Megdőlt a globális átlaghőmérséklet eddig rekordja, de az óceánok globális átlaghőmérséklete is rekordokat döntött, júliusban pedig rekordalacsony volt az Antarktiszon a jéggel borított terület.

Július 6., csütörtök volt a legmelegebb nap 17,08 Celsius-fokos átlaghőmérséklettel.

Júniusban a nagy melegen kívül több szélsőséges éghajlati jelenség is történt, ezeket a kutatók szerint figyelmeztetésként is lehet, sőt, kell értelmezni.

Kedden volt a valaha mért legmelegebb a Földön, szakértők szerint pedig még idén nyáron megdőlhet ez a rekord is.

Egymás után dőlnek a hőmérsékleti rekordok.

Nemcsak arra kell felkészülnünk lelkileg, hogy mocskosul meleg lesz, de arra is, hogy mennyire messzemenő következményei lesznek az egészségügyre, az élelmezésbiztonságra, a vízgazdálkodásra és a környezetünkre nézve, és mennyi pénzbe kerül majd ez.

És akár jövőre is, mert visszatér az El Nino.

A valaha volt legmelegebb évet is az El Niño fűtötte még melegebbre.

A feljegyzések kezdete óta a 18 legmelegebb év közül 17 a 21. században volt.

Ausztrália partjainál a Nagy-korallzátonyt 2016 után idén is elkapta a pusztító fehéredés. A globális felmelegedésnek köszönhetően először fordult elő, hogy a jelenség két egymást követő évben is lecsapjon.

2016-ban a klimaszkeptikusok még a feljegyzett történelem egyik legerősebb el Niñójára mutogatva magyarázták, hogy nincs is felmelegedés. Normálisan egy el Niñót hideg periódus, la Niña követ. Most nem, az óceán felszíne máris egy teljes fokkal melegebb a normálisnál.

Ha tartja a tempót, 2016 lehet az 1880 óta mért legmelegebb év.

A NASA adatai szerint amióta feljegyzések vannak, még sose volt ennyire meleg a tavasz.

Ilyen meleg februárt 1880 óta nem mértek.