Az iráni nemzetbiztonsági tanács titkárának fenyegetése azután érkezett, hogy Trump azt írta, az eddiginél húszszor keményebben fog lecsapni Iránra, ha blokkolja a Hormuzi-szorost.

Az amerikai elnök egyetlen napon belül képes azt mondani, hogy lényegében befejezték az Irán elleni háborút és azt, hogy a támadásoknak még egyáltalán nincs vége. Az olajár pedig fel és le száguldozik.

Az amerikai hadsereg egyik tagjával folytatott beszélgetését idézte fel, a hallgatósága is nevetgélt a sztorin.

Ahogy lesz, úgy lesz.

Még messze a döntés ideje, mondta az amerikai elnök.

Hétfőn is tovább folytatódnak a rakéta- és dróntámadások: Iránból, Izraelből, Libanonból és az Öböl-menti országokból is robbanásokat jelentettek. Ez se akadályozta meg az iráni rezsim híveit, hogy az utcán ünnepeljék az új legfőbb vezetőt.

Van másik szükséges lépés is, de azt később árulja csak el.

Trump nem boldog.

Elképzelhető-e, hogy egyszer majd nem a biztonsági szolgálatokhoz kötődő elnök lesz Ororszország élén? Mennyire stabil valójában a Putyin-rezsim? Hogyan befolyásolja Oroszországot az iráni válság? Interjú Catherine Beltonnal, a Washington Post oknyomozó újságírójával.

A legtöbben a nemrég levadászott Hamenei ajatollah fiára tippelnek, pont azért, mert a Nagy Sátán ellenzi a megválasztását.

Ezzel ellentmond a korábbi elemzéseknek, amelyek szerint az amerikaiak lehetnek felelősek a 168 gyerek haláláért.

Irán és Izrael lövik egymást, valamint az Öböl-országokat és Libanont. Trump további pusztítást ígér, Kína békét akarna.

Nyélbe ütöttek egy aranykereskedelmi üzletet is, amelyből kizárják Pekinget és Moszkvát.

Az amerikai elnök korábban még Kuba „baráti átvételének” lehetőségét is felvetette.

Egy fiatal magyar aktivista az olajválság kellős közepén utazott Kubába, ahol súlyos humanitárius válság alakult ki. Mesélt a 444-nek az áramkimaradásokról, az üzemanyag- és élelmiszerhiányról, és arról is, hogy mit gondolnak a kubaiak az Egyesült Államokról.