.

Összesen 117 440 dollárhoz jutott így hozzá.

Megállíthatatlan.

Egy új tanulmány szerint az áremelkedés után a bitcoin-bányászat majdnem annyi energiát fogyaszt majd, mint a világ összes adatközpontja együttvéve.