A tüntetés másnapján egy Jordániából teherautóval érkező terrorista lelőtt három izraelit a határon.
Helyi sajtóhírek szerint izraeli katonák voltak.
Egyiküket már júliusban megpróbálták elfogni, de a tiltakozó tömeg nem engedte.
A védelmi erők négy városban, Dzseninben, Tulkaremben, Nábluszban és Tubászban hajtottak végre „terrorellenes műveleteket”, az akcióban legalább kilencen meghaltak.
Az izraeli hadsereg szerint fegyveres csoportokat bombáztak.
Az ENSZ hágai székhelyű bírósága szerint Izraelnek jóvátételt kell fizetnie a palesztinoknak a megszállás által okozott károkért.
A férfit egy rajtaütés során lőtték meg, majd mikor a család mentőt akart hívni, a katonák elvitték a sebesültet.
Az „egységes palesztin állam” a spanyolok szerint a Gázai övezetet és Ciszjordániát is magába foglaló területet jelentené a Hamász-rivális Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága alatt, fővárosa pedig Kelet-Jeruzsálem.
Ahogy az elfogatóparancs, úgy az ezalól kibúvót jelentő országok közti barátság is törékeny. Szakértő segítségével elemeztük az izraeli vezetőkre és a Hamász-vezérekre kért elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit.
Az iszlamista merényletet túlélő indiai-angol írót az Afganisztánéhoz hasonló iszlamista rezsimekre emlékeztetné egy ma létrejövő palesztin állam.
Egyetlen zászlóalj több ezer épületet semmisíthetett meg, egy idő után inkább abba is hagyták a számolást. Szisztematikus házrombolásról számol be a Bellingcat, az akciók katonai pufferzóna létrehozására irányulhattak az övezet és Izrael között.
A jobboldali Cav 9 aktivistái élelmiszercsomagokat dobáltak az útra, és gabonás zsákokat téptek fel a megszállt Ciszjordániában.
A rendelet értelmében a szankcionált személyek amerikai vagyonát befagyasztják és megtiltják a velük való üzletelést amerikai szereplőknek.
Az szerinte ellentétes Izrael biztonsági érdekeivel.
A teljes gázai győzelem után pedig a másik izraeli palesztin terület, Ciszjordánia felett is teljesen át kell venni a katonai ellenőrzést – mondta az izraeli kormányfő.