Azt is jelezte Tajpejnek, hogy ne számítsanak korlátlan amerikai támogatásra, ha kitörne a háború.

Kétnapos látogatást tesz Pekingben az orosz államfő, Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang kormányfővel is tárgyalni fog.

Szerinte csak az számít, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, azt se bánja, ha elbukják a félidős választásokat.

Nigériában mértek csapást az ISIS második számú parancsnokára.

Csaknem egy évtized után látogatott újra amerikai elnök Kínába, vajon mire jutottak egymással?

Amerika nagy csodálója már nem csodálja annyira Amerikát.

Az iráni konfliktust lezárására irányuló tárgyalások is elakadtak, mert Irán nem hajlandó lemondani a dúsított uránkészletéről és a nukleáris programjáról.

Udvariaskodtak egy sort, de Hszi olyan könyvre utalt, ami szerint az amerikai–kínai háború kitörése igencsak valószínű. A kínai elnök Trump után rögtön összeült Elon Muskkal, Tim Cookkal és az Nvidia vezetőjével is.

Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Segítségre pedig nincs szüksége az Egyesült Államoknak Trump szerint.

Nem világos, hogyan jutott a Pentagon erre a becslésre, amikor korábbi adatok szerint az iráni háborúnak csak az első hat napja 11,3 milliárd dollárba került.

Szerbia felé menekíthették ki a sikkasztással és bűnszervezet létrehozásával vádolt volt minisztert. Most már mindketten Amerikában lehetnek.

Grönland, Kanada, Kuba és Panama képzeletbeli annektálása után.

A tűzszünet lélegeztetőgépen van az amerikai elnök szerint, nőtt az olajár is a hír hatására.